Drága áramimport: Németország energiapolitikai kihívásai a választások előtt
Németország, amely a zöld átállás részeként bezárta atomerőműveit, most kénytelen drága nukleáris energiát importálni Franciaországból, hogy fenntartsa az energiaellátást. Ez a helyzet mindössze öt héttel a szövetségi választások előtt került a figyelem középpontjába.
Az elmúlt hét tendenciái szerint Németország nagy mennyiségű nukleáris áramot vásárol Franciaországból, miután az időjárás jelentősen csökkentette a megújuló energiaforrások, különösen a nap- és szélenergia termelését. Az SPD vezette kormány energiapolitikája, amely magában foglalta az atomerőművek bezárását, erős kritikát kapott, mivel az energiaárak emelkedése és az ellátási kockázatok egyre nagyobb aggodalmat keltenek.
Az ország energiapolitikája az utóbbi évtizedekben jelentős átalakuláson ment keresztül. Az 1980-as években erősödő atomellenes mozgalmak és a fukusimai katasztrófa után hozott döntések eredményeként Németország elkötelezte magát az atomenergia fokozatos kivezetése mellett. 2023. április 15-én végleg leállították az utolsó három atomerőművet: a bajorországi Isar 2-t, az alsó-szászországi Emslandot és a baden-württembergi Neckarwestheim 2-t, ezzel lezárva az atomenergia több mint hatvanéves korszakát az országban.
A megújuló energiaforrásokra való átállás azonban nem ment zökkenőmentesen. A 2024-es évben Németország gázfogyasztása 3,3%-kal nőtt, elérve a 835 milliárd kilowattórát, miközben az importált gáz mennyisége 1%-kal csökkent.
Az energiaimport növekedésének okai és háttere
Az ország hideg téli időjárása borult égbolttal és gyenge széllel párosult, ami drámaian csökkentette a megújuló energiaforrások hatékonyságát. Karsten Brandt, a Donnerwetter.de meteorológusa szerint a következő napokban sem várható javulás: „A magasnyomású rendszer rendkívül stabil, ami a szél- és napenergia-termelést továbbra is alacsony szinten tartja.”
A grafikon Németország Franciaországtól való energiaimportjának alakulását mutatja 2018 és 2023 között.
Az energiaigény fedezésére a német hálózatüzemeltetők Franciaországból importálnak energiát, ahol az atomerőművek teljes kapacitással működnek. Az importált energia ára azonban jelentősen magasabb, mint amit a saját termelésű atomenergia biztosíthatott volna.
Az atomerőművek leállításának politikai és gazdasági hatásai
2023 áprilisában Németország utolsó atomerőműveit is véglegesen leállították az Olaf Scholz vezette baloldali kormány és a Zöldek koalíciójának döntése alapján, amely tovább fokozta az energiaválságról szóló vitákat. A lépés vitákat generált, mivel az ukrajnai konfliktus miatti energiaválság tovább növelte az energiaárakat, miközben az európai országok igyekeztek függetlenedni az orosz gáztól.
Manuel Frondel professzor, az RWI Intézet energiaügyi szakértője szerint ez a politika súlyos hibákat hordoz magában: „Az atomenergia és a szén fokozatos kivezetésével nagymértékben függővé váltunk a külföldi ellátóktól, ami nagyobb ellátási kockázatokat jelent.”
A külföldről importált áram miatt a tőzsdei energiaárak már több alkalommal rekordmagasságba emelkedtek. Decemberben a megawattóránkénti árak meghaladták az 1156 eurót, ami egyes vállalkozásokat arra kényszerített, hogy leállítsák a termelést.
Carsten Brzeski, az ING Diba vezető közgazdásza arra figyelmeztetett, hogy az energiaárak tovább emelkedhetnek, még a francia nukleáris import ellenére is: „A dinamikus árképzési modellel rendelkező fogyasztók különösen érzik majd ennek hatását.”
Az energiapolitika politikai és társadalmi visszhangja
Az energiapolitika és az atomenergia leállításának következményei a szövetségi választások közeledtével egyre több kritikát váltanak ki. Az Alternatíva Németországért (AfD) vezetői, köztük Alice Weidel, a német atomenergia-ágazat újraindítását és több szénerőmű építését ígérik. Egy nemrégiben Elon Musk amerikai milliárdossal folytatott beszélgetés során Weidel az atomenergia visszaállítását szorgalmazta: „Az utolsó atomerőművet is lekapcsolták, hogy még inkább energiahiányt okozzanak. Ez vagy hülyeség, vagy az országukkal szembeni gyűlölet” – fogalmazott.
Musk támogatását fejezte ki, mondván: „Németországnak fenn kellene tartania az atomerőműveit, mivel ez rendkívül fontos lenne.”
Az SPD-zöld kormány energiapolitikája kritikus megvilágításba került, mivel a francia import ugyan csökkenti a villamosenergia-hiány kockázatát, ám kiszámíthatatlan költségeket eredményezett, amelyek a szász országrészben is jelentős problémákat okoztak.