Alagúttal kötnék össze Szicíliát és a csizma orrát
Az olasz közlekedési és infrastruktúra minisztérium bejelentette Giuseppe Conte azon javaslatát, hogy az olaszországi Calabria és Szicília közé alagút épüljön. A technikai felmérés és elemzés már folyamatban van. Az olasz miniszterelnök meg van győződve arról, hogy az alagút sokkal környezetkímélőbb megoldás lenne a már hosszú évek óta tervezgetett hídnál.
A Messina-szorosban építeni kívánt alagút tervét még 2017-ben mutatta be a minisztériumnak Giovanni Saccà, mérnök. Akkor az illetékes közlekedési miniszter a fiókjába helyezte a terveket, most viszont a Conte-kormány leporolta azokat. A szakértők szerint a csizma orra és a Szicília közötti szoros azért is lenne alkalmas egy alagút megépítésére, mert alapvetően nem olyan mély, körülbelül 170 méter, míg szélessége 2 km. A meder alá nagyjából 50 méterre kellene leásni, itt egy földalatti alagutat lehetne létrehozni, melyhez úgynevezett GBS (Gravity-Based Structure) oszlopokat tudnának használni.
„A vízalatti alagút a Gioa Tauro-Villa San Giovanni alagút 4 km-es meghosszabbítását jelentené”, magyarázta Saccà, a lombardiai infrastruktúra bizottság elnöke. Majd hozzátette: „Ezt további 17 km-rel kellene megtoldani, és összekapcsolni a Catania-Palermo vasútvonallal, amely Messina városának két metróállomásáig futna.”
Ami az építési költséget és időt illeti az alagút hozzávetőlegesen 5 év alatt lenne kész, bár ha az olasz ráérős tempót vesszük figyelembe, az is lehet, hogy ennek a duplája lesz. Az előzetes kalkulációk szerint legalább 1,5 milliárd euróba kerülne a projekt kivitelezése, de ez az összeg még nagyobb lehet, hiszen komoly átalakításokra és új állomásokra van szükség Calabria tartományban és Szicílián egyaránt. A fenntartási költségek viszont jóval alacsonyabbak lehetnek egy felszíni hídhoz képest, melyet meg kell védeni az időjárás viszontagságaitól. Emellett kiemelték, hogy környezetvédelmi szempontból sem elhanyagolható a különbség egy híd és egy alagút kivitelezése és használata között.
De miért vártak eddig, ha ennyire kényelmes és költségkímélő megoldást kínálhat az alagút?
Saccà úgy fogalmazott, hogy „Mussolini hidat akart, Berlusconi hidat akart. A híd egy szimbólum, míg az alagutat nem látja senki.”
A mérnöki rend elnöke viszont nem találja jó ötletnek az alagút építését. Bruno Finzi, a milánói mérnökök feje azt mondta:„Apám forogna a sírjában, mert több mint húsz évig dolgozott a Messina-szoros átkelésének különféle megvalósíthatósági elemzésein. Volt itt szó többsávos hídról, földalatti alagútról, merülő alagútról, aminek Archimedes volt a neve. Húsz évig tartó nagyon óvatos tanulmány, amelyet aztán azzal a megállapítással zárt, hogy a legjobb megoldás a függőhíd azért is, mert nem szabad elfelejteni, hogy Szicília és Calabria folyamatosan távolodik egymástól egy szeizmikus törés miatt.”
Az építészek szövetségének még nem is volt ideje tárgyalni Giuseppe Conte javaslatáról, mivel azt még csak tegnap jelentette be. Abban viszont minden építészmérnök egyetért: féltetetlenül szükséges a Szicíliával összekötő infrastruktúra létrehozása, amely lehet egy híd vagy egy víz alatti alagút is. Itália déli részének fejlődése szempontjából elengedhetetlen például az, hogy nagy sebességű vasút legyen a szigeten.
Szicília összeköttetés nélkül kimarad mindenből
Rino La Mendola az építészek szövetségének elnöke azt nyilatkozta a tervvel kapcsolatban, hogy „nem tudok arról megfeledkezni, hogy 320 millió euróba került az adófizetőknek a híd megvalósíthatóságára vonatkozó tanulmányok elvégzése. Ez egy évtizedek óta tartó vita, amelybe több mint 30 kormány folyt bele. Rendkívül fontos lenne az összeköttetés a szárazföld és Szicília között. Ma az Ázsiából érkező hajók átjutnak a Szuezi-csatornán, figyelmen kívül hagyva Szicíliát és Olaszországot. Áthaladnak Gibraltáron és elérik Észak-Európa országait. Ez azt jelenti, hogy figyelmen kívül hagyják Olaszországot, mely stratégiai szempontból a Földközi-tenger egyik legfontosabb eleme. Mindez azért van, mert hiányzik az infrastruktúra, nincs összeköttetés, nincs kikötő. A kereskedelmi hajók nem pakolják le az áruikat Szicílián, mert tudják, hogy egy évszázad alatt érnének el azok Észak-Európába.”
Stefano Ciafani, környezetmérnök és a Legambiente elnöke már tetteket vár a hangzatos szavak helyett. „A Conte-kormány az alagútra összpontosít, míg a Berlusconi-kormány a hídra. A Messina-szorosban mégsem változik semmi. Miután megérkezel Messinába vagy Reggio Calabria-ba, úgy érzed, mintha a 60-as,70-es évekbe csöppentél volna. Ennek az országnak a szavakon és a bejelentéseken kívül a konkrétumokra van szüksége.”
Érdekelhet:
- Hét kezdeményezés, amely megváltoztatja a kriptovilágot 2020-ban
- Mi is az a nullaismeretű bizonyítás, és mit rejt számára a jövő?
- Bevezetés a piaci ciklusok pszichológiájának rejtelmeibe