Egyre többen aggódnak a centralizáció és mesterséges intelligencia fenyegetettsége miatt
A mesterséges intelligenciát és skálázható kvantumszámítógépeket használó fenyegető és támadó szereplők a centralizált információs rendszereket mézesmadzagnak fogják tekinteni.
David Holtzman – egykori katonai hírszerzési szakember, író, Fehér Házi tanácsadó és a Naoris decentralizált biztonsági protokoll stratégiai vezetője nemrég úgy nyilatkozott, hogy a központosított adatrendszerek visszaélésekre csábíthatják az állami és vállalati szereplőket, mivel egyetlen ellenőrzési pontból állnak.
„Az egész probléma a központosított rendszerekkel az, hogy van egy központ.” – emelte ki Holtzman egy interjúban. A vezető szerint a központosított rendszerek biztonságát ezen kívül veszélyezteti a mesterséges intelligencia és a kvantumszámítógépek fejlődése is.
A Naoris vezetője szerint mindkét fenyegetés mérsékelhető. A mesterséges intelligencia decentralizálása a blokklánc révén emberi ellenőrzést tesz lehetővé a mesterséges intelligenciával szemben, a kvantumrezisztens algoritmusok pedig megvédhetik a személyes adatokat. A koncentrált intézményi hatalom fenyegetése azonban továbbra is probléma marad. Holtzman szerint:
„Úgy gondolom, hogy az emberiségnek egy kis felrázkódtatásra van szüksége, mert az elmúlt 50 évben túl sok hatalmat adtunk az intézményeknek – és nem csak a hadseregnek. A legtöbb nyugati országban a vállalatok jelenleg elképesztően nagy hatalommal rendelkeznek, amivel az 1950-es és 1960-as években még nem rendelkeztek.”
Az adatinformációs rendszerek decentralizálása kritikus biztonsági problémává vált. Mivel a kvantumszámítógépek azzal fenyegetnek, hogy feltörik a digitális pénzügyekben, a bankszektorban, az egészségügyi rendszerben, sőt még a katonai hírszerzésben használt titkosítási szabványokat is.
A decentralizáció mint a paradigmaváltó technológia elleni védekezés
Az adatvédelmet őrző blokklánc protokollok adatvédelmi megoldásoknak is tekinthetők, mivel a világ egy olyan jövőre készül, ahol az általános mesterséges intelligencia és a skálázható kvantumszámítógépek valósággá válnak.
Avidan Abitbol, a Data Ownership Protocol projektigazgatója azt nyilatkozta, hogy az intézmények nem fogják elfogadni a Web3-at adatvédelem nélkül.
Egy Web3-as cég vezetője erre elmondta, hogy a zéró-tudásbizonylatokon (zero proof knowledge) keresztül történő szelektív közzététel megoldást jelent az adatok védelmére, amelyek egyébként onchain lennének. Ugyanis ezek rendkívül érzékenyek, amiket a fenyegető szereplők a nyomonkövetés céljából támadnának meg.
A decentralizált mesterséges intelligenciát fejlesztő Onicai vezetői novemberben aggodalmuknak adtak hangot a nagy technológiai vállalatok mesterséges intelligencia termékeivel kapcsolatban.
A fejlesztők azzal érveltek, hogy a decentralizált mesterséges intelligencia kulcsfontosságú az önrendelkezéshez és annak biztosításához, hogy a mesterséges intelligencia alapú termékek az egyének számára működjenek – nem pedig a zárt forráskódú projekteket indító vállalatok vagy nagy intézmények számára.
Evin McMullen, a Privado ID – egy decentralizált személyazonossági megoldás – társalapítója szintén kiemelte a biometrikus adatoknak a Big Tech vállalatokkal együttműködő, központosított harmadik feles szolgáltatók általi kiszolgáltatottságának veszélyét. A Privado ID társalapítója elmondta, hogy a biometrikus azonosítók szelektív nyilvánosságra hozatala az érzékeny adatokat a szükséges ismeretek alapján teszi hozzáférhetővé, amelyet teljes mértékben az a személy ellenőriz, aki a biometrikus adatok tulajdonosa.
Ez a cikk is érdekelhet: Per az adóhivatal ellen: a felhasználók személyes adatainak gyűjtésére kényszerítené a kriptoszektort