Bitcoin – A hagyományos pénz vége (dokumentumfilm)
Mi az összefüggés Tiberius római császár, Gutenberg nyomdája és Satoshi Nakamoto között? A Bitcoin – A hagyományos pénz vége című dokumentumfilm erre is választ ad.
A narrátor rögtön az elején felteszi a millió bitcoinos kérdést: vajon a bitcoin a jövő valutája, a bűnözők legjobb barátja vagy a következő pénzügyi válság katalizátora lesz?
A kérdés egyelőre lehetetlennek tűnő megválaszolása helyett a film inkább azt próbálja bemutatni, hogyan változott a pénz értékének meghatározása az évek során. Egykor az érmék fémtartalma biztosította a kereskedők közötti együttműködést, majd a fizetési ígéretnek tekinthető papírpénz töltötte be ezt a szerepet. De mióta 1971-ben Nixon elnök megszüntette a dollár aranyfedezetét, a dollár értékét lényegében az amerikai kormányba vetett hit határozza meg.
Ez pedig óriási hatalmat ad a központi bankok kezébe, akik gyakran a pénznyomtatáshoz nyúlnak a folyamatos gazdasági növekedés fenntartása érdekében.
Valuta értéke = befektetői bizalom
A film egyik legfőbb mondanivalója az, hogy a pénzügyi világ mennyire sérülékennyé vált azáltal, hogy a valuták értékét a beléjük fektetett bizalom határozza meg. Ezáltal kódolva volt a rendszerben az 1929-es vagy 2007-es válság, az átlagember pedig ki van téve ezeknek az átláthatatlan folyamatoknak.
Ezzel szemben a bitcoin egy matematikai alapokon nyugvó pénzügyi innováció. Míg a jegybankok szinte felügyelet nélkül, belátásuk szerint dönthetnek a pénznyomtatásról (és tették is ezt több ízben), addig az egy időben elérhető bitcoinok száma matematikai képlettel kiszámítható és tervezhető marad. Arról nem is beszélve, hogy a blokkláncon tárolt adatok pedig nyilvánosak, átláthatóak és bárki által ellenőrizhetőek maradnak.
Minek nekünk internet? Az email nem jó semmire!
A Bitcoin – A hagyományos pénz vége nagy hangsúlyt fektet arra is, hogy bemutasson néhány példát az innovációkkal szembeni kezdeti ellenállásra, ami által megérthetjük, hogy a döntéshozók mennyi mindenre képesek a befolyásuk fenntartása érdekében
Gutenberg nyomdája előtt megközelítőleg 30 ezer könyv létezett Európában, az olvasást néhol halálbüntetéssel sújtották. A nyomtatás központi hatalom általi ellenőrzésének indoka az volt, hogy megvédjék az egyszerű embereket a téves tanítások veszélyeitől. 50 évvel később a nyomtatott könyvek száma már kb. 10 millió volt.
Az autók elterjedését úgy próbálták megakadályozni, hogy a működtetésüket lehetetlen törvényekhez kötötték. A szabályok szerint három ember, egy sofőr, egy mérnök és egy „zászlóvivő” (aki felhívja a figyelmet a veszélyre) kellett az autó biztonságos vezetéséhez – ezáltal ellehetetlenítve a tulajdonosokat.
Habár a jelenlegi pénzügyi elitnek sem érdeke a bitcoin térnyerése, mégsem csupán szándékos hátráltatás állhat a bitcoin népszerűségének útjába. Eleinte sokan kételkedtek abban is, hogy az internet valóban hasznos találmány lenne, vagy hogy az emailt fogják-e valaha is használni.
„Amit az internet tett az információval, azt teszi a bitcoin a pénzzel”
A bitcoin megjelenésével a digitális valuták mindenki számára elérhetővé válnak, csupán internethozzáférésre van szükség. A bitcoinban rejlő lehetőségeket azonban úgy érthetjük meg a leginkább, hogyha nem csupán valutaként, hanem egyfajta platformként gondolunk rá. Szerződések, tulajdonjogok, szabadalmak is mind tárolhatók lehetnek a nyilvános blokkláncon. Persze arról se feledkezzünk meg, hogy a nemzetközi utalások a jelenlegi banki díjak töredékéért, szinte ingyen elérhetőek lennének bárki számára.
Mozifilmekhez hasonlóan most sem szabad a stáblista megjelenésével azt gondolni, hogy véget ért a film mondanivalója. A Bitcoin – A hagyományos pénz vége közel egy órás komolyságát feloldva búcsúzásként a „hivatalos” bitcoin dal mellett hasonló gondolatokkal találkozhatunk:
Ha az interneten bankkártyával zoknit vásárolok, akkor az nem más, mint egy zoknivásárlás. De hogyha ugyanazért a zokniért bitcoinnal fizetek, akkor az már forradalom!