Bitcoinról – A tapasztalat!
Aki 2017-ben az internetet olvasta óhatatlanul belefutott a kriptovaluták száguldásáról szóló híradásokba, melyek a bitcoint és a többi kriptovalutát forradalmi megoldásnak, a jövő pénzének, a kriptotőzsdéket pedig egy jól működő biztos rendszernek állították be.
A bitcoin árfolyama 2017. december hónapban tetőzött ekkor az árfolyam volt, hogy elérte a 20.000 USD-t és a piaci kapitalizáció pedig kb. 300 Mrd USD körül mozgott, a piacon lévő 1200-1300 kriptopénzfajta jelentős többsége emelkedő tendenciát mutatott. A különböző kriptovaluták együttes piaci kapitalizációja 600 Mrd USD körül mozgott. Ezen kis coinokhoz vagy más néven altcoinokhoz hozzá lehet jutni bitcoinért és fordítva. A bitcoin piaci kapitalizációja meghaladta a svájci bankrendszer bankjainak együttes piaci kapitalizációját és a világ legnagyobb piaci kapitalizációjával bíró banknál is többet ért. Jelenleg az árfolyam 6000 USD és a piaci kapitalizáció 100 Mrd USD [7200 USD és 124 Mrd USD – a Szerk., 2018/09/02] körül mozog – ez még mindig nagyobb mint két legnagyobb svájci mamutbank piaci kapitalizációja. Valamennyi kriptovaluta meredeken esik.
I.
Felívelés:
A felívelés okait keresve két olyan okot találhatunk ami a 2017. évi száguldáshoz vezetett. Az egyik és a legfontosabb ok, hogy a bitcoin már évek óta a piacon tudott maradni, értéke 300 USD körüli szinten stabilizálódott és szemben a korábbi várakozásokkal, hogy a bitcoin teljesen értékét veszti nem igazolódtak be. Ez egyben azt is jelentette, hogy a bitcoin blokklánc technológiája alkalmasnak bizonyult közvetítő pénzként a feketepiacon. Adómentessége és anonimitása és persze stabilitása pedig kereslet-kínálati viszonyt alakított ki a piaci szereplők között. Egyidejűleg a kriptotőzsdéknek is volt ideje további fejlesztésekbe fogni és javítani a rendszereik stabilitását és a piaci szereplők igényeinek kiszolgálását. A rendszer működését ráadásul újabb és újabb kriptovaluták megjelenése is erősítette. Mindezeknek köszönhetően 2017. elejére a piaci szereplők egy része racionális lehetőségnek látta a kriptopénzek rövid időn belüli elterjedését.
[su_box title=”Szerzőről:” style=”glass”]Dr. Jakab Zoltán jogász, a bitcoint a genezis blokk óta nyomon követi, az Ethereum születése óta foglalkozik kripto-befektetéssel.[/su_box]
A felívelés másik fő oka a modern, újszerű ún. totális és globális marketing, ami rövid idő alatt széles tömegekkel ismertette meg a kriptovalutákat – forradalmi sikertörténetként verbuválva befektetésre hajlandó tömegeket. Ez a marketing egy széles körben kifejezetten az interneten, annak is jellemzően a közösségi hálózatán pulzáló ínycsiklandó videodömping és a globális hírportál letámadás formájában zajlott.
