Egységes kriptovaluta piacot szeretne Brüsszel
Az Európai Bizottság egy olyan egységes innovációbarát keretrendszert szeretne kialakítani a kriptográfiai piacokra, ami jogbiztonságot nyújt a digitális eszközöknek és az elosztott főkönyvi technológiára épülő megoldásoknak.
A 10 oldalas tervezet a kriptográfiai szektor egészét érinti:
Az első cél a jogbiztonság, amire szüksége van azoknak a kriptográfiai eszközöknek, amiket nem fednek le a meglévő uniós pénzügyi szolgáltatói szabályozások, illetve a DLT pénzügyi szolgáltatások terén használt alkalmazásoknak, továbbá a hagyományos pénzügyi eszközök tokenizálásakor.
A második cél az innováció támogatása. A DLT fellendülésének és a kriptográfiai eszközök, illetve kriptográfiai eszköz szolgáltatások támogatása, amihez életbevágó egy megbízható és arányos keretrendszer kialakítása a felelősségteljes innováció és a tisztességes verseny segítése érdekében.
A harmadik cél a megfelelő szintű fogyasztói és befektetői védelem továbbá a piaci integritás biztosítása. A negyedik cél a pénzügyi stabilitás biztosítása.
A szabályozási tervet a harmadik negyedévben tervezi életbe léptetni az Európai Bizottság, de a tervezet papírját már megküldték a tagországoknak átbeszélésre.
A Trustnodes hozzájutott a tervezet dokumentumához, ami a linken megtekinthető. Itt van pár érdekesség belőle, és habár még csak tervezet formában leledzik, gyaníthatóan kisebb módosításokkal ez lesz a végleges változat is:
“A kriptográfiai eszközök szabályozása a gazdasági funkcióját kövesse. Az értékpapír tokenek például kriptográfiai eszközök, amik a pénzügyi eszközre illő összes karakterisztikával rendelkeznek és a MiFID II-nek kellene szabályoznia és felügyelnie (2014/65/EU direktíva).
Ennek tisztázására és a teljes harmonizációs megközelítés biztosítása érdekében mérlegelni kell a pénzügyi eszköz (4(15) bekezdés) definícióját annak érdekében, hogy az ilyen pénzügyi eszközöket ki lehessen bocsátani egy digitális főkönyvön.”
Egy másik tokenformát is említ a tervezet, az úgynevezett hibrid tokeneket, amiről csak annyit írnak, hogy az új szabályozás olyan részterületeket is regulálna, amiket a hatályban lévő nem.
Hibrid token jelentheti az ingyen szerezhető tokeneket bizonyos tevékenység vagy szolgáltatásért cserébe amikre később kialakul egy kereskedelmi piac is vagy például DeFi likviditás poolokban stakelhetőek.
Tehát vélhetően ami nem értékpapír token kategória lesz, az menne a hibrid kategóriába egy egyedi szabályozású kriptoeszköz rendszer keretében (ezt nevezi a tervezet – markets in crypto-assets MiCA-nak).
„A MiCA fő követelménye a kibocsátók számára az lenne, hogy kötelezővé tegyék a kriptoeszközök kibocsátását kísérő harmonizált papír / információs dokumentum közzétételét az EU-ban (a kibocsátó, a projekt és a tervezett forrásfelhasználás, a kriptográfiai eszközökhöz és kockázatokhoz kapcsolódó ajánlat részleteit, jogokat és kötelezettségeket – [ez egyébként alapesetben már így van]).
A jelen dokumentum mentességet biztosítana a kriptoeszközök kis pénzügyi értékű kibocsátására (legfeljebb 1 millió euró értékig 12 hónap alatt), és azokra kibocsátásokra, amiket a képesített befektetőknek kínálnak a ‘Prospectus’ szabályozás alapján.
Ami kiemelendő a tervezetből, hogy nem igényli a nemzeti hatóságok jóváhagyását egy adott tokenkibocsátás, elég értesíteni róla és amennyiben nem felelnek meg a tagországi követelménynek, akkor az ESMA-hoz lehet fordulni, ami mint arbitrázs és koordinátor mondaná ki a végső döntést egy tokenkibocsátás jóváhagyásáról.
„A Szabályozás céljából a MiCA definiálná többek között a ‘kripto-eszköz’, ‘hasznossági token’, ‘eszközfedezetű kripto-eszköz’, ‘lényeges eszközfedezetű kripto-eszköz’ kifejezéseket illetve a különböző kapcsolódó kripto-eszközöket, mint például a letétkezelői szolgáltatás (mint tárcaszolgáltatók) és tőzsdék, a kereskedési platformok működését.”
A tervezet néhány józan ésszel is belátható és követelhető feltételt is kiír a letétkezelőkre és tőzsdékre, továbbá szabályozná az eszközfedezetű kriptókat és stabilcoinokat is. Külön szabályozná érdekkonfliktusból eredő problémákat a tőzsdéknél, tárcaszolgáltatóknál és stabilcoin kibocsátó cégeknél.
A kezdeti szabályozás inkább egy sandbox rendszer lenne hogy ezzel a szabályozók és a piaci szereplők egyaránt tapasztalatokat gyűjthessenek a DLT technológia előnyeiről és kockázatairól.
Amennyiben elfogadják a tervezetet és uniós szabályokként adoptálják, akkor az felváltaná a kriptográfiai eszközökre vonatkozó nemzeti keretrendszereket, ami valljuk be őszintén, nem sok helyen van még az unióban.
Fontos kitétele lenne a keretrendszernek az e-részvények definiálása és szabályozása, ami megteremthetné az átjárást a különböző nemzeti részvénytőzsdék között és a tokenizálásra alapulva egy egységes részvénypiacot hozhatnának létre az Európai Unióban.
Kapcsolódó: