Milyen hatással lehet a BRICS erősödése a Közel-Keletre?
2024. október 22-25. között tartották a BRICS-országok éves csúcstalálkozóját az oroszországi Kazanyban. Egyes megfigyelők szerint az esemény fontos mérföldköve lehet a globális pénzügyi rendszer átalakításának. Milyen hatással lehet mindez a Közel-Keletre?
A BRICS – amelyben Oroszország és Kína tűnik fel vezető nagyhatalmakként – a csúcstalálkozó előtt egy történelmi jelentőségű jelentést tett közzé. Ebben a nemzeti valutákra épülő új kereskedelmi és pénzügyi infrastruktúra létrehozását javasolták, amellyel helyettesíteni lehetne az amerikai dollárt.
Arannyal a dollár ellen
Az amerikai dollár globális tartalékvaluta státusza 1944 óta az Egyesült Államok gazdasági és politikai befolyásának kulcsfontosságú eleme. Azonban az elmúlt évtizedekben, különösen az elmúlt évben, egyre több országban merült fel az igény a dollár dominanciájának csökkentésére. Ennek oka, hogy az Egyesült Államok előszeretettel élt a gazdasági szankciók és eszközbefagyasztások nyújtott lehetőségekkel olyan országokkal szemben, amelyek politikáival nem értett egyet. Ez aláásta a nemzetközi bizalmat a dollár iránt, és globális törekvéseket indított el a „dollármentesítés” érdekében.
A BRICS-országok az utóbbi években növelték aranytartalékaikat, és igyekeztek olyan nemzetközi kereskedelmi megállapodásokat kötni, amelyek nem dolláralapúak. 2024-ben a BRICS és Egyiptom együttes központi banki aranytartalékai a világ aranykészletének több mint 20 százalékát teszik ki. Oroszország, India és Kína a tíz legnagyobb jegybanki aranytartalékkal rendelkező ország között szerepel.
Ezek a lépések fontos részét képezik annak az átfogó stratégiának, amely a globális gazdasági és pénzügyi rendszer igazságosabb, multipoláris modelljének létrehozását célozza. A BRICS egy új tartalékvaluta létrehozásán is dolgozik. Ez nagyobb gazdasági függetlenséget biztosítana a tagországoknak, és csökkentené a dollártól való függőségüket.
Folyamatosan csökken a dollár dominanciája
Az amerikai dollár részesedése a globális pénzügyi tartalékokban az elmúlt két évtizedben 73 százalékról 58 százalékra csökkent. Eközben számos ország csökkentette amerikai államkötvényekben tartott befektetéseit is. Oroszország és Törökország például teljesen megszüntette ezeket a befektetéseket. Eközben az olyan hagyományos befektetők, mint Japán, Kína, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek, jelentős mértékben visszavágták állományukat.
Az Egyesült Államok közel-keleti politikája, amelyet katonai és gazdasági támogatások révén érvényesít, szintén sokak szemében ellentmondásos. Az olyan gazdag országok, mint Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek, inkább saját érdekeiket helyezték előtérbe az amerikai kapcsolataikban, míg a szegényebbek, például Egyiptom és Jordánia, erőteljesen függenek az amerikai segítségtől.
A közel-keleti konfliktusok, különösen Izrael palesztinok elleni fellépése, valamint az Egyesült Államok szankciói Oroszországgal szemben, felgyorsították a globális törekvéseket a dollártól való elfordulásra. A BRICS-országok szerepe kulcsfontosságú lehet ebben a folyamatban, mivel aranytartalékaik növelésével és alternatív valuták bevezetésével képesek csökkenteni az amerikai dollár befolyását.
Carrot-and-stick politika
A BRICS szövetség kiemelkedő szerepet tölthet be az amerikai dollár globális dominanciájának megkérdőjelezésében. Különösen igaz ez az amerikai „carrot-and-stick” (jutalmazás és büntetés) megközelítésével kapcsolatban, amelyet a Közel-Keleten, Közép- és Latin-Amerikában, illetve más régiókban alkalmaznak.
Az Egyesült Államok évtizedekig arra használta a pénzügyi támogatásokat, hogy biztosítsa az együttműködést egy-egy országgal. Jó példa volt erre Egyiptom évi 1,3 milliárd dolláros katonai finanszírozása. Ezzel párhuzamosan büntető intézkedésekkel, például a SWIFT-rendszerből való kizárással vagy szankciók bevezetésével sújtott olyan országokat, mint Irán, Szíria és Irak, amelyek az USA-tól független politikát próbáltak folytatni.
A kazanyi csúcstalálkozón 32 ország képviseltette magát, köztük a BRICS kilenc tagja. Az esemény központi témái között volt a helyi valuták használatának elősegítése az országok közötti kereskedelemben, valamint egy alternatív SWIFT-rendszer létrehozása. Az új, Cross-Border Payment Initiative (BCBPI) és a blokkloánc-technológia, valamint a központi banki digitális valuták (CBDC) alkalmazása kulcsszerepet kaphat a pénzügyi függetlenség növelésében.