A felívelés során több esetben is látszódott, hogy az árfolyam megingott és komolyabb esést is produkált. A felívelés során a kriptobefektetők józanabb fele alapvetően nem a marketing során jósolt gigantikus nyereségre alapozva kezdte meg a befektetést, hanem kockázati tőkebefektetésként tekintett a bitcoinra, melynek árfolyamát az aktuális piaci körülmények alapján próbálta a jövőre nézve meghatározni. A piaci hírek közül a legfontosabb a restriktív állami, nemzetközi, banki politika hiánya volt. Jól láthatóan az állami, banki szereplők egyáltalán nem voltak felkészülve a helyzetre és nem is tudták, hogyan reagáljanak rá. Az év során pedig a bitcoin és társainak felemelkedése önmagát beteljesítő jóslatként hatott. Az emelkedő árfolyam mellett a válságba kerülő Venezuelában és később Zimbabwe-ben is többen kezdték el használni a bitcoint az értékét vesztő hazai valuta helyett. Ennek oka nemcsak a Venezuelában olcsón elérhető áram volt, melyet valószínűleg nem is közvetlenül bitcoin bányászatra, hanem altcoin bányászatra használtak a helyiek – figyelemmel a bitcoin bányászathoz szükséges árammennyiségre – hanem az anonimitást biztosító internet, mely lehetővé tette, hogy a helyiek az altcoinon vásárolt bitcoinért konkrét anyagi javakhoz jussanak és kriptokereskedésből származó bevételükből keményvalutához, dollárhoz jussanak az állami pénzrendszer és a helyi feketepiac megkerülésével olcsóbban. Ez működőképes lehetett mivel a helyi feketepiac az értéktelenné váló venezuelai bolivárt vagy nem váltotta dollárra vagy ezt olyan árfolyamon volt csak hajlandó megtenni, amelynél lényegesen olcsóbb volt azt bitcoinra váltani és ez utóbbival a mindennapi árucsere is a mobiltelefonok és internet világában egyszerűbbnek bizonyult még a relatíve magas tranzakciós költségek mellett is.
Megjegyzendő, hogy jelenleg is zajlik a bolivár tömeges bitcoinra váltása és emelkedő tendenciát mutat, persze ehhez valakinek el is kell adnia a bitcoinját bolivárért. Ez a tendencia jelen esetben a bitcoin mögött álló értékes valuták értéktelen valutára váltását eredményezi, mely folyamat a bitcoin árfolyamának eséséhez is hozzájárul, ugyanakkor ideiglenes jelleggel a pénzforráshoz, levegőhöz juttatja a gazdaságilag összeomlott Venezuela lakosságát. Jelen esetben ez a folyamat a hatalmon lévő venezuelai rezsim agóniáját hosszabbítja meg. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a válság átvészeléséhez bitcoint használnak a helyiek és nem aranyat vagy dollárt közvetlenül. Ez azt jelenti, hogy a venezuelai bitcoin tőzsde valószínűleg kedvező áron képes használni az egyre értéktelenebbé váló nagyüzemben kibocsátott bolivárt és a bitcoin esése mellett is sikerrel tud kereskedni bitcoinnal.
A fentiek alapján bitcoin alkalmasabb lehet a modern válságok során a pénzügyi krízis kezelésére háztartási szinten, mivel az aranyhoz viszonyítva könnyebben mozgatható, azonnali nemzetközi kereskedelmi tranzakcióra használható, apró részekre bonthatóan is használható. De ennyi nem elég az árfolyam stabilitás is szükséges, melyet a folyamatos tőkebeáramlás tud biztosítani, melynek a feltételei jelenleg hiányoznak.
A bitcoin mennyisége ugyan kiszámíthatóan változik, azonban az árfolyamára komoly hatással van:
-
a mögötte lévő keményvaluta-hulladékvaluta aránya
-
az altcoin kereskedelem, árfolyam spekulációs bizalomirtó keményvaluta szivattyúja (ez már sokkal problémásabb terület, melynek kezelése nélkül további tartós árfolyam emelkedés nem várható)
-
a kriptotőzsdék elektronikus portáljainak átláthatatlan tulajdoni viszonyai, az ügyfélbizalmat nem erősítő regisztrációs, nyilvántartási rendszere, fizikailag lényegében nem létező székhelyei.
