Ne legyenek kétségeink: még a légsütőnk is kémkedik utánunk
Az valószínűleg már mindenki számára nyilvánvaló, hogy egyes elektronikai eszközeink, programjaink adatokat gyűjtenek, megfigyelnek bennünket. Ott a Facebook-legenda, amely szerint a szoftver nem csak a posztjainkat, kereséseinket figyeli, de lehallgatja beszélgetéseinket. Aztán hallottunk ilyen híreket már robotporszívókról is, amelyeknek kamerája is van, hogy megfigyeljék a körülöttük zajló eseményeket. Szóval ha véletlenül egy modern, okoseszközökkel felszerelt otthonban élünk és úgy érezzük, hogy megfigyelnek minket, akkor abban lehet némi igazság. Ráadásul most a Which? fogyasztói csoport új vizsgálata további bizonyítékokat talált az okoseszközök adatgyűjtésére.
A beszélgetések lehallgatására és azok TikTokkal való megosztására engedélyt kérő légsütőktől kezdve a tévékészülékekig, amelyek mindig tudni akarják a felhasználók pontos tartózkodási helyét. A Which? négy kategóriában végzett elemzést és a termékeket adatvédelmi pontszámokkal értékelte, például a hozzájárulás és az adathozzáférés tekintetében. A kutatók úgy találták, hogy az adatgyűjtés gyakran jóval túlmutat azon, ami a termék funkcionalitásához szükséges. Ez arra utal, hogy az adatokat egyes esetekben marketingcélokból harmadik felekkel is megoszthatják.
Légsütők
A légsütők kategóriájában a vásárlók pontos tartózkodási helyének ismerete mellett mindhárom vizsgált termék engedélyt kért a felhasználó telefonján történő hangfelvételére, mindenféle meghatározott ok nélkül. A Xiaomi légsütőjéhez kapcsolódó alkalmazás a felhasználó tartózkodási helyétől függően a Facebook (META), a Pangle (a TikTok for Business hirdetési hálózata) és a kínai technológiai óriás Tencent nyomonkövetőjéhez kapcsolódott. Az Aigostar légsütő a nemet és a születési dátumot akarta tudni a tulajdonosi fiók létrehozásakor, szintén nem érthető okokból, de legalább ez opcionális volt.
Az Aigostar és a Xiaomi légsütők is elküldték az emberek személyes adatait kínai szerverekre, bár ezt az adatvédelmi tájékoztatóban jelezték a felhasználóknak. Megkeresésre egyébként a Xiaomi óriási meglepetésre azt mondta, hogy a felhasználók magánéletének tiszteletben tartása mindig is az alapértékei közé tartozott. Minden adatvédelmi törvény betartását hangsúlyozták, hozzátéve, hogy a légsütő nem használja a felvétel funkciót, mivel nem hangutasításokkal működik. De hát mi mást mondtak volna?
Okosórák
A Huawei Ultimate okosóra megfelelő működéséhez adatvédelmi hozzájárulásra van szükség. De kilenc, kockázatosnak minősített telefonos engedélyt is kért, állapította meg a Which? csoportja. Ez azt jelenti, hogy valaki a telefonjának egyes részeihez invazív hozzáférést biztosít. Ezek közé tartozott a pontos helymeghatározás, a hangfelvételek rögzítésének képessége, a tárolt fájlokhoz való hozzáférés vagy az összes többi telepített alkalmazás megtekintésének képessége. A vállalat szerint mindegyikre indokolt szükség volt. A Huawei azt is elmondta, hogy a felhasználói adatokat nem használják fel marketing- vagy reklámcélokra.
A Which? talált viszont néhány aktív nyomkövetőt a Huawei óráján, de a cég szerint ezek csak bizonyos régiókban aktívak. A legkelendőbb Kuzil és WeurGhy okosórákról kiderült, hogy lényegében ugyanaz a termék mindkettő. Mindkettő esetén elég sok beleegyezés kellett a megfelelő működéshez. Ha elutasítják az engedélykéréseket, a termék csak óraként működik, a hozzá tartozó okosfunkciók nélkül. De úgy tűnik, hogy ez a két óra nyomkövetőt nem használt.
Smart TV-k és hangszórók
Az okostévék közül a Hisense és a Samsung termékei, amelyeket a Which? tesztelt Angliában, igényeltek egy irányítószámot a beállításkor. Bár mindkét márka szerint a vásárlók használhatnak részleges irányítószámot is, és azt csak bizonyos tartalomlokalizációs funkciókhoz használták. A Samsung azt állította, hogy az irányítószám megadása nem kötelező, de a Which? úgy találta, hogy ez nem így van. Az LG készüléke kérte az irányítószámot, de annak megadása nem volt kötelező.
A Samsung TV-alkalmazása nyolc kockázatos telefonos engedélyt kért, többek között azt, hogy láthassa a telefonon lévő összes többi alkalmazást. A Hisense nem csatlakozott olyan nyomkövetőhöz, amelyet a kutatók észlelni tudtak, de a Samsung és az LG több ilyenhez is kapcsolódott, köztük a Facebookhoz és a Google-hoz. A Hisense azt mondta, hogy megfelel minden törvénynek és csak az ügyfeleik irányítószámát rögzíti, hogy lehetővé tegye számukra a regionális specifikus tartalmak fogadását, javítva a felhasználói élményt.
Okoshangszórók
Az okoshangszórók elemzése szerint a Bose Home Portable hangszóró és applikációja kéri a legkevesebb előzetes telefonos engedélyt a tesztelt termékek közül. De tele van nyomkövetőkkel, köztük a Facebook, a Google és az Urbanairship digitális marketingcég trackerével. A Bose hangszóró engedélykérései sem igazán voltak megfelelőek. Ezzel szemben az Amazon Echo hasznos lehetőségeket ad az adatok megosztására vonatkozó különböző kérések kihagyására. A fogyasztóknak Amazon- vagy Google-fiókra van szükségük az Echo Pop, illetve a Nest Mini használatához. Olyan nyomkövetőket használnak, amelyekre a Which? kutatói számítottak, többnyire a sajátjaikat, azonban ezekről a felhasználók nem tudnak szelektíven lemondani. A tesztelt készülékek mindegyike meg akarta ismerni a felhasználók pontos tartózkodási helyét.
Konkluzió
A Which? kutatása rávilágít arra, hogy a gyártók jelenleg milyen mennyiségben gyűjtenek rólunk információt, gyakran kevéssé átlátható módon, hogy mire is használják fel azokat. Amit tenni tudunk, az az, hogy alaposan átnézzük mit is osztunk meg az eszközökkel, milyen engedélyeket adunk ki csak úgy bátran. Meg is tagadhatunk bizonyos hozzáféréseket, és be is állíthatjuk, hogy a hangfelvételek egy idő után törlődjenek. És ne felejtsük el, mindenkinek jogában áll panasszal élni adatainak jogtalan kezelése ellen. Ne legyenek kétségeink, masszívan használnak rólunk mindent, amit megosztunk. És ezt nem csak a cégek, de a kormányok is csinálják.