Bill Gates önéletrajzában mesél élete legnehezebb időszakairól

Bill Gates, a Microsoft cég alapítója elárulta, hogy gyermekként kívülállónak érezte magát, nehezen illeszkedett be társai közé, és majdnem kirúgták a főiskoláról, mielőtt végleg ott hagyta volna azt. A 68 éves milliárdos memoárja a jövő éven fog megjelenni, amelyben még több részletet fog megosztani élete „legnehezebb időszakairól”.

„A húszas éveim eleje óta ismernek, de az azt megelőző évek nagy részéről nem tudnak semmit” – írta Gates blogposztjában, amelyben nyilvánosságra hozta, hogy a „Source Code” című önéletrajza 2025. február 4-én fog megjelenni.

Bill Gates visszaemlékezései: élet a Microsoft előtt

Megjegyezte, hogy többen érdeklődtek már a Harvard Egyetemen eltöltött időszakáról és a Microsoft alapításáról, ami „ráébresztette arra, hogy az embereket érdekelheti életútja és az azt befolyásoló tényezők”. A könyvben kitér majd a gyermekkora nehézségeire, a lázadó tinédzserkorkára, amikor először szembement szüleivel, és egy hozzá közel álló személy hirtelen elvesztésére is. Részeletesen be fogja mutatni nagymamája és ambiciózus szülei történetét, és ígérete szerint elmeséli, hogyan jutott el az „éjféli kalandoktól” a világ egyik legnagyobb technológiai vállalatának megalapításáig. Elmeséli majd Paul Allen, a Microsoft társalapítója életét, akivel együtt álmodták meg a szoftveróriást.

„A könyveb olvashattok majd annak a sok ember történetéről, akik hittek bennem, ösztönöztek arra, hogy fejlődjek és segítettek abban, hogy furcsaságaimat erősséggé változtassam” – tette hozzá.

Ugyan Gates egyelőre nem részletezte, hogy ki lehet az az ember, akit fiatal korában elveszített, a háromgyerekes családapa korábban már beszélt arról, hogy a legjobb barátja, Kent Evants 17 évesen balesetet szenvedett és elhunyt. A Netflix 2019-ben megjelent „Inside Bill’s Brain” című különkiadásában Gates elárulta, hogy még máig kívülről tudja Kent telefonszámát. Ő volt az első üzlettársa, illetve ő vette rá arra, hogy a Fortune magazint olvassa és merjen nagyot álmodni.

„Annyira váratlan, annyira szokatlan volt. Az emberek nem tudták, mit mondjanak nekem és Kent szüleinek. Valahogy úgy gondoltam, hogy oké, most már azért is meg fogom csinálni azokat a dolgokat, amikről együtt beszéltünk, csak Kent nélkül” – folytatta.