Az USA miatt veszik a központi bankok az aranyat
Az elmúlt időszakban többször is írhattunk arról, hogy milyen ütemben növelik aranytartalékaikat a központi bankok szerte a világban. És ezt csak erősíti egy újabb publikáció, amelyet a Nikkei Asia tett közzé. Ebben a fő konkluzió az lett, hogy a központi bankok egyre gyorsuló ütemben diverzifikálnak el a dollártól vagy éppen a jüantól. Főleg a dollár tűnik nagy vesztesnek, mert ahogy az írás is rámutat, az USD aránya a devizatartalékokban jelentősen csökkent. A 2000-es évek elején regisztrált 70 százalék feletti értékről napjainkra történelmi mélypontra, 58 százalék körüli értékre zuhant vissza. Miközben úgy veszik a központi bankok az aranyat, mintha nem lenne holnap.
Lassan, de biztosan mindenki távolodni akar a dollártól
A központi bankok az idei év első hat hónapjában 483 tonna aranyat adtak hozzá készleteikhez, ami 5 százalékkal haladja meg a 2023 első félévi 460 tonnás rekordot. A tavalyi évben a központi bankok aranyvásárlásai mindössze 45 tonnával maradtak el a 2022-es több évtizedes rekordtól. Akkor összesen 1037 tonnát vásároltak a nemzeti bankok, ami már a második egymást követő év volt, amikor a központi bankok 1000 tonna fölötti mértékben növelték a teljes tartalékukat. Mert 2022-ben összesen 1 136 tonna aranyat vásároltak. Ez volt a legmagasabb mérték az 1950-ig visszamenőleg feljegyzett adatok szerint. Beleértve a dollár aranyra való átválthatóságának 1971-es felfüggesztése óta eltelt időszakot is. Felmerülhet a kérdés, hogy miért ez a nagy őrület az arany iránt? A korábbi írásokban már megpróbáltunk erre választ adni, de összességében a lényeg, hogy az arany egy állam nélküli valuta. Azaz az aranyat birtokló országok függetlenebbek lehetnek, mint a dollárt vagy más kormányzati fiat valutát birtokló országok.
A dollár, mint külpolitikai eszköz
Látható ugyanis, hogy az Egyesült Államok a dollárt külpolitikai eszközként is használja elég masszívan. Akik barátoknak számítanak, ők sok milliárd dollárt kapnak segélyként, támogatásként. Akik pedig ellenségek, nekik megszűnik a dollárhoz való hozzáférésük, lásd Oroszország példája. Amikor Oroszország lerohanta Ukrajnát, akkor az Egyesült Államok és szövetségei hatalmas szankciókat zúdítottak az oroszokra. Kizárták őket a SWIFT pénzügyi rendszerből, befagyasztottak 300 milliárd dollárnyi orosz központi banki eszközt, amelynek eladásáról mai napig zajlanak egyeztetések. Ez pedig sokaknak nagy figyelmeztetés volt.
Ha a dollár ilyen szinten felhasználható fegyverként, akkor csökkenteni kell a neki való kitettséget. És pont ezt látjuk abban, ahogy a bankok aranyat vásárolnak és csökkentik dolláros tartalékaikat. Állam nélküli valutaként az arany a tökéletes tartalékeszköz. Értékét világszerte elismerik, likvid, és ami a legfontosabb, a tulajdonosát nagyon alacsony partnerkockázatnak teszi ki. Itt jóval kevésbé fordulhat elő az, mint a dollárnál, hogy az ügylet másik oldalán álló fél nem teljesíti kötelezettségét, vagy megváltoztatja az üzlet feltételeit. Hiszen ha megveszek 1 tonna aranyat és otthon rajta ülök, akkor elég minimális az esélye, hogy valaki nem fizet érte, valaki lefoglalja vagy lecsökken az értéke nullára.