Biden engedélyt adott Ukrajnának, hogy amerikai fegyverekkel támadja Oroszország egyes részeit
Minthogy az elmúlt napokban felgyorsultak az események és az egyes NATO-országok részéről növekvő nyomás érkezik, ez talán elkerülhetetlen volt: az Egyesült Államok zöld utat adott Ukrajnának arra, hogy az amerikaiak által szállított fegyvereket használja bizonyos Oroszország ellen. Ez azonban egy nagy lépéssel közelebb viheti a világot a harmadik világháborúhoz és a nukleáris fegyveres konfrontációhoz.
A Politico csütörtök délután a következő hírt