Keményvaluta-hulladékvaluta arányról:
Az érthetőség kedvéért keményvaluta az euró, USD és az angol font, hulladékvaluta a venezuelai bolivár. Az arány jelenleg elfogadható, de erősen romló szintet jelent a globális 7.500 BTC forgalomból Venezuela 500 BTC-s forgalmat bonyolít le, kínai jüanban 500 BTC, euróban 340 BTC, rubelben 2.000 BTC, USD-ben 1000 BTC, angol fontban 600 BTC forgalom bonyolódik le – a BTC stabilitás idején 300 USD körüli árfolyam folyamatos tartása mellett 2015. évben ugyanez így nézett ki az átlagos forgalommal nézve a globális 30.000 BTC-ből: 0 BTC bolivárban, 250 kínai jüanban, 1.900 BTC euróban, 2.700 BTC rubelben, 15.000 BTC USD-ban, 4.500 BTC angol fontban.
2015-ben alacsony árfolyam mellett magas forgalom történt kb. 66%-ban keményvalutában 0% hulladékvalutában, jelenleg 20X-os árfolyam mellett harmad akkora BTC-forgalommal 25% körüli keményvaluta forgalom mellett 7% felé tartó hulladékvaluta aránnyal.
A 2015-ös év azért került kiválasztásra, mivel ezt az időszakot olyan nyugalmi helyzet jellemezte, amikor a piacot még nem befolyásolták tömegesen a kriptovaluták hírei és a piaci szereplők szélesebb rétegei nem észlelték még a rendszer önfenntartó erejét.
Az árfolyam ismételt tartós növekedése tehát akkor következhet be, ha a keményvalutában folytatott kereskedés mértéke növekszik, a hulladékvalutában zajló kereskedés marginálissá válik vagy megszűnik, melynek árfolyam-stabilitásra gyakorolt pozitív hatása a bitcoinnal való kereskedelmi tranzakciók számának növekedését eredményezné ezáltal az árfolyam stabil lassú emelkedő tendenciáját erősítené. Jelenleg ugyanis leginkább egy 6000 USD körüli árfolyamon stabilizálódott, de csökkenő irányú tendencia mutatkozik.
II.
Altcoin kereskedelem, avagy ki a nagyobb bolond e világon:
Az acidoklinok léte alapvetően a bitcoin sikerein alapul. Logikus gondolat, hogy ha a bitcoint egyszerűen létre lehetett hozni és rövid idő alatt jelentős pénzt lehetett vele keresni, akkor miért ne lehetne, ugyanilyen egyszerűen létrehozni egy másik kriptovalutát és sokat keresni vele. Hiszen a bitcoinnál lehet technológiailag jobb kriptovalutát készíteni és ki tudja nem-e az lesz egyszer a világon mindenhol használt pénz? Az altcoinok 99%-a színtiszta csalás, spekuláció, semmilyen pozitívum nem sorolható fel mellettük, leszámítva azt, hogy a ki a nagyobb bolond elve alapján fosztják ki egymást a piramisjáték homokozóban egyesek.
A legfőbb probléma ezzel, hogy az altcoinok bitcoinra válthatóak és akkor el is érkeztünk a kriptovilág legsötétebb bugyrába. Ugyanis a játék így néz ki: az okos gazember és a bolond is vesz USD-n bitcoint és a bitcoinból altcoint. Az altcoin mivel jóval kisebb a piaci kapitalizációja árfolyamát tekintve könnyebb rövid távon manipulálni. Tehát az okos gazemberek csoportja meghirdeti a világmegváltást és az egy bitcoinon vásárolt altcoin árfolyamát rövid idő alatt nagyobb arányú emelkedésre bírja, mint amit ezen idő alatt a bitcoin elért, majd eladja azt a bolondnak. A bolond elveszít mindent. Az okos gazember pedig több bitcoinra tesz szert így, mintha bitcoinban tartotta volna ugyanazt az USD mennyiséget amit ő és bolond birtokolt az egész sztori elején. A bitcoin forgalmát ugyan erősíti valamelyest, hogy tranzakciót végez vele az okos gazember, azonban ténylegesen tartósan csökkenti, mivel a bitcoint utóbb beváltva szivattyúzza ki a rendszerből az értékes keményvalutát, nagyobb arányban, mint amennyit ténylegesen ér hiszen az értéket, az árfolyamot a tranzakcióra való képességbe vetett hit adja ezt a hitet pedig erősen csökkenti, ha tranzakciók jelentős hányada csak erről szól.
