Brutális káosz az európai légiközlekedésben, jobb felkészülni
Brutális járatkésések, törölt járatok, zsúfolt repterek. Idén nyáron erre lehet számítani, de nemcsak Budapesten, hanem egész Európában. Mi a fene folyik az európai légiközlekedésben?
Képzeld el, hogy már számolod vissza a napokat a csodás nyaralásig. Izgatott vagy, hiszen nemsokára a nagyfényes tengerparton heverheted ki az év fáradalmait. Aztán eljön a várva várt indulás időpontja, kimész a reptérre, ahol mást sem látsz, mint óriási tömeget, brutális késéseket és egyszer csak törlik a járatodat. Az információk hiányosak. A légitársaságnak segítenie kellene, de úgy tűnik, gőze nincs mit tegyen. Az alternatív járatok gyorsan beteltek. Ahogy a szállodák is. A végén napokra a reptéren ragadsz. Ezzel a rémálomszerű forgatókönyvvel szembesülnek ezrek már hetek óta, de nemcsak Budapesten, hanem a főbb európai reptereken is. De mi okozhatja ezt a káoszt?
Várva várt nyaralás, ezernyi buktató?
A légi közlekedés a COVID-járvány lecsengése óta ismét fellendülőben van. Több ember repül, a jelentősen magasabb viteldíjak ellenére is. Habár az európai járatok többsége még mindig nagyjából pontosan indul és érkezik, egy-egy utazási káoszról szóló történet könnyen elfelejteti az emberekkel azt, hogy a dolgok azért az esetek nagy részében jól sülnek el. És ez pedig nem kis teljesítmény, ha figyelembe vesszük, hogy a repülés milyen hatalmas és folyamatosan mozgó kirakós játék. Amikor azonban porszem kerül a gépezetbe, nincs sok mozgástér. Egy gép késése lavinát indíthat el, ami újabbnál újabb késéseket és akár járattörléseket is eredményezhet.
John Grant, az OAG utazási adatokkal foglalkozó cég vezető elemzője szerint bármennyire is igyekszik az ágazat, a rugalmasság „mindig feszített tempóban” működik, mivel „nincs szabad kapacitás a rendszerben”. Az idei kimagasló keresletet örömmel fogadják a légitársaságok, amelyek a világjárvány következtében komoly bevételkiesést szenvedtek el, a kínálat azonban korlátozott, a felfokozott keresletet kielégíteni pedig komoly feladat, igaz ez a járatokra és az európai légtér kapacitására is. John Grant szerint a légitársaságok, ahol csak lehet, valamivel nagyobb repülőgépeket használnak. Ez azt jelenti, hogy a repülőgépek több díjfizető utast szállítanak anélkül, hogy több pilótára lenne szükség, viszont sok esetben ez sajnos nem megoldható.
Az Eurocontrolnál, amely egész Európa légterét szervezi, idén nyáron 7%-kal nagyobb forgalomra számít, mint tavaly, egyes területeken pedig 20%-kal nagyobb forgalomra, mint a COVID előtt. Ugyanakkor az európai légtér az orosz-ukrán háború miatt továbbra is szűkös. Az Eurocontrol elmondta, hogy minden partnerével együtt dolgozik azon, hogy „csökkentse a szűk keresztmetszeteket” és „enyhítse az esetleges zavarokat”. Egy csomó gépnek viszont komoly kerülőt kell tennie, ami egy már amúgy is zsúfolt légtérben csak újabb fejfájást okoz.
A megnövekedett járatszám, az ukrán térség miatti kerülő, a most zajló futball Európa-bajnokság mellé pedig óhatatlanul is becsúszhat néhány váratlan probléma. Egy-egy nem várt esemény hatása a forgalmas időszakokban ahhoz hasonlítható, mintha az M7-es autópályán csúcsforgalom idején lezárnának egy sávot. Gyorsan kialakulhat a torlódás.
