Emberek milliói maradnak láthatatlanok a globális statisztikákban
Egy friss tanulmány szerint a Föld népessége jelentősen alulbecsült lehet, különösen a ritkábban lakott vidéki területeken. A finnországi Aalto Egyetem kutatói rámutattak, hogy a jelenlegi, rácsalapú népességbecslési módszerek pontatlanok lehetnek, mivel főként sűrűn lakott városi környezetben kalibrálták őket.
A világ népességének 43%-a vidéki területeken él, és ha a kutatók számításai helytállóak, akkor akár több milliárd ember is hiányozhat a hivatalos globális statisztikákból és adatbázisokból. Josias Láng-Ritter, a tanulmány vezetője elmondta:
„Meglepődtünk, hogy a vidéki területeken élő valódi népesség sokkal magasabb, mint amit a globális adatok mutatnak – a vizsgált időszakban a vidéki népességet 53%-tól 84%-ig terjedően alulbecsülték.”
Miért számoltunk eddig rosszul? A „négyzetrácsos” módszer buktatói
A világ népességét ma már nemcsak klasszikus népszámlálások alapján becsülik, hanem egy úgynevezett rács alapú (grid-based) modell segítségével. Ez azt jelenti, hogy a Föld felszínét egyenlő méretű négyzetekre osztják fel (például 1×1 km-es blokkokra), és minden négyzetre becsülik, hogy ott körülbelül hány ember él az adott területen.
Ezekhez a becslésekhez különféle forrásokat használnak – például népszámlálási adatokat, műholdfelvételeket, az épületek sűrűségét vagy épp az éjszakai világítás intenzitását. A gond csak az, hogy ezeket a modelleket többnyire városi környezetre hangolták, ahol jóval pontosabban látszik, hol és hogyan élnek emberek.
A vidéki területeken viszont sokkal nehezebb pontos adatokat gyűjteni:
- az eldugott falvakban élők kimaradhatnak a népszámlálásból,
- a műholdas képek nem mindig árulkodnak a valódi népsűrűségről (pl. fák, fedett épületek),
- és számos országban nincs rendszeres vagy részletes adatgyűjtés a vidéki lakosságról.
Mindez ahhoz vezethetett, hogy a hivatalos népességi térképeken és kimutatásokban sok helyen egyszerűen túl keveset becsültek, így emberek milliói – vagy akár milliárdjai – láthatatlanok maradtak a globális statisztikákban.
Emberek milliói hiányozhatnak a mostani térképről
A kutatók 1975 és 2010 közötti adatokat elemeztek, különös tekintettel 307 gátépítési projektre 35 országban, ahol a lakosság elköltöztetésére vonatkozóan pontos adatok álltak rendelkezésre. Az eredmények jelentős eltérést mutattak a hivatalos becslésekhez képest, ami arra utal, hogy a vidéki népesség számbavétele nem elég pontos.
Ez a pontatlanság komoly társadalmi és gazdasági következményekkel járhat, hiszen a népességbecslések alapvető fontosságúak a közszolgáltatások nyújtásától kezdve a klímaváltozás hatásainak becsléséig. A kutatók szerint több befektetésre van szükség a vidéki területek népességének nyomon követésére, hogy ezek az emberek ne maradjanak ki a fontos erőforrások elosztásából.
A tanulmány eredményei vitát váltottak ki a tudományos közösségben. Egyes szakértők szerint a műholdképek és az adatgyűjtés minőségének javulása csökkentheti ezeket az eltéréseket. Mindazonáltal, még mérsékelt alulbecslés esetén is több százmillió emberről lehet szó, akik nincsenek megfelelően számon tartva.
Mi múlik a pontos népességadatokon?
A pontos népességadatok elengedhetetlenek a társadalmi és gazdasági tervezéshez. Ha a vidéki területeken élők száma valóban magasabb, mint eddig hittük, az jelentős hatással lehet a globális erőforrás-elosztásra és a fenntartható fejlődési célok elérésére.
Ez a felfedezés ismét rámutat arra, hogy mennyire fontos a pontos adatok gyűjtése és elemzése a világ minden táján, különösen a kevésbé urbanizált területeken. A technológia fejlődésével remélhetőleg egyre pontosabb képet kaphatunk bolygónk valódi népességéről, ami hozzájárulhat a globális problémák hatékonyabb kezeléséhez.