Durov a francia hatóságra mutogat, szerinte a Telegram mindig is együttműködött
Pavel Durov cáfolja, hogy platformja csak tavalyi letartóztatása után kezdett volna együttműködni a francia hatóságokkal.
A cég mindig is betartotta az EU-s szabályokat, a francia hatóságok viszont nem, állítja a Telegram alapítója. De kinek van igaza?
Durov cáfolja a Le Parisien állításait
A Telegram alapítója élesen visszautasította a Le Parisien állítását, miszerint platformja csak 2024-es franciaországi letartóztatása után kezdett együttműködni a hatóságokkal. A lap szerint a hatóságok tavaly nyáron, amikor Durovot fogva tartották az országban, „végre” rábírták az alapítót az együttműködésre. Ennek következtében a Telegram IP-címeket és telefonszámokat adott át a francia bűnügyi nyomozásokhoz, például börtönök elleni támadások ügyében.
Durov szerint a Le Parisien fordítva ül a lovon, mivel ők mindig is megfeleltek az EU-s jogszabályoknak, így a Digitális Szolgáltatások Törvényének (DSA) is. Éppen hogy a franciák voltak azok, akik rejtélyes oknál fogva figyelmen kívül hagyták a szabályokat. Az együttműködésről szóló legális módok végig elérhetőek voltak, csak rá kellett volna keresni, tette hozzá.
„Szeretem Franciaországot és tisztelem a rendőrségét, ezért nem akartam senkit sem zavarba hozni azzal, hogy rámutatok a fentiekre.”
Állítása szerint a cég évek óta milliókat költ az EU-s szabályoknak való megfelelésre, ezért a vádak, miszerint csak a kényszer hatására tették meg azt, szerinte igazságtalanok és félrevezetőek.
De kinek is van igaza?
Az állítások ellentétesek, ezért nem egyszerű kérdés eldönteni, hogy kinek van tényleg igaza. A Telegram mindig is a szólásszabadság és a magánélet védelmének zászlóvivője volt, eredeti küldetése szerint egy olyan platformot kínál, ahol a felhasználók anonimitással, cenzúra és megfigyelés nélkül kommunikálhatnak.
Bár az orosz üzletember szerint a hatóság a hibás, a bírósági vádak szerint a platform nem lépett fel elég hatékonyan a bűncselekmények ellen. Az igazság valahol a két álláspont között lehet. Az egyezségből és a Telegram lépéseiből arra következtethetünk, hogy jobban együttműködnek a hatóságokkal, ez azonban megkérdőjelezi az eredeti küldetést, a teljes anonimitás biztosítását.
Letartóztatták, több mint fél évig nem hagyhatta el Franciaországot
Pavel Durovot 2024. augusztusában vették őrizetbe a párizsi Le Bourget repülőtéren. Hatmilliós óvadékért cserébe elengedték, de az országot idén márciusig nem hagyhatta el. Végül március 13-án kapott engedélyt a távozásra, aminek hatására a TON árfolyama közel 20%-ot erősödött.
A hatóságok azzal vádolták az alapítót, hogy a Telegram nem moderálja megfelelően a tartalmait, így lehetővé teszi a bűncselekmények, például kábítószer-kereskedelem és szélsőséges propaganda terjedését. Ha a bíróság megállapította a vezető felelősségét, akár tíz évre is a rácsok mögé kerülhetett volna.
Ez azonban nem így történt, az orosz milliárdos azóta szabadon éli mindennapjait, de a bírósági döntés pontos részleteit homály fedi. Ez újraindította a vitákat a technológiai vezetők felelősségéről és az adatvédelmi feltételekről a digitális világban. Bár az állítások szerint a platform mindig eleget tett a szabályozásnak, a letartóztatás óta számos lépést és frissítést tettek a bizalom visszaszerzésére.