Mindez most az árfolyam negatív leszálló tendenciáját erősíti, szemben azzal, hogy korábban a fekete gazdaság erőteljesen használta a bitcoint az árfolyam-stabilitása idején, mivel a stabilitása miatt alkalmas volt erre és ezzel megteremtette a 2017. évi gyors emelkedés egyik alapját. Ez a stabilitás most ismét jelen van 2018. tavasz vége óta, a forgalom azonban még nem tért vissza, ahogy a bizalom sem tér könnyen vissza, mivel a fekete gazdaság embereinek is tudniuk kell előre, hogy az árfolyam nem fog egyik napról a másikra drasztikus zuhanást, emelkedést produkálni. Azt pedig látni kell, hogy a bitcoinnak jelenleg két pontja biztos – az egyik, hogy kiváló nemzetközi adó és ellenőrzésmentes pénzügyi átutalási eszköz, a másik, hogy hosszútávú befektetésre alkalmas magas kockázatú új pénzügyi eszköz a meglévő arany, pénz, értékpapír mellett.
Természetesen a kereskedelem és a tőzsdék világában is előfordul, hasonló jellegű pénzszerzés mint a kriptotőzsdéken, azonban lényeges különbség, hogy az altcoinok 99% csak erről szól, így azok minél teljesebb leválasztása a bitcoinról azaz bitcoinra válthatóságának kizárása a legnagyobb bitcoin forgalmú kriptotőzsdéken, ugyan a forgalom csökkenését eredményezi azonban tartósan az árfolyamstabilitást erősíti. Jelenleg kb. 20 tőzsde adja a kereskedelem 90 %-át, így a közös szabályozás működőképes lehet elvileg. Ennek esélye azonban kevés, mivel a kriptotőzsdéknek jelenleg nem éri meg az altcoinokról leválasztani a bitcoint, mivel azok forgalmat, hírt generálnak, a gyors meggazdagodás ígéretével hitegetnek és persze a tőzsdék számára hatalmas kockázat lenne a vetélytársakkal szemben akik a rendszer változatlan helyzetét megtartva bonyolítanánk le jelentősebb bitcoin forgalmat miközben a nagy tőzsdék forgalma drasztikusan visszaesne még bitcoin forgalomban is. A változatlanság azonban egy pénzügyileg rettenetesen mérgező környezetbe navigálja a bitcoint, ami a befektetők számára is releváns eszközzé válhatna.
Mindent összevetve szükséges lenne, hogy a nagy kriptotőzsdék a megszüntessék az altcoinok bitcoinra válthatóságát, mert bár nem kétséges, hogy a kriptotőzsdéknek haszna származhat több módon is az altcoin-bitcoin kereskedelemből, de a fél arcú ember mosolya nem készteti viszontmosolyra az embert, legyen mégoly szép is a megmaradt fél arc.
III.
Átláthatóság, avagy bottal üthetjük
Felmerül a kérdés, hogy 2017. évi felemelkedés során miért nem történt gyökeres átalakulás a kriptotőzsdék tömeges pénzkezelése ellenére. A kriptotőzsdék a jelentős pénzösszegek kezelése ellenére sem mozdultak el az átláthatóbb működés irányában. Jellemző, hogy az elektronikus felületeiken nem átlátható a regisztrációs, adatnyilvántartó rendszer, a kriptotőzsdék fizikai megjelenése nem történt meg. Eltűnő regisztrációs adatok, adatok nélkül maradó profilok, pénzmozgást sokszor lassan követő nyilvántartások. Fiktív címek minivárosok eldugott utcáiban ahol a google view szerint csak lepusztult épület van és legfeljebb autóval lehet eljutni oda, de leginkább minek mert nincs ott semmi. Ismeretlen közvetítő mini bankok, akikkel az ügyfél nem is kerül kapcsolatba. Átláthatatlan tulajdoni, irányítási viszonyok, amelyek persze olykor a nagy cégekre is éppoly jellemzőek, de a kriptovilágban még inkább így van ez. Ellenőrizetlen átláthatatlan, átvilágítatlan pénzügyi működés.
