Dél-Korea titkos nukleáris fegyverprogramjának elfeledett története
Az elmúlt években Dél-Koreában megnőtt a támogatottsága annak az elképzelésnek, hogy az ország saját nukleáris fegyverek fejlesztésébe kezdjen.
Ezt a trendet különösen a közelmúlt felmérései támasztják alá, amelyek szerint a lakosság mintegy 66-72%-a támogatja a nukleáris elrettentő eszközök létrehozását. Ennek hátterében az Észak-Korea által jelentett nukleáris fenyegetés, valamint az Egyesült Államok politikai bizonytalansága áll. Bár a dél-koreai kormány jelenleg nem tervezi nukleáris fegyverek kifejlesztését, a lakosság egyértelmű támogatása rávilágít az ország biztonságpolitikai aggodalmaira.
Nukleáris ambíciók az 1970-es években
Dél-Korea már az 1970-es években is komolyan fontolgatta a nukleáris fegyverek fejlesztését. Park Chung-hee elnök – aki diktatórikus kormányzást folytatott – komoly biztonsági fenyegetéssel nézett szembe Észak-Korea részéről. Az 1960-as és 70-es évek során több száz incidens történt a két ország közötti katonai határon. Ezek közé tartozik az 1968-as merényletkísérlet és az EC-121 amerikai haditengerészeti repülőgép lelövése1969-ben. Ezek az események Parkot arra késztették, hogy megerősítse az ország védelmi képességeit. Az Egyesült Államok Ázsiából történő visszavonulása tovább növelte az aggodalmakat. Az amerikai csapatok létszáma 1969 és 1971 között drámai mértékben csökkent, ami szintén hozzájárult Dél-Korea nukleáris fegyverek iránti érdeklődéséhez.
Park Chung-hee elnök úgy vélte, hogy az ország biztonságát csak a nukleáris fegyverek biztosíthatják, ezért 1973-ban elindította Dél-Korea saját fejlesztési programját. Az ország azonban nem rendelkezett az ehhez szükséges technológiával. Így Franciaországhoz fordult, hogy újrafeldolgozó üzemet szerezzen, amellyel plutóniumhoz juthatott volna. A technológia hivatalosan csak nukleáris energia előállítására szolgált volna, de a valódi cél a nukleáris fegyverek kifejlesztése volt.
Az amerikai reakció és a diplomáciai csata
Az 1974-es indiai nukleáris kísérlet után a nemzetközi közösség aggódni kezdett a nukleáris fegyverek terjedése miatt. Az Egyesült Államok, felismerve Dél-Korea nukleáris ambícióit, diplomáciai nyomást gyakorolt Szöulra és szövetségeseire, köztük Franciaországra és Kanadára. Washington célja az volt, hogy megakadályozza Dél-Korea hozzáférését a plutóniumhoz, amely kulcsfontosságú elem lett volna a fegyverek előállításához.
Henry Kissinger, az Egyesült Államok külügyminisztere diplomáciai tárgyalások sorozatát indította el annak érdekében, hogy megállítsa Dél-Koreát. Bár az Egyesült Államok közvetlenül nem követelte a program leállítását, határozottan nyomást gyakorolt Franciaországra, hogy hagyja abba a nukleáris újrafeldolgozó technológia exportálását. Kanada is együttműködött, és feltételeket szabott az atomreaktorok üzemanyagának újrahasznosítására.
A diplomáciai csata eredményeképpen Dél-Korea 1976-ban kénytelen volt feladni nukleáris ambícióit. Az Egyesült Államok megígérte, hogy technológiai segítséget nyújt a békés célú atomenergia fejlesztésében, cserébe Dél-Korea lemondott a plutónium beszerzéséről és a fegyverprogramról.
A nukleáris fegyverek leállítása: Történelmi kudarc vagy siker?
Bár Dél-Korea nukleáris fegyverprogramja az 1970-es években kudarcba fulladt, az akkori nemzetközi környezet – beleértve a hidegháborút és a nukleáris nonproliferációs szerződés viszonylag új keletű voltát – lehetővé tette volna, hogy Szöul más körülmények között sikeres legyen. Dél-Korea akkoriban nem tudott megszabadulni az Egyesült Államok felügyeletétől, és a diplomáciai nyomás hatására kénytelen volt leállítani a programot.
Mi a helyzet ma?
Az 1970-es évek óta Dél-Korea jelentős gazdasági és társadalmi fejlődést ért el, és mára a világ egyik vezető gazdasági hatalmává vált. Az ország a nemzetközi közösség aktív tagja, és elkötelezett a béke és a stabilitás fenntartása mellett. Bár a nukleáris fegyverek fejlesztése ma kevésbé valószínű, a koreai-félszigeten fennálló feszültségek és Észak-Korea fenyegetése újra és újra felvetheti ezt a kérdést.
A dél-koreai közvélemény továbbra is támogatja a nukleáris elrettentő eszközök fejlesztését, de a nemzetközi diplomácia és az Egyesült Államok szövetsége ma is kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy Dél-Korea távol maradjon ettől az úttól. Az Észak-Korea által jelentett nukleáris fenyegetés azonban továbbra is nyomást gyakorol Szöulra, és a jövőben ismét napirendre kerülhet a nukleáris fegyverek kérdése.