Decentralizált közösségi média: a jó, a rossz és a csúf
A közösségi médiák, mint például a Facebook, a YouTube és a Twitter egyre szigorúbb cenzúrázásai miatt, kezd megnőni az igény a „cenzúra ellenálló” közösségi médiák iránt. Számos blokklánc start-up célja, hogy decentralizált modellt használjon a szólásszabadság megőrzésére. De vajon működhet egy teljesen decentralizált közösségi média felület?
Van már legalább egy tucat közösségi média platform, amelyek publikus blokkláncra épülnek. Néhányat félbehagytak, míg mások igen erős potenciállal rendelkeznek és hatalmas harcot vívnak a felhasználói bázis megszerzéséért és fenntartásáért.
A korábban felbukkanó két legnépszerűbb decentralizált közösségi háló, a Steemit és a Minds, amelyek mindegyike több mint egymillió regisztrált felhasználóval rendelkezik, ösztönző közösségi médiahálózatoknak nevezhető, mivel kriptovalutával jutalmazzák a felhasználókat a felületen folytatott tevékenységükért.
A 2016-ban indított Steemit a Steem blokkláncon fut, és a felhasználókat saját digitális pénznemében azaz STEEM-ben jutalmazza, ha posztolják a tartalmakat vagy kommentet írnak. A Steem volt az első, aki blogolásért fizetett, kihasználva egyúttal a jutalmazási rendszerben használt alacsony költségű digitális pénzeket. Ebben az új és folyamatosan növekvő közösség média szegmensben igazi úttörőként, hatalmas előnyökre tett szert.
A Steemitnek közel 1,2 millió regisztrált tagja van, körülbelül félmillió aktív felhasználóval. A korai lendület után azonban 2019-ben, a platform a felhasználói érdeklődés megőrzéséért küzd nap, mint nap.
A Minds nyílt forráskódú, decentralizált szociális média. A 2015-ben indított cég célja, hogy a tartalomkészítők visszaszerezzék internetes szabadságukat, bevételüket és társadalmi elérhetőségüket.
Ma az Ethereum-alapú Minds 1,25 millió regisztrált felhasználóval rendelkezik, ebből egy kicsit több mint 100 000 aktív az oldalon.
Egy új versenyző a blokklánc által működtetett szociális média térben az EOS hálózaton fejlesztett Voice. A Voice, amely még béta módban van, adatvédelmet és pénzügyi jutalmat ígér a felhasználóknak. Az EOS mögött álló Block.One közösség pénzügyi támogatásával a Voicet arra tervezték, hogy a blokklánc által támogatott közösségi médiák között legyen a legjobb versenyző. Ezen a héten derült ki, hogy a Block.One 30 millió dollárt fizetett a Voice.com domainért.
Más jelentős, blokklánc alapú közösségi hálók, a DTube, a Mastodon, a Sapien és a Yours.
A decentralizált közösségi média előnyei közé tartozik a cenzúrával szembeni ellenállás, a személyes adatok tulajdonjoga, a jobb tartalomkezelés, a kevesebb vagy reklámmentes felület és az új jutalmazási módok.
A sok előny mellett azonban sötét oldala is van a teljesen decentralizált közösségi hálónak. Mi történne, ha mindenki azt tenné közre, amit akar?
Képzelj el egy olyan közösségi médiát, amely lehetővé teszi a felhasználók adatvédelmi biztonságát a titkosítással és a Tor integrációjával, ösztönzi a felhasználói tevékenységet egy token alapú jutalommodell segítségével, a tartalmat kizárólag a felhasználói szavazatok alapján rendezi, és bármilyen tartalom megosztható.
Ha az üzemeltető a tartalmat nem tudja szerkeszteni vagy törölni, a felület valószínűleg hamar az illegális tevékenységek melegágyává válna. Ezek a felületek már léteznek, de a szélsőséges tartalom miatt nem nőnek túl a meglévő közösségi hálókon.
Egy újabb most induló szereplő, a Gab társadalmi háló szintén a véleménynyilvánítás szabadságát kínálta, és egy időben a decentralizált blokklánc modell felé történő elmozdulást tervezte. Később azonban kritizálni kezdték, hogy a Facebookról és a vezető közösségi oldalakról kitiltott egyének rasszista és más negatív tartalmak melegágyává vált.
Azóta a nemkívánatos tartalmat nem lehet a főoldalán (vagy főoldalain) megjeleníteni, de az illegális tartalom keresése során a felhasználóknak nem kell megerőltetniük magukat, hogy megtalálják az illegális pornográfiát, kábítószereket megjelenítő tartalmakat, legyen az szöveges vagy hashtag alapú keresés.
Ahogy egyre több közösségi média felhasználót zavar az adataik kiszivárgásával kapcsolatos botrányok, nem lenne meglepő, ha a decentralizáltabb alternatívák felé fordulnának.
Azok a felületek, amelyek biztosítani tudják a szólásszabadságot, az adatvédelmet és ösztönző modelleket kínálnak, az elkövetkező években több felhasználót vonzanak majd. Arra kényszeríthetik a nagy közösségi médiákat, hogy legyenek etikusabbak és felhasználóbarátok.
A teljes körűen decentralizált szociális média felületek, amelyek szolgáltatási feltételek nélkül működnek, azonban egyben veszélyt is jelenthetnek, hisz táptalajt biztosíthatnak az illegális, illetve szélsőséges tartalmaknak.