Pénzügyi szabadság vagy illúzió? A DeFi jövője a megfelelési kényszer árnyékában
A DeFi (decentralizált pénzügyek) eredetileg azzal az ígérettel indult, hogy eltörli a hagyományos pénzügyi közvetítőket, teljes szabadságot biztosít a felhasználóknak, és egy átlátható, cenzúra nélküli pénzügyi rendszer alapjait teremti meg. Az évek során azonban az egyre szigorodó megfelelési (compliance) szabályok kezdik veszélyeztetni ezen alapelveket, és a szektor fokozatosan elveszíti decentralizált jellegét.
A szabályozás, amely eredetileg távol állt a DeFi világától, ma már egyre inkább beépül a rendszerekbe. Ennek következményeként felhasználók veszíthetik el hozzáférésüket pénzeszközeikhez előzetes figyelmeztetés nélkül, valamint olyan ellenőrzési mechanizmusokat vezetnek be, amelyek korábban csak a hagyományos bankrendszerben voltak jelen. Vajon a megfelelés és decentralizáció összeegyeztethető, vagy a DeFi végleg a központosított pénzügyek (CeFi) irányába tolódik el?
Hogyan változott meg a DeFi?
Amikor a DeFi technológia berobbant a kriptopiacra, az egyik legnagyobb előnye az volt, hogy mindenki számára egyenlő feltételeket teremtett, függetlenül földrajzi elhelyezkedéstől vagy pénzügyi státusztól. Az okosszerződések (smart contracts) révén a bankok és közvetítők szerepét automatizált protokollok vették át, így a felhasználók közvetlenül, harmadik fél beavatkozása nélkül kezelhették vagyonukat. Az elmúlt években azonban a szabályozói szervek figyelme a DeFi felé fordult. A kormányzatok és pénzügyi felügyeletek egyre szigorúbb ellenőrzési mechanizmusokat vezettek be, amelyek célja a pénzmosás, az adóelkerülés és az illegális tranzakciók visszaszorítása.
Míg korábban a smart contract hibák és a likviditáshiány jelentették a legnagyobb veszélyt a DeFi-re, ma a túlzott megfelelés (over-compliance) tűnik a legnagyobb fenyegetésnek. Egyes esetekben felhasználók anélkül vesztették el hozzáférésüket eszközeikhez, hogy világos magyarázatot kaptak volna, és a tiltások sokszor átláthatatlan kritériumok alapján történtek.
Hogyan működik a megfelelés a kriptovaluták világában?
A hagyományos pénzügyi rendszerben a megfelelés célja, hogy megakadályozza a pénzmosást, az adócsalást és a terrorizmus finanszírozását. A bankok és egyéb pénzintézetek szigorú ellenőrzési mechanizmusokat alkalmaznak, mint például a Know Your Customer (KYC) és az Anti-Money Laundering (AML) szabályok. A kriptovilágban ez a folyamat főként tranzakciófigyelésen és pénztárcák címkézésén alapul. Az olyan privát elemzőcégek, mint a Chainalysis vagy az Elliptic, kockázatelemzési modelleket használnak, és „veszélyes” címkével látják el azokat a pénztárcákat, amelyeket gyanús tevékenységgel hoznak összefüggésbe.
Az egyik legnagyobb probléma ezzel a módszerrel az, hogy a címkézés gyakran visszamenőleg történik. Egy adott pénztárca, amely korábban „tiszta” volt, bármikor megkaphatja a magas kockázati besorolást, ha kapcsolatba került egy másik, problémásnak ítélt címmel. Ez azt eredményezi, hogy ártatlan felhasználók számláit is blokkolhatják anélkül, hogy bármilyen bűncselekményt követtek volna el. Sőt, egyes kriptoeszközöket pusztán az alapján zárolhatnak, hogy milyen más címekkel léptek kapcsolatba, függetlenül attól, hogy a tranzakció törvényes volt-e vagy sem.
Miért fogadják el a DeFi projektek a megfelelési szabályokat?
Első ránézésre a válasz egyértelmű: a szabályozói nyomás folyamatosan növekszik, és a DeFi projektek el akarják kerülni a jogi problémákat. Az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC), a Financial Action Task Force (FATF) és az Office of Foreign Assets Control (OFAC) egyre szigorúbb követelményeket támaszt, különösen az USA-ban és az Európai Unióban működő platformokkal szemben.
Emellett a nagy tőkealapok és befektetők is nyomást gyakorolnak a DeFi projektekre, mivel ők csak olyan vállalkozásokba invesztálnak, amelyek megfelelnek a pénzmosás elleni előírásoknak. A projektfejlesztők pedig egyre kevésbé maradhatnak anonimak, így sokan inkább beépítik a megfelelési mechanizmusokat, hogy megvédjék magukat és befektetőiket. Sőt, néhány platform valójában soha nem is volt igazán decentralizált, hanem központosított elemeket tartalmazott, amelyeket most még szorosabb ellenőrzés alá vonnak.
Hogyan lehet egyensúlyt teremteni a szabályozás és a decentralizáció között?
A megfelelés teljes eltörlése nem reális, de van lehetőség arra, hogy átláthatóbb és igazságosabb mechanizmusokat vezessenek be. Íme, néhány lehetséges megoldás:
– Választható (opt-in) KYC-rendszerek – A felhasználók maguk dönthetnének arról, hogy azonosítják-e magukat egy adott platformon.
– Nyilvános blokkolási mechanizmusok – A pénztárcák zárolását decentralizált autonóm szervezetek (DAO-k) felügyelhetnék, nem pedig zárt elemzőcégek.
– „Tiszta” likviditási poolok – Az egyes DeFi-protokollok előre meghatározott kritériumok szerint szűrhetnék az eszközöket, így elkerülhetők lennének az önkényes zárolások.
Ezek az intézkedések segíthetnék a DeFi-piacot abban, hogy megtalálja az egyensúlyt a szabályozás és a decentralizáció között.
A DeFi jövője: elveszíti-e az alapelveit?
Ha a megfelelés folytatja jelenlegi irányát, a DeFi elveszítheti legfőbb előnyét – a decentralizációt. Néhány év múlva nem egy szabad pénzügyi piacot, hanem egy új, centralizáltabb rendszert láthatunk, amely több kockázattal járhat, mint a hagyományos bankrendszer. A lehetőség azonban még mindig adott, hogy a DeFi megőrizze autonómiáját, ha a közösség olyan szabályozási modelleket dolgoz ki, amelyek átláthatóak, igazságosak, és nem korlátozzák az innovációt.