Bonyolult ügyfélazonosítási eljárás? Kösz, nem
Az „Ismerd meg az ügyfeled” egy olyan szabályozás, amely előírja a vállalatok számára, hogy ellenőrizzék az ügyfél személyazonosságát, alkalmasságát és kockázatait. Az ilyen eljárások a pénzmosás elleni (AML) és a terrorizmus finanszírozása elleni (CTF) szabályozás tágabb körébe illeszkednek.
A bankok, tőzsdék, online vállalkozások, postai és domain szolgáltatók… Mindenki tudni akarja, hogy ki vagy, mielőtt még a szolgáltatásukat választanád. Személyes adataid azonban ki tudja, kinek a kezébe kerülnek. Bár minden cég azt írja, biztonságban vannak, sose lehet tudni, kinek adják el. Amint a fiókodat összekötik a személyes (és ellenőrzött) személyazonosságoddal, a nyomon követésed pofon egyszerű lesz.
A KYC-folyamatok célja a terrorizmus finanszírozása, a pénzmosás és más tiltott tevékenységek elleni küzdelem. A KYC dicséretes kezdeményezésnek tűnik, hiszen ki ne akarná megállítani a terroristákat és a bűnözőket?
A KYC mögött a következő logika áll: „Ha minden pénzügyi szolgáltatót arra kötelezünk, hogy azonosítsa a felhasználóit, akkor könnyebb lesz a rosszindulatú szereplők kézre kerítése és elfogása”.
A terroristák és bűnözők azonban nem éppen azért állnak sorba, hogy azonosítani lehessen őket. Annál sokkal ravaszabbak. Hamis személyazonosságot vehetnek fel, vagy alternatív stratégiákat találhatnak. Távol áll tőlük, hogy túljárjanak az eszükön, sokszor több lépéssel a szabályozás előtt járnak. A KYC reálisan nézve a rosszindulatú elkövetők kis hányadát – mondjuk, körülbelül 1%-át – tarthatja vissza. Mégis, mi az ára? A többi 99%-uknak a kényelmetlen azonosítási folyamatot kell elviselnie, csak azért, hogy igénybe vehessen egy szolgáltatást.
A „biztonságunk garantálásának” retorikája alatt a kormányok és intézmények olyan szabályokat hoznak, amelyek inkább egy disztópikus regényből tűnnek ki, és fokozatosan elveszik a magánélethez való jogunkat.
Végig szenveded az eljárást, a végén pedig elutasítanak
Példaként gondoljunk egy olyan városra, ahol a polgármester minden zugban arcfelismerő kamerákat telepített. Egy bűnözői banda, amely ki akar rabolni a helyi boltot, egy lopott autóval érkezik, arcukat maszkok takarják el. Miután elkövették a bűncselekményt és elhagyták a várost, járművet és ruhát cserélnek. Mire mentünk tehát a high-tech megfigyeléssel? Nem sikerült azonosítani vagy lenyomozni őket. Mégis, minden törvénytisztelő polgár, aki csupán át akar kocsikázni a városon vagy bevásárolni, mozgását és személyazonosságát folyamatosan naplózzák. Az irónia? Ez az invazív nyomkövetés 99%-ukat érinti, csak azért, hogy a bűnözők 1%-át elkapják.
A KYC sok felhasználó és vállalkozás közé gátat emel. Az egyik ilyen akadály abból adódik, hogy a folyamathoz gyakran többféle személyazonosító okmányra, lakcímigazolásra és néha még pénzügyi nyilvántartásra is szükség van. A rossz nyilvántartási rendszerrel rendelkező területeken élő, nem elismert jogi dokumentumokkal rendelkező, vagy bankszámlával egyáltalán nem rendelkező, hajléktalan vagy átutazóban lévő személyek számára ezeknek a dokumentumoknak a beszerzése kivitelezhetetlen.
Azok számára, akik nem jártasak a technológiában, vagy egyszerűen csak nem férnek hozzá, szintén akadály, mivel a KYC-eljárások többnyire online zajlanak, így akaratlanul kizárva őket.
Egy másik akadály az alkalmi vagy egyszeri felhasználókra vonatkozik, akik esetleg nem szeretnének egyszeri használat miatt mindenféle ellenőrzési eljárásnak alávetni magukat.
