A tokiói Bitflyer kriptotőzsde uniós működési engedélyt kapott
A kriptopénz váltók egyik gondja, hogy a kormányzati szervek pozíciója gyakran kiszámíthatatlan (lásd a koreai betiltom-nem tiltom be huzavonát), és sok helyen gyakran csak a megtűrt kategóriába sorolják. Nem könnyű a dolguk, ha a piaci követelményeknek való megfelelés mellett kriptobarát piacokat szeretnének meghódítani. Japán régóta a kriptogazdaság támogatásáról ismert, és (eddig) mellszélességgel a bitcoin és altcoinok terjedése mellett áll. A tokiói BitFlyer működési engedélyt kapott Európában.
A Coinmarketcap szerint a Bitflyer a világ tizennegyedik legnagyobb tőzsdéje, a napi kereskedési volumen a régióban 300 millió dollárra tehető.
Ettől azonban érdekesebb, hogy a japán jen alapú bitcoin kereskedelem nyolcvan százaléka rajta keresztül zajlik. Ez azért sem kis szám, mivel Japán a legnagyobb piacok közé tartozik.
A Bitflyeren bitcoinnal, bitcoin cash-sel és ethereummal is lehet kereskedni, és mellette a fiat valuták is válthatóak.
A brit Daily Telegraphon jelent meg a hír, hogy a BitFlyer az Egyesült Államok és Japán mellett már Európában is elérhető.
https://twitter.com/barrysilbert/status/955627797342556160
A tőzsde pénzintézeti státuszra tett szert Luxemburgban, a japán statútum alapján. Így a legnagyobb keleti tőzsdéhez is könnyen hozzáférhetnek az európaiak is.
A Bitflyer euró-bitcoin ügyleteket tesz elérhető, de az eljövendő hónapokban a szolgáltatást ki szeretnék terjeszteni litecoinra és ethereumra is.
Bitflyer goes global
A japán tőzsde alapítója, Juzo Kano azt nyilatkozta, hogy a Bitflyer 2014-es létrehozásakor már alapból a globális piacra terveztek. Kiemelte, hogy a hosszútávú elfogadtatáshoz szükség van a megfelelő törvényi keretekre. Sőt, az egész kriptogazdaság alapvető jövőbeni fejlődése és terjedése a megfelelő szabályozástól függ.
Az alapító véleménye látszólag szöges ellentétben áll azzal a koncepcióval, hogy a kriptovaluta nem a kormányzat és a nemzeti bankok hatásköre, gyakorlatilag azért hozták létre, hogy a központosított befolyásolást kizárják. A tíz év alatt azonban a közösség összetétele megváltozott, sokkal többen vannak, akik befektetési eszközként tekintenek a kriptovalutákra, és csak annyiban érdeklődnek a politika és ideológiai háttér iránt, amennyiben az az árfolyamokat befolyásolja. Fontos megjegyezni, hogy a központi irányítás a kriptovalutáknál is megvalósulhat, amikor az eszközök nagy része egy csoport kezében összpontosul.
Remélhetőleg a jövőben a kecskéről és a káposztáról sem kell lemondani: lehetséges egy egészséges törvényi keretrendszer létrehozása a szabadságjogok megtartásával, ámde kinek lesz ez érdeke?