Egy globális coin jelentené a megoldást a mélyszegénységre?

A Global Income Coin szerint a kormányok által évente kinyomtatott 2860 milliárd dollárnyi új pénzt arra lehetne használni, hogy kiemeljék az embereket a mélyszegénységből.

A Global Income Coin egy nonprofit kriptovállalat 2 millió dollárt gyűjtött egy új kriptopénz bevezetésére, amelynek célja, hogy a világ bármely emberének elméletileg napi 1 dolláros univerzális alapjövedelmet biztosítson.

A projekt küldetése az, hogy segítsen felszámolni a mélyszegénységet. Ezt az ötletgazdák úgy próbálnák meg kivitelezni, hogy létrehoznak egy univerzális, napi 1 dolláros alapjövedelmet, amely a Földön mindenki számára elérhető. Szerintük a pénzt nem jótékonysági adományok fogják finanszírozni, hanem az új kriptovaluta gazdasági tevékenysége fogja fenntartani.

Azt mondják, hogy az érme ösztönözni fogja mind az egyéni vásárlókat, mind a vállalatokat, hogy például fizetéshez is ezt használják. A feltalálói abban reménykednek, hogy minél többen használják majd a coinjukat, annál több pénz tudnak szétosztani az emberek között.

Jeffrey Milewski a Global Income Coin társalapítója azt állította: „A globális vagyoni szintek azt sugallják, hogy képesnek kell lennünk a szegénység felszámolására, ha összefogunk. A Global Income Coin a megoldás fontos, rendszerszintű része lehet.”

A szervezet együtt kíván működni olyan for-profit cégekkel, mint a fintech vállalatok és a kriptotőzsdék, és pénzügyi ösztönzőket teremtenek az ökoszisztémához hozzájárulók számára.

Többször is felmerült már az alapjövedelem ötlete, de sokan nem értenek vele egyet

Az alapjövedelem ötlete nem újkeletű dolog, már számos vállalkozó (pl. Jack Dorsey a Twitter volt vezérigazgatója) vagy ország (pl. Spanyolország) fontolóra vette az alapjövedelem, angolul rövidítve csak UBI szükségességét. Az egyetemes alapjövedelem iránti igény világszerte egyre növekszik – a kezdeti kísérletek már folyamatban vannak. Többen viszont kifejezetten irtóznak tőle, hiszen úgy vélik, az ingyen pénz csak a lustaságot ösztönözné, és az emberek egyszerűen nem akarnának többet dolgozni.

Számos közgazdász szerint az alapjövedelem kifejezetten negatív hatással lenne a munkaerőpiacra. A nem munkabérből származó jövedelem ugyanis növeli a költségvetési megszorításokat ezzel együtt a foglalkoztatás költségeit is. Ebből az következik, hogy nőhet a munkanélküliség vagy csökkenhet a munkaidő, ami bércsökkenést eredményez. Sokan azért is tartanak az állam által biztosított alapjövedelemtől, mert ezáltal növelné a kormány hatalmát és befolyását. Ráadásul az úgynevezett újraelosztási módszerek gyakran kudarcot vallanak, hiszen egyes csoportok megszedik magukat, míg másoknak semmit sem jut. Az alapjövedelemmel bővebben Stier Kata cikke foglalkozott, melyet ITT olvashattok el.