Mi a különbség az Európai Központi Bank és egy bűnszervezet között? Nem sok
Tovább bővült az Európai Központi Bank azon döntéshozóinak illusztris csoportja, akiknek büntetőjogi eljárással kell szembenézniük. Ezen a héten hivatalosan is vádat emeltek Edward Scicluna, a máltai jegybank vezetője ellen csalás és hűtlen kezelés miatt.
Mi a különbség az EKB és egy bűnszervezet között? Az elmúlt 26 évet tekintve nem sok. Vezető döntéshozói közül többen álltak már bíróság előtt, ráadásul jelenlegi elnökét is tisztára kellett mosni, mielőtt elfoglalta volna pozícióját.
A legtöbb tisztségviselő akkor követte el kétes ügyeit, amikor még bankfelügyelőként vagy pénzügyminiszterként tevékenykedett. Fontos megjegyezni, hogy egyikük sem az Európai Központi Bank eredeti fő küldetése – a monetáris politika – irányítása során került összeütközésbe a törvénnyel.
A legújabb botrány szerint Scicluna még pénzügyminiszterként tudatában volta kórházak privatizációs terveivel kapcsolatos javaslatokkal, amelyeket a kormány munkatársai terjesztettek elő. A jegybankvezető szerdán benyújtott hivatalos beadványában nem ismerte el bűnösségét, és mint írta, nem szándékozik lemondani pozíciójáról.
A Politico nemrég egy cikkben szedte össze az elmúlt idők EKB-tisztségviselőivel kapcsolatos jogi botrányokat. Ebből szemlézünk.
A pezsgőszocialista
2001 szilvesztere nagy nap volt az euróövezet számára: a híres berlini Adlon Hotelben összegyűlt pénzügyi elit nemcsak az új esztendőt, hanem az első euróbankjegyek forgalomba bocsátását is ünnepelte. A pezsgőt kortyolgató vendégek között volt Ernst Welteke, a Bundesbank akkori elnöke is.
A szociáldemokrata nem csak a partira érkezett: négy éjszakát töltött a szálloda 80 négyzetméteres Pariser Platz-i lakosztályában, ráadásul fia és annak barátnője is saját szobát kapott a hotelben. A számla 7700 euróra rúgott.
Amikor az eset 2004-ben napvilágra került, Welteke lemondásra kényszerült. A korrupciós vizsgálat végén 25.000 eurós bírságot szabtak ki rá, bár a büntetőjogi felelősségre vonást elkerülte. Ennek ellenére karrierje csúnyán derékba tört, és azóta sem sokat hallani az egykori jegybankelnök felől.
A kegyelembajnok
Christina Lagarde-nak, az EKB jelenlegi elnökének nagyobb szerencséje volt. Bár 2016-ban bűnösnek mondták ki egy 2008-as, pénzügyminiszterként hozott döntése miatt, ez mégsem akadályozta őt az Európai Központi Bank legfőbb tisztségviselőjévé válásában.
Pedig itt nem 7700 euróról volt szó. Az őt elítélő francia kormányzati választottbírói testület 404 millió euró kártérítés megfizetésére kötelezte. Bernard Tapie, a felperes azzal vádolta meg az állami tulajdonú Crédit Lyonnais-t, hogy becsapták őt, amikor az 1990-es évek elején megvásárolták az Adidasban lévő többségi részesedését.
Lagarde az ítélet ellenére megúszta a pénzbírságot, az egyéves börtönbüntetést és a büntetett előélet stigmáját. A bíróság később „személyisége, valamint nemzeti és nemzetközi hírneve” miatt kegyelmet adott neki.
Egy 2015-ös ítélet alapján Tapie-nak vissza kellett fizetnie a 404 millió eurót. A nagybefektető hiába fellebbezett az ítélet hatályon kívül helyezése érdekében, a bíróság ezeket rendre elutasította. Tapie 2021-es halálakor még mindig zajlott a jogi csata közte és a francia állam között. A volt pénzügyminiszter azonban addigra már az EKB frankfurti bársonyszékéből dirigált.
Kapcsolódó cikkünk: Az EKB munkatársai elégedetlenek Christine Lagarde vezetésével
A csúcstámadó
A Crédit Lyonnais nem csak Lagarde-ot szédítette meg: Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank korábbi elnöke szintén csalásra „kényszerült” az intézményben. A francia ügyészség vádja szerint Trichet meghamisította a bank pénzügyi jelentéseit, amikor a francia államkincstár, a Trésor főigazgatója volt az 1990-es években.
Feladata az volt, hogy az állami vállalat pénzügyeit felügyelje. A vád szerint azért manipulálta a számlákat, hogy ne derüljön fény a bank problémáira, amely ekkor már összeomlás közeli állapotban volt. Trichet-nek 10 hónapos börtönbüntetést sikerült megúsznia, 2004-ben pedig már az EKB második elnökeként kezdhette meg munkáját.
Csak semmi akadékoskodás
A spanyol Legfelsőbb Bíróság 2017-ben emelt vádat Miguel Angel Fernández Ordoñez, a Spanyol Központi Bank korábbi kormányzója ellen. Az ő vétke az volt, hogy nem akadályozta meg a Bankia nevű hitelező tőzsdei bevezetését, annak ellenére, hogy az általa vezetett jegybank ellenőrző csoportja többször is a csoport életképtelenségére figyelmeztetett.
A Bankia a 2008-as pénzügyi válságot követő bankmentések zűrzavarát kihasználva jött létre, és egy volt IMF-tisztviselő, Rodrigo Rato vezette. Bár Rato nem úszta meg a börtönbüntetést, Ordoñezt minden vád alól felmentették.
