Egy atomerőmű-katasztrófa helyszínén létesülne egy új erőmű az AI számára
A Microsoft megállapodást kötött a Constellation Energy Corporation-nel – a Three-Mile Island atomerőmű tulajdonosával – a pennsylvaniai létesítmény újranyitásáról annak érdekében, hogy a technológiai vállalat tiszta energiaforráshoz jusson a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tevékenységek támogatására.
A Microsoft és a Constellation közötti 20 évre szóló megállapodás értelmében a Three-Mile Island Unit 1 atomreaktort felújítják, hogy a „Crane Clean Energy Center” otthont adjon a technológiai óriásvállalat azon elkötelezettségének részeként, hogy az AI üzletágát karbonsemleges energiával lássa el.
A megállapodás részeként a Constellation Energy 835 megawattnyi áramot szállít a Microsoftnak. Emellett mintegy 1,6 milliárd dollárt költ a létesítmény üzembe helyezésére. Ezt a célt az energiaszolgáltató 2028-ig szeretné elérni.
A megállapodást azonban még jóvá kell hagynia a Nukleáris Szabályozási Bizottságnak (NRC Nuclear Regulatory Commission), az állami tisztviselőknek és a helyi hatóságoknak, mielőtt újraindítanák a létesítmény üzemeltetését.
Az AI hatalmas mennyiségű áramot igényel
Szeptember 12-én a Fehér Házban olyan technológiai óriások, mint az OpenAI, a Microsoft és a Google iparági vezetői találkoztak, hogy megvitassák a mesterséges intelligencia energetikai infrastruktúrájának jövőjét.
Phil Harvey, a Sabre56 vezérigazgatója – aki az adatközpontok és bányászati létesítmények építésének és üzemeltetésének szakértője – szerint egy AI adatközpont működtetéséhez megawattonként 3 és 5 millió dollár közötti összegre van szükség.
Donald Trump korábbi elnök nemrégiben kitért erre a témára. Kifejtette, hogy az Egyesült Államoknak korszerűsítenie kell az energetikai infrastruktúráját, és több energiát kell termelnie a mesterséges intelligencia adatközpontok és a Bitcoin bányászati műveletek számára.
A Three-Mile Island atomerőmű 1979-es balesete
1979-ben a Three-Mile Island atomerőmű egyik különálló reaktorában részleges leolvadás történt, amit feltehetően mechanikai hiba okozott. Ez megakadályozta, hogy a folyadékhűtő rendszer elszívja a hőt a reaktor magjából. Ez viszont az egész reaktor leállását és a nukleáris létesítmény csővezetékeiben a nyomás növekedését okozta.
A növekvő nyomás enyhítése érdekében kinyitották a nyomáscsökkentő szelepet. Ezeknek automatikusan záródnia kellett volna, amint a nyomás egy bizonyos szint alá csökkent. Ez a szelep azonban nyitva maradt, és katasztrofális hűtőfolyadék-veszteséget okozott, ami végül az egész mag túlmelegedéséhez és részleges leolvadásához vezetett.
A baleset 5 mérföldes körzetében élő lakosokat utasították a terület evakuálására, és attól tartottak, hogy sugárfertőzés érte őket. A Nukleáris Szabályozási Bizottság továbbra is fenntartja, hogy a baleset nem okozott környezeti vagy egészségügyi kockázatot:
„Több ezer környezeti mintát gyűjtöttek a levegőből, vízből, tejből, növényzetből, talajból és élelmiszerekből a területet felügyelő különböző kormányzati szervek. A radionuklidok nagyon alacsony szintje a balesetből származó kibocsátásoknak tulajdonítható, de egészségre nem ártalmas”.
A Bizottság az incidenst az amerikai kereskedelmi célú atomerőművek üzemeltetésének történetében a legsúlyosabb baleseteként jellemezte.