Egy elemző szerint Európa titokban az aranystandardhoz való visszatérésre készülhet
Jan Nieuwenhuijs, az aranypiacok elemzője úgy véli, bizonyítékot talált arra, hogy Európa egy új aranystandard bevezetésére készül. Azt állítja, hogy több kelet-európai ország közelmúltbeli tranzakciói, és az arany vásárlása vagy eladása egy meghatározott arány elérése érdekében – részei az ezt a fejlődést előkészítő intézkedéseknek. Az európai országok tehát szerinte arra készülnek, hogy legalább részben arannyal fedezzék valutájukat.
Az Európai Unióban az aranytartalékok aránya a GDP-hez viszonyítva
A szakértő bizonyítékot talált arra, hogy ez összehangoltan történik, még ha a központi bankok ezt nyilvánosan tagadják is. Ennek a közös együttműködésnek a gyökere egy 1999-es washingtoni találkozó lehetett. Ez a Central Bank Gold Agreements – Központi Bankok Arany Megállapodásai – eredményezte. Ez alapján 15 központi bank paktumot kötött aranyeladásaik összehangolására és az aranypiac stabilitásának fenntartására.
Erről a megállapodásról Nieuwenhuijs így nyilatkozott: „Aki jól figyel, az láthatja, hogy annak nyilvánvalóan az volt a célja, hogy a GDP-hez viszonyítva kiegyenlítse az országok közötti aranytartalékokat.”
Kelet-Európa államai nagymértékben növelték az aranykészleteiket
Állításait igazolandó, Nieuwenhuijs arról számolt be, hogy az olyan országok, mint Lengyelország, Magyarország és a Cseh Köztársaság közelmúltbeli vásárlásai arra irányultak, hogy az aranytartalékok GDP-hez viszonyított arányát az euróövezet országaiéhoz igazítsák. Ezt támasztják alá Konrad Raczkowski, Lengyelország korábbi pénzügyminiszterének nyilatkozatai, aki direktben is kommentálta ezeket a számokat.
Raczkowski úgy értékelte, hogy Lengyelországnak 120 tonna aranyat kellene vásárolnia ahhoz, hogy elérje az eurózóna több más országa által tartott 4%-os GDP arányt. Ekkor kijelentette:
„Úgy tűnik, hogy a közeljövőben ez lesz az új aranystandard az egész eurózóna számára. Ezeket a tartalékokat a gazdaság méretéhez kell majd igazítani.”
Ennek ellenére Nieuwenhuijs arról számolt be, hogy a központi bankok még az összes bizonyíték ellenére is, amely ezeket az összehangolt lépéseket övezi, folyamatosan tagadják, hogy valamiféle harmonizáció állna a tranzakciók mögött. „Az Európa-szerte benyújtott számtalan, a központi bankokhoz és a pénzügyminisztériumokhoz intézett információs kérelmek nagyrésze sikertelen volt, nem kaptam választ.” – hangsúlyozta.
Néhány esetben azonban kapott egy nemleges választ ezekre a beadványokra. A belga központi bank például azt állította, hogy ezek a kért információk „bizalmasak.” A központi banknak meg kell felelnie a központi banki törvénynek, amely az intézményt „törvényes titoktartási kötelezettségre” kötelezi.
Augusztusban Nieuwenhuijs azt állította, hogy Kína, amely a hírek szerint leállította az arany vásárlását, titokban növelte tartalékait, hogy kihasználja az árfolyam visszaesését.