A kriptovilág a fekete piacból nyert erőt és ma is az egyik legfontosabb tulajdonsága ami miatt forgalma van, hogy pénzmozgást biztosít lényegében adómentesen, nehezen kontrollálhatóan, ugyanakkor megbízhatóan. Pénzmosás, adócsalás, sötét ügyletek pénzelése – ez az a piac aminek jelenleg ez a rendszer biztos megfelel – jobban mint 10 rúd arany, meg a zsák pénz- ugyanis az nem fér el a kulcscsomón. A diszkréció és a titkosság tehát alapvető volt, azonban 2017. évben láthatóvá vált, hogy a bitcoin és vele a kriptopiac szélesebb befektetői körök kedvenc terepévé vált. Itt nem egy jól szervezett piramisjátékba zuhant bele rengeteg ember, hanem széles rétegek számára vált egyértelművé, hogy a kriptográfiai eljárás működőképes és a pénzügyi világot az elkövetkező 20 évben felforgató technológia jött létre. Egyértelművé vált, hogy a bitcoint el lehet ugyan lopni, az is lehet, hogy semmi értéke nem lesz majd, mert a technológia máshogy hasznosul, de az is egyértelművé vált, hogy a kriptográfiai eljárásának köszönhetően nem lehet hamisítani, másolni, egyszerre csak egy helyen van és a rendszer decentralizáltsága miatt, egy szűk csoportnyi ember nem képes a bitcoin felett átvenni a hatalmat és egy nap alatt devalválni azt.
A történelemben számos példát láttunk rá, hogy emberek szűk csoportjának döntése egy-két óra alatt is tömegeket tehet tönkre, legutóbb a svájci jegybank döntései viselték meg a magyar háztartások zömét. ÉS IGEN volt olyan svájci jegybanki döntés, aminek köszönhetően mire hazaért a magyar ember a munkájából a zömében állampapírral megtámogatott, az ország legjobb pénzügyi szakemberei által kezelt befektetési alapban tartott pénze egy nap alatt 18 %-ot vesztett értékéből és ennek jó részét is pár órán belül. A bitcoinnál is komoly zuhanás történt 2017. decemberi csúcs óta, 70%-hoz közeli, a legkomolyabb egy napon belüli – nem tehetek semmit ellene típusú zuhanás is 9% körüli volt. Ebből persze nem kell nagy következtetéseket levonni, sem pozitívat sem negatívat, de azért érdemes figyelembe venni, hogy ez a jelentős zuhanás közvetlenül azután következett be miután a bitcoin egy teljesen irracionális gyors növekedés során 10.000 USD-ről közel 20.000 USD-re emelkedett kevesebb mint 10 nap alatt. A jelentős zuhanás pedig nem egy jegybanki ülés döntése utáni azonnal érvényesülő zuhanó ívet írt le, hanem inkább hasonlított egy komoly erősen felértékelt technológiai cég rossz hírbe keveredése utáni értékvesztéshez.
Az ICO-k világa felforgatta amit eddig a kockázati befektetések világáról tudtunk a bitcoin szárnyalása pedig egyértelművé tette, hogy a kriptopiac felíveléséből nem akart kimaradni senki, ahogy korábban a dotcom válság előtt, úgy ezúttal a kriptoválság előtt is tömegek kezdtek befektetni a kriptopiacba.