Előnyben a hazai
Antonia Fazio, volt olasz jegybankelnök megnyerő személyiség és hívő katolikus hírében állt. 2011-ben mégis négy év börtönre ítélték piaci manipuláció miatt. Az ügyészség szerint Fazio – befolyását kihasználva – egy olasz bankot részesített előnyben a holland ABN AMRO-val szemben a Banca Antonveneta regionális hitelintézet felvásárlása során. Fazio fellebbezése után ítéletét fél év fegyházbüntetésre csökkentették.
Fű alatti utalás
Christodoulos Christodoulou 2002 és 2007 között vezette a ciprusi jegybankot. 2014-ben öt hónap börtönbüntetésre ítélték, miután ötrendbeli adócsalásban vallotta magát bűnösnek. Legfőbb bűne az volt, hogy nem jelentett be egy egymillió eurós átutalást, amely egy tanácsadó cég és egy görögországi székhelyű csoport között történt. Ez a csoport kapcsolatban állt a néhai Andreas Vgenopoulos nevű pénzemberrel, aki azzal várt hírhedtté, hogy az ő vezetése alatt omlott össze a Laiki, Ciprus második legnagyobb bankja.
Az ügyben történt nyomozás során megállapítást nyert, hogy a pénzből ciprusi tisztségviselőket és politikusokat fizettek le azért, hogy szemet hunyjanak a Laiki 2006-os felvásárlásakor elkövetett szabálytalanságok fölött.
Orosz horgásztúra, hamis oltási igazolvány
Némi kenőpénz és egy oroszországi horgásztúra volt annak a lett jegybankfőnöknek a jutalma, aki egy mára megszűnt bank részvényeseivel ápolt szoros kapcsolatot. Ilmārs Rimšēvičs a bíróság előtt végig ártatlannak vallotta magát, mégis hat év börtönbüntetésre és vagyonelkobzásra ítélték.
Az EKB kezdetben a politikai befolyástól való védelem indokával pártfogásába vette Rimšēvičset, később azonban úgy ítélték meg, hogy tetteit „nyilvánvalóan nem hivatalos minőségben követte el”, így nem terjed ki rá az intézményi mentelmi jog.
A volt jegybankelnöknek nem ez az egyetlen összeütközése a törvénnyel. Korábban állítólag hamis tanúzásra kényszerített egy személyt, valamint hamis covid-19 igazolványt is vásárolhatott a világjárvány alatt. Állítása szerint több bank összehangolt kampányának áldozata lett, amelynek célja az ő eltávolítása volt, amiért nagyobb átláthatóságot szorgalmazott a lettországi bankszektorban.
Kenőpénz a szomszédban
Az EKB-tisztviselők piszkos aktáinak egyik legfrissebb fejezete északi szomszédunkban zajlik. 2023-ban egy büntetőbíró ítélete szerint Peter Kažimír, a Szlovák Nemzeti Bank vezetője még pénzügyminiszterként részese volt egy kenőpénzbotránynak. 100.000 eurós pénzbírságot és börtönbüntetést szabtak ki rá.
Az ügyészség és Kažimír is fellebbezett az ítélet ellen, a tárgyalás pedig jelenleg is tart. Kažimír 2012 és 2019 között, a második és harmadik Fico-kormányban volt pénzügyminiszter. A szlovák politikai színtér az utóbbi években gyors polarizáció áldozata lett, amely a május elején Fico ellen elkövetett merényletben csúcsosodott ki.
Dühös befektetők, halálos fenyegetés
A szlovén Nova Ljubljanska banka (NLB), az ország egyik legnagyobb bankjának átalakítása miatt a bank részvényesei és hitelezői is búcsút inthettek pénzüknek. Az ügy kapcsán 2013-ban elővették a jegybank korábbi vezetőjét, Boštjan Jazbecet is, aki ellen hivatali visszaélés miatt indult vizsgálat. Az NLB-t egyébként korábban azzal gyanúsították, hogy iráni pénzmosási ügyletekben is részt vett.
A rendőrség 2016-ban razziát tartott Jazbec irodáiban, és bizalmas EKB-dokumentumokat foglalt le. Mivel ezek uniós védelmet élveznek, így a szlovén ügyészek elvesztették a ügyhöz szükséges bizonyítékaikat.
Jazbec – aki az NLB és egy másik intézmény feltőkésítése után halálos fenyegetéseket kapott – elhagyta a bankot. 2018-ban az EU Egységes Szanálási Tanácsához került, vagyis az uniós intézmények hallgatólagosan bizalmat szavaztak neki.
Az NLB-ügy mégsem zárult le ennyivel. Médiajelentések szerint az ügyszség ismét vádemelésre készülnek ellene és korábbi kollégái ellen hivatali visszaélés miatt. A Politico megkeresésére megerősítették, hogy valóban zajlanak nyomozati intézkedések öt személy ellen, hivatali helyzettel való visszaélés bűncselekménye miatt.
Vissza Valettába
A Scicluna ellen felhozott vádak a máltai kormány a Vitals Global Healthcare 2015-ös megállapodásával kapcsolatosak. A szóban forgó ügylet három állami kórház privatizációját szabályozta Scicluna pénzügyminisztersége alatt. A botrányba azóta már belebukott Chris Fearne miniszterelnök-helyettes és EU-bizottsági tagjelölt is.
Scicluna 2020-ban még azt mondta, nem tudott az akkor egészségügyi miniszter és a VGH közötti tárgyalások részleteiről. A máltai számvevőszék egy éve vizsgálta az üzletet, amiből sértetlenül került ki.