Még a vállalkozásoknak is nehézkes lehet a KYC, mivel a kisebb vállalkozások számára kiemelkedő költséget jelenthet.
Képzeljünk el egy új, elegáns klubot a városban, ahol szigorú „csak tagoknak” felirat van elhelyezve. Hallod a zenét, látod a fényeket, és szeretnél bejutni. Odalépsz, készen állsz a belépésre, de hirtelen egy hosszú, kritériumokkal teli lista áll előtted, amelyeknek meg kell felelned. Te minden négyzetet kipipálsz, de a végén a klub mégis elutasítja a tagságodat, minden indoklás nélkül. Egyszerűen nem vettek fel. Frusztráló, igaz?
Ez a forgatókönyv igaz sok szolgáltatóra, többek között kriptoszolgáltatóra is. Egyes tőzsdék még az eszközeidet is befagyasszák és blokkolnak, arra hivatkozva, hogy szerintük gyanús tranzakciókat hajtottak végre a fiókoddal. Ezzel pedig önkényes döntésük túsza maradsz. Ha úgy döntesz, hogy megkerülöd az invazív eljárásukat, akkor viszont előfordulhat, hogy határozatlan időre visszatartják a pénzedet.
Az adataid eladók a darkweben
A másik gond a KYC-eljárással az, hogy a darkweben úgy adják-veszik őket, mintha egy pár zokni lenne. A tőzsdéken előfordulhatnak kiszivárgások vagy kibertámadások, aminek következtében a legérzékenyebb adatok is napvilágot láthatnak és illetéktelen kezekbe kerülhetnek. Ijesztő, nem igaz?
Már 10 dollárért 100 dokumentumot lehet megvásárolni, a nagy tételben vásárlóknak pedig kedvezményt adnak, így a KYC-eljárásokon átesett ártatlan felhasználók személyazonossága eladó. Röviden, ha valaha is átmentél egy kriptotőzsde KYC/AML eljárásán, akkor a magánéletedet veszély fenyegeti.
Azt valószínűleg tudod, hogy Bitcoin és a legtöbb kriptovaluta átlátható nyilvános blokklánccal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy minden adat titkosítatlanul jelenik meg mindenki számára, és örökre rögzítve van. Ha a KYC révén összekapcsolod a saját címedet a személyazonosságoddal, például úgy, hogy egy KYC tőzsdéről utalsz bitcoint, akkor a bitcoinod már nem anonim, és ezután nyomon követhető a pénzed is és te is.
Ha például egy ilyen azonosított címről bitcoint küldesz egy másik KYC-címre (mondjuk egy barátnak), akkor mindenki, aki hozzáfér a cím-identitás kapcsolatra vonatkozó információkhoz (tőzsdék, kormányok, hackerek stb.), képes lesz összekapcsolni ezt a tranzakciót, és tudni fogja, hogy kivel bonyolítottál le tranzakciót.
Összefoglalva, a KYC nem védi meg az egyéneket; inkább a magánéletünket, szabadságunkat, biztonságunkat és integritásunkat fenyegeti. Az interneten az adataid eladóvá válhatnak. A KYC ráadásul határokat állít számos potenciális ügyfél és vállalkozás közé, és segít a kormányoknak és a vállalatoknak az ártatlan felhasználók nyomon követésében. A bűnözők lopott személyazonosságokat használnak olyan vállalatoktól, amelyek éppen ezeknek a szabályozásoknak köszönhetően gyűjtötték össze őket, amelyeknek az ellenük való küzdelmet kellett volna biztosítaniuk. A bűnözők mindig tudják, hogyan lehet kijátszani az ilyen szabályozásokat. Végső soron az ártatlan emberek lesznek az egésznek a vesztesei.
KYC-nélküli kriptoalternatívák
Ha te sem szeretnél az eljárással kínlódni és az adataidat inkább biztonságban tudnád, íme néhány kriptováltó, ahol gond nélkül adhatsz és vehetsz kriptovalutákat, anélkül, hogy bonyolult ügyfélazonosítási procedúrának vetnéd alá magad.
- Bisq
- Agoradesk
- Localmonero
- HodlHodl
- Coinswap
- További lehetőségeket itt találsz