A bitcoinnál az optimistább, de a valóságtól nem elrugaszkodott várakozások 2017. év végére 10.000 USD, 2018. év végére 20.000 USD, 2019. év végére kb. 35.000 USD körüli árfolyamot jósoltak. Ennek a feltétele persze nyilván az lett volna, hogy a kriptopiacot felfelé-lefelé mozdító jelentősebb piaci hír nem befolyásolja majd, ami persze nagyon optimista forgatókönyv volt. Ilyen hírekből azonban 2017. év végétől 2018. tavasz végéig nem volt épp hiány. 2017. év végén már a világ számos, ismert pénzügyi szakembere kezdett elismerő szavakkal is nyilatkozni a kriptográfiáról, aminek hatására a bitcoin árfolyama rövid idő alatt emelkedett a 20.000 USD körülire majd jött a feketeleves, mivel ezen az árfolyamon minden befektető elkezdte nullára írni a bitcoin pozícióját realizálni a nyereséget, hiszen további felívelésnek ehhez viszonyítva 2018. évben nem volt realitása.
A 2017. decembertől – 2018. februárig tartó jelentős pénzkivonás azonban jól megmutatta a rendszer valamennyi pozitívumát és negatívumát egyszerre. Kezdjük is a negatívumokkal: a pénzügyek világában a bizalom talán a legfontosabb tényező. A befektetők számára óriási stresszt jelentett, hogy nem tudhatták, hogy a kiutaltatott pénzükhöz hozzájuthatnak-e valaha. Valamennyi kriptotőzsdére egyszerre nehezedett rá egy brutális keményvaluta-kivonási hullám. Az átutalások gyakorlatilag minden tőzsdén jelentős csúszásba mentek át, érzékelhetővé vált, hogy a kriptotőzsdék és az őket kiszolgáló mini bankok rettenetesen kevés embert foglalkoztatnak. A tőzsdék rendszeresen nem tudták megnyugtatni az ügyfeleket, mivel azok problémáira kielégítő üzeneteket nem küldtek, kevésnek bizonyult a kiszolgáló kommunikációt erősítő személy. Megmutatkozott az ügyfél-pénzkezelő személyes találkozások és telefonos segítségnyújtási lehetőség ordító hiánya. Az ügyfelek sokszor csak e-mailes üzenetekben kommunikálhattak, melyekre jellemzően csak semmitmondó rendszerüzenetek érkeztek, melyekből nem derült ki, hogy egyáltalán olvasta-e azokat valaki. Mire konkrét ember lépett e-mailen kapcsolatba a kriptotőzsde részéről az ügyfélnek már nem kellett pedikűrre költeni. Egyes tőzsdéknél érzékelhetővé vált, hogy a regisztrációnál megkövetelt a komolyság látszatát biztosító rengeteg személyes adat, fénykép meg se jelent a tőzsdei profilokon avagy eltűnt közben. Egyes tőzsdei honlapok vitafórumai hozzáférhetetlenné váltak közben és a végrehajtott tranzakciók nem jelentek meg napokig az elektronikus felületen – a dollár, euró elillant, a tranzakció menüben nyoma az átutalásnak nem látszott.
Közben számos kisebb tőzsde lényegében becsődölt és az ügyfelek által náluk tartott még meglévő bitcoint, keményvalutát ellopta és mindenféle hackertámadásról hadovált. A legnagyobb tőzsdék pedig érzékelhetően összezárták soraikat és valamiféle tőzsdementő akcióba mehettek át, megmentve pár nagyobb nevű, de épp bajban lévő tőzsdét, miközben maguk is sűrűn kapkodtak levegő után.
Ennek a fele is katasztrófa a pénzügyi világban és alighanem elégséges magyarázat a hosszú negatív trendre is. A befektetők jó része nehezen heveri ki az idegbajt, amivel ez az időszak megörvendeztette.