A légiirányítás legfőbb eszköze a helyzetek biztonságos ellenőrzésére az úgynevezett „szabályozás”: ennek lényege, hogy csökkentik az adott órában egy adott repülőtérre érkező járatok számát. Ezt úgy tudják kivitelezni, hogy eltolják a járatok indulási idejét, az érkező járatokat pedig egy ideig a levegőben tartják, azaz a reptér közelében köröztetik az adott repülőt.
Budapestről Antalyába tartó járat köröz, mert a túlzsúfolt reptér még nem adott leszállási engedélyt Forrás: FlightAware
Hiány van légiforgalmi irányítóból
John Grant elemző rámutat, hogy „a nagy repülőtereken kevés szabad kapacitás áll rendelkezésre, ha fennakadás van – így egy kijelölt résidő kihagyása nagy késéshez vezethet. A problémát pedig csak tovább fokozza a légiforgalmi irányítók nemzetközi hiányának folyamatos problémája. Az irányítótornyok személyzeti problémái már tavaly némi fennakadást okoztak, a mostani nyári szezonban viszont megmutatkozott milyen káoszra lehet számítani, ha nincs elég szakember.
Az irányítók képzése leállt a világjárvány idején, amikor nem volt elég járat az égen ahhoz, hogy az irányítókat éles forgatókönyvek alapján képezzék ki, emellett pedig sokszor felelősségükhöz és munkakörükhöz méltatlannak tartják a fizetésüket, amely miatt gyakoriak a sztrájkok is. Németországot és Franciaországot különösen súlyosan érintette a létszámhiány. A francia légiforgalmi irányítók áprilisban sztrájkoltak, miután nem sikerült megegyezniük az ország kormányával, ami több ezer késést és járattörlést okozott.
A légiforgalmi irányítók nemzetközi szövetsége korábban már közölte, hogy a létszámhiány okozta késések mintegy 800 millió euróba kerültek eddig. A szövetség a létszámhiányt részben annak tulajdonította, hogy a költségek csökkentése érdekében csökkentették az új légiforgalmi irányítók felvételét és képzését.
Az IFATCA ügyvezető alelnöke, Frederic Deleau korábban azt mondta, hogy az elmúlt évtizedben túl kevés munkaerő-felvétel és a világjárvány idején egyes légiforgalmi irányítóknak felajánlott korai nyugdíjazási csomagok is hozzájárultak a hiányhoz.
A FlightAware szerint Európa nagyvárosaiban például London, Berlin, München, Frankfurt, Amszterdam, Zürich és Párizs repülőterein is megnövekedett a késések száma.
Az egyik legnagyobb európai légitársaság, az EasyJet is folyamatosan figyelemmel kíséri a drámai helyzetet. A nyári csúcs idején a fapados légitársaság naponta több mint 1900 járaton mintegy 310 000 utast szállít. Gépei naponta átlagosan nyolc járatot teljesítenek, és egyszerre akár 325 gép is lehet az égen. Ha bármilyen probléma adódik a sűrű nemzetközi menetrend mennyisége és összetettsége miatt gyorsan kialakulhatnak zavarok.
Az EasyJet többek között most arra összpontosít, hogy elegendő készenléti személyzet álljon rendelkezésre. Emellett jelenleg 14 készenléti repülőgép van a hálózatában. Ha egy repülőgép már korán késik, ahelyett, hogy a késések a nap folyamán felhalmozódnának, egy tartalék repülőgépet és személyzetet lehet „bevetni”. A légitársaság szerint így nem kell a járattal a következő napra átcsúszni, vagy az utolsó pillanatban járattörlésekkel számolni.
Ezt azonban sok légitársaság nem tudja garantálni, így csak a szerencsén múlik, hogy hány órát késik a gépünk. Érdemes már indulás előtt biztosítást kötni járattörlés esetére, továbbá hidegélemmel készülni a reptéri tartózkodás idejére, hiszen nem túl bőkezűek a légitársaságok, már ami az ételutalványokat illeti. A nagy fennakadásokra pedig az elkövetkező hónapban is lehet számítani, hiszen csak most kezdődik a párizsi Olimpia, ami újabb buktatókat tartogathat.