Brazília gazdasága dollárosodik a stabilcoinok hatására
Brazília az egyik legdinamikusabban fejlődő piac Latin-Amerikában a kriptovaluták szempontjából. Az elmúlt években tapasztalt jelentős fejlődés a szabályozások, a befektetések és az elfogadottság terén azt eredményezték, hogy az országban jelentős mértékben nőtt a stabilcoinok és ezáltal a dollár használata.
A stabil érmék népszerűsége robbanásszerű növekedést mutatott a globális piacon, a latin-amerikai országok közül pedig Brazília lett a legnagyobb USDT és USDC felhasználó. Ennek azonban az a hátránya, hogy a brazil gazdaságban a dollár-alapú tokenek iránti érdeklődés szembemegy a BRICS filozófiájával.
Brazília és a hiperinfláció
Brazíliában és általában véve a latin-amerikai országokban az inflációs válságok hosszú múltra nyúlnak vissza. A legtöbb országban az inflációs válságok több évtizedes „hagyománnyal” rendelkeznek, a pénzromlás üteme pedig olykor exponenciális szintre rúgott a 20. században.
Éppen ezért Brazíliában is az ingatlan-, az arany- és a dollárbefektetés vált a legnépszerűbbé. Ennek kapcsán 1994-ben az ország gazdasági helyzetét a Real Plan-nel kívánták stabilizálni, ugyanakkor a brazil reál olykor évente 25%-os elértéktelenedést is produkált az amerikai dollárral szemben.
A globális piacgazdaság és a digitalizáció fejlődésével azonban megjelentek a stabilcoinok, melyek lehetővé teszik az olcsó és gördülékeny devizaváltást olyan országokban is, ahol a bankrendszer nem mindenki számára érhető el. A legfrissebb adatok szerint Brazíliában 2024-ben több mint 26 millióan fektettek kriptovalutákba, mely ugyan csak a lakosság közel 8%-át teszi ki, mégis óriási szám.
A stabilcoinok szerepe a brazil gazdaságban
A brazil szövetségi adóhivatal adatai szerint a tranzakciók 90%-át ugyanakkor a stabilcoin-tranzakciók, pontosabban az USDT-átváltások teszik ki. Ennek kapcsán megállapítható, hogy a brazilokat nem feltétlen a kockázatos eszközökben rejlő potenciál vonzza, hanem fizetőképességük megőrzése a stabilcoinokkal.
A brazil piacon tapasztalt adaptációra Paolo Ardoino, a Tether vezérigazgatója, is felfigyelt, aki az alábbiakat mondta:
„2024 első negyedévében az USDT uralta a brazil piacot. Összesen 37,1 milliárd reál (kb. 62 millió dollár) értékben bonyolítottak le stabilcoin-tranzakciókat, ami a brazil kriptovaluta-kereskedés 81%-át teszi ki.”
A feltörekvő piacokon tapasztalt átvétel ugyanakkor nem egyedülálló. Latin-Amerika számos országában, valamint Ázsiában és Afrikában is a lakosság, amint pénzhez jut, azonnal igyekszik átváltani azt stabilcoinokra, melyek a legtöbb esetben dollár-alapúak. Ezzel csak az a probléma, hogy a természetes dollárosodás az amerikai valutát erősíti, a helyi valutákat pedig tovább gyengíti. Ez a dollárosodási folyamat pedig szembe megy többek között a BRICS irányelveivel.
A BRICS-országok célja
A BRICS-országok az elmúlt években aktívan törekednek arra, hogy csökkentsék a dollártól való függést, amit a stabilcoin-átváltások nem könnyítenek meg. A nemzetközi kereskedelem és a pénzügyi rendszer olyan szinten támaszkodik az amerikai dollárra, hogy a globális gazdasági és politikai erőviszonyokat is jelentős mértékben befolyásolja.
A BRICS-országok éppen ezért saját valutákban történő kereskedelmet próbálnak folytatni kétoldalú megállapodásokkal és barter-kereskedelemmel. Egyes hírek szerint folyamatban van egy közös valutának a létrehozása, valamint a kínai jüan előretörése is, azonban ezek a próbálkozások még csak elméleti síkon működnek. Ameddig a lakosság megszokásból ragaszkodik a dollárhoz, addig minden ilyen törekvés csírájában elfojtható.
Ennek ellenére a Kína és Oroszország vezette nemzetközi szövetség igyekszik aranytartalékait növelni, valamint nyersanyagokkal fedezett kereskedelmet folytatni annak érdekében, hogy a dollár megkerülhető legyen. Kérdés, hogy a fejlődő országok társadalma ebből mit érzékel. A pénzromlás mértéke továbbra is magas, a lakosság pedig egyszerűségből és megszokásból is a dollár felé menekül.