Azért nézzük a pozitívumokat is, mert bizony van. A rendszer láthatóan kiállt egy brutális tőkekivonást, sőt igazából azóta is állja a sarat a körülményekhez képest. A bitcoin piaci kapitalizációja az összeomlás előtt nagyobb volt, mint a svájci bankrendszer fő bankjainak együttes piaci kapitalizációja, azaz volt benne tartalékerő rendesen. Azonban itt nem kis összeomlás zajlott, hanem bizony nagy és gyors összeomlás volt ez. Ezért nagy dolog, hogy ezt a bitcoin rendszere valójában igen jól kezelte le. A svájci bankrendszer, vagy más a bitcoinhoz hasonló kapitalizációjú bankrendszer ebbe valószínűleg simán beleroppant volna. Ez itt nem következett be, a rendszer hatalmas likviditásról tett bizonyságot. Ez már önmagában is nagyon nagy dolog, de azért látni kell, hogy ez nem kis részben egy dologra vezethető vissza ez pedig a tőzsdék brutális tőkekoncentrációja.
Ezzel el is érkeztünk az utolsó kérdéskörig. Mennyire koncentrált a bitcoin tulajdona, a felette való rendelkezés lehetősége.
A teljes bitcoin mennyiség kb. 50 %-a felett a bitcoin tárcák mindössze 1 %-a dönt a maga módján. Ez óriási tőkekoncentrációt jelent, még ha ennek az oka abban is rejlik, hogy a kriptotőzsdék valószínűleg kevés pénztárcában tartják a náluk kezelt bitcoinokat és a bitcoin tulajdonosok többsége jellemzően nem – a Mari néni számára megtanulhatatlanul bonyolult saját bitcoin pénztárcát készítettem a pendrive-omra és három OKJ után már tudom használni is így tuti nem lopják el hackerek utat választotta – hanem egyszerűen vásárolt egy kriptotőzsdén és elfogadta, hogy a tőzsde honlapján számára megjelenített pénz, bitcoin pont annyit ér amennyit a banki, értékpapír kezelői honlapon megjelenő számlapénze. (Ez utóbbi pedig ugyebár soha nem a Postabank, Buda-Cash, Questor Csajágaröcsöge Takarékszövetkezet stb.)
Tehát bízott abban, hogy a kriptotőzsde nem lop és a legjobb informatikusok védik a pénzét.
A tőkekoncentráció egyrészt hasznosnak bizonyult, ahogy ezt a fentiekben írtam, hiszen ez biztosította, hogy a bitcoin átvészelje a brutális tőkekivonást. Kevés tőzsde bonyolítja le a piaci ügyletek jelentős többségét és ezek likviditása kellően erősnek bizonyult. Csak ez a világ így már kicsit olyan mintha a világon kb. 5 bank lenne amiben a pénzét tartja mindenki, tehát jóval koncentráltabb a bitcoin rendszere mint a jelenlegi bankrendszer, ez persze változhat – megjegyzendő, hogy az első nagy bitcoin összeomlás idején gyakorlatilag a piac 80% egy tőzsde kezén volt. A tőkekoncentráció ugyan messze van attól, hogy a bitcoin feletti kontrollt – ezáltal a bitcoin hamisítást ténylegesen is megvalósíthatóvá tegye, de az árfolyamot könnyebb manipulálni, sebezhetőbb mint amennyire gondolnánk és amennyire kéne.
Ami a jövőt illeti a bitcoin hónapok óta viszonylag stabilan a 6000 USD – 7000 USD körüli sávban mozog, az eltelt idő segítheti a bitcoin szinten maradását vagy enyhe felívelését. A mérsékeltebb vélemények szerint 10.000 – 12.000 USD körüli szintig is emelkedhet az év végéig. A 2017. végi tapasztalatok miatt azonban aligha várható hasonló eredmény mint 2017. évben, különösen, hogy a fenti tapasztalatok ellenére jelentős előrelépés nem látható. Tehát ha valaki most gondolkodik a kriptopiaci befektetésben akkor valószínűbb, hogy év végéig még jól is járhat.
A legfontosabb azonban, hogy ne akarjunk okosnak látszani mikor csak szerencsénk volt!
Borítókép: Alexander Ovcharenko
FIGYELEM! A cikk egy Olvasónk magánvéleményét tükrözi. A BitcoinBázis csapata nem feltétlenül ért egyet a cikkben leírtakkal.