Új tagországok a BRICS-ben
A BRICS korábban létrehozott egy saját fejlesztési bankot, a New Development Bankot, hogy versenytársat állítson a Világbankkal és az IMF-fel szemben. A bővített BRICS-blokk, az úgynevezett „BRICS Plus” már a világ népességének 46 százalékát és a globális gazdaság 28 százalékát képviseli. A blokk tagjai a világ olajtartalékainak 47 százalékával és földgáztartalékainak 50 százalékával rendelkeznek. Az energiaforrások helyi valutákban történő kereskedelme, amely elkerüli a dollárt, újabb stratégiai lépés lehet az amerikai pénzügyi hegemónia csökkentésére.
Putyin ugyanakkor a találkozón kifejtette, Oroszország részéről nincs szándék a dollárhasználat teljes feladására. Egy közös BRICS-valutát pedig egészen addig elképzelhetetlennek tart, amíg nem hozzák összhangba a gazdaságaikat.
A 2023 augusztusában tartott johannesburgi csúcstalálkozón BRICS hat új tagot hívott meg, közülük négyet hivatalosan is taggá nyilvánítottak: Egyiptomot, Iránt, Etiópiát és az Egyesült Arab Emírségeket. Szaúd-Arábia csatlakozása tovább növelheti a blokk jelentőségét, különösen a petrodollár-kereskedelem területén, ahol a BRICS tagjai a legnagyobb vásárlók és eladók közé tartoznak.
Az optimista megfigyelők szerint a BRICS valódi alternatívát kínálhat a dollár helyett, elősegítve egy igazságosabb globális pénzügyi és kereskedelmi rendszer kialakítását, amely a Globális Dél érdekeit szolgálja.
Véget érhet az Egyesült Államok dominanciája?
Bár a BRICS-tagok között nincs teljes egyetértés egy közös valuta létrehozásáról, abban konszenzusra jutottak, hogy nem szabad egyetlen valutától, például az amerikai dollártól függniük. Sok arab ország szerint az Egyesült Államok nemzetközileg egyre inkább elszigetelődik Izrael támogatása miatt. Ezt a megfigyelők a dollár dominanciájának csökkenéseként és az amerikai globális hegemónia végének kezdeteként értékeli.
A dollár gyengülése esetén az Egyesült Államok kénytelen lesz megállítani a dollármilliárdok nyomtatását, amelyekből jelenleg az arab-izraeli konfliktus eszkalálódását finanszírozzák. Ez jelentős változásokat eredményezhet az amerikai költségvetési és külpolitikában, különösen a Közel-Keleten.
A BRICS csak részmegoldás lehet a Közel-Keleten
Noha a BRICS erős eszköz lehet az Egyesült Államok pénzügyi hegemóniájának megkérdőjelezésében, önmagában nem képes megváltoztatni az amerikai politikákat a Közel-Keleten. Ehhez az arab országoknak is stratégiai lépéseket kell tenniük. Ezek közé tartozik gazdasági és monetáris függőségük fokozatos csökkentése az Egyesült Államoktól. Különösen igaz ez azoknak az országoknak az esetében, amelyek valutájukat a dollárhoz kötik. Egy ilyen lépés a kuvaiti gyakorlat példáját követve egy valutakosárhoz történő rögzítés lehetne.
Az arab országoknak – nagyobb függetlenségük érdekében – növelniük kell aranytartalékaikat is, ahogyan Kína, India és Törökország is teszi, és csatlakozniuk kell egy nagy, nemzetközi gazdasági blokkokhoz. A BRICS közel-keleti bővülése – Irán, az Egyesült Arab Emírségek és Egyiptom példája – jól mutatja, hogy ez a lépés nemcsak gazdasági, hanem geopolitikai szempontból is előnyös.
Újjáéled az Arab Tavasz szelleme?
A legnagyobb kihívást az arab országok hozzáállásának megváltoztatása jelenti a jelenlegi politikai környezetben. A gazdasági és politikai függetlenséghez szükséges lépések végrehajtása valószínűleg alapvető változtatásokat igényel az arab kormányok gondolkodásában. Ez sokak szerint csak egy újabb Arab Tavaszhoz hasonló mozgalom révén lehetséges, amely gyökeresen átalakíthatná az arab vezetők hozzáállását és politikáit.
A BRICS és az arab világ együttműködése kulcsszerepet játszhat az Egyesült Államok globális pénzügyi dominanciájának gyengítésében. Az arab országok számára azonban elengedhetetlen a hosszú távú stratégiai tervezés és az új geopolitikai realitásokhoz való alkalmazkodás. Az Egyesült Államok pénzügyi hegemóniájának végét egyelőre nem lehet biztosra venni, de a BRICS növekvő befolyása és az arab országok esetleges reformjai jelentős változásokat hozhatnak a globális gazdasági és politikai egyensúlyban.