Sejtekben futó blokkláncok: A DNS-alapú számítástechnika új korszakot nyithat?
Lehet, hogy a nem is olyan távoli jövőben teljes számítógépes hálózatokat futtathatunk élő sejtekben.
Egy amerikai kutatócsoport áttörést ért el a molekuláris számítástechnikában, amely forradalmasíthatja a számítógépek működését. Az augusztus 22-én publikált kutatás szerint a North Carolina State University és a Johns Hopkins University tudósai egy működő DNS-számítógépet építettek.
A DNS-számítógépek
A DNS-alapú adattárolás már egy ideje ismert, de most először sikerült létrehozni egy molekuláris számítógépet, amely nemcsak adatokat tárol, hanem számításokat is végez DNS segítségével, a hagyományos számítógépek és okostelefonok áramfelhasználása helyett. Ez a technológia nemcsak a tárolási kapacitás növelésére kínál új lehetőségeket, hanem lehetővé teszi a biológiai rendszerek számítástechnikai alkalmazását is, új kapukat nyitva a tudományos kutatások és az orvosi innovációk előtt.
A tesztek során ez a DNS-alapú számítógép sikeresen megoldott sudoku és sakk feladványokat, ezzel demonstrálva a technológia lehetőségeit. Jelenleg a legtöbb molekuláris számítógépet mesterségesen szintetizált DNS-sel készítik, ami miatt egyelőre nem valószínű, hogy gyakorlati alkalmazásokban, például élő szervezetekbe történő beültetésnél találkoznánk velük.
Azonban tudományos szempontból semmi sem akadályozza meg egy kellően finanszírozott és motivált csapatot abban, hogy a kutatásban létrehozott alapokra építve számítástechnikai rendszereket hozzanak létre élő sejtekben. Ez a technológia még inkább kihasználhatja a DNS-ben rejlő rugalmasságot és kapacitást, amely lehetővé teszi, hogy a számítógépes műveletek biológiai rendszereken belül valósuljanak meg.
Blokklánc az élő szervezetekben
A blokklánc beillesztése egy élő szervezetbe alapvetően hasonlóan működne, mint a klasszikus számítástechnikai világban lévő blokklánc hálózatok. Az emberi test különböző sejtjei validációs csomópontként működnének, és ellenőriznék a sejtszintű blokkláncon történő tranzakciókat. Ezzel nemcsak az adatok tárolása és ellenőrzése válna hatékonyabbá, hanem új perspektívák is megnyílhatnának a biotechnológia és az orvostudomány területén.
Elméletileg lehetséges lenne például egy sejtszintű blokklánc hálózat létrehozása egy adott szervben, mint például a szívben vagy a májban, hogy ellenőrizze a funkciókat és biztosítsa a sejtek integritását. Ez különösen fontos lehet a jövőbeli orvosi alkalmazásokban, ahol a sejtek működésének pontos monitorozása és ellenőrzése kulcsfontosságú.
Ez a jövőbeni technológia jelenleg még kívül esik az emberiség elérési körén, de a közzétett áttörő kutatás legalább a lehetőség szintjére emelte azt. A DNS-alapú számítógépek és blokkláncok fejlesztése hatalmas lehetőségeket rejt magában, amelyek alapjaiban változtathatják meg a biológiai rendszerekkel kapcsolatos megközelítéseinket.