A bitcoin bányászat energiafogyasztása: erre is a kvantumfizika adhat megoldást
A bitcoin bányászat energiafogyasztása és ennek környezetre gyakorolt negatív hatása komoly aggodalomra adhat okot. Ez nem meglepő, hiszen az áramfogyasztás a bitcoin bányászattal kapcsolatos költségek közül még mindig a legnagyobb tétel. Azonban a kvantumszámítógépek fejlődésének köszönhetően az energiafogyasztás, és ezáltal a bányászat költségeinek csökkenésére is számíthatunk a jövőben.
Bitcoin bányászat energiafogyasztása
A bitcoin blokk méretet övező vita mellett a bányászat magas költségei is a figyelem központjában állnak.
Mint tudjuk, bányászok nélkül a bitcoin hálózat összeomlana, így a működésük létfontosságú a kriptovaluta szempontjából. A bányászok dolga a tranzakciók hitelesítése, a múltbeli blokkok tárolása és újak generálása, valamint a blokkok hozzáadása a blokklánchoz.
Munkájukért cserébe pedig blokkonként jelenleg 12,5 bitcoin jutalom jár.
Azonban ennek a munkának elképesztő az energiaszükséglete. Már a bitcoin bányászat kezdete óta próbálkoznak különféle energiatakarékos technológiákkal, a CPU-tól kezdve egészen az ASIC-ig (application-specific integrated circuit, alkalmazás-specifikus integrált áramkör).
Ezek az újabb technológiák javítottak a sebességen, de ezzel a teljes hálózat hashrátáját is drámaian megemelték. Így a specializált gépeknek és energiafogyasztásuknak „köszönhetően” a bányászat már nem volt jövedelmező magánszemélyek számára.
A bányászat egy iparrá vált, amit arra szakosodott bányászfarmokon végeznek számítógépek százaival. Ezek földrajzi elhelyezkedését két fő tényező határozza meg: a hűvös időjárás és az áram alacsony ára.
Ezek a feltételek leggyakrabban Kínában teljesülnek, így nem meglepő, hogy a jelenlegi bitcoin bányászat kb. 70%-a Kínában működik. Az egyik legnagyobb kínai bányászfarmról írt cikkünket itt olvashatod.
Hogyan kerülnek képbe a kvantumszámítógépek?
A kvantumszámítógépek szokatlan jelenségeket használnak ki, mint például a tárgyak egy időben több helyen való létezését vagy az elektronok hullámokként és részecskeként történő megjelenését.
Ilyen tulajdonságai miatt a kvantumszámítógépek biztonságosabbá válnak, hiszen képesek kvantumtitkosított kommunikációra, digitális tranzakciók azonnali végrehajtására és visszafordíthatatlan számítások megoldására. Nem mellékes, hogy mindezek mellett az energiafogyasztást is jelentős mértékben csökkentené a használatuk.
Amennyiben hihetünk a szakértőknek, már 2017-ben számíthatunk az első kvantumszámítógépek elterjedésére. Még ha ez kissé optimista előrejelzésnek tűnik első látásra, mindenképp felborítja a bányászattal kapcsolatos megtérülési arányt. Ezzel pedig éppen azt a decentralizációt segíti elő, amit Satoshi Nakamoto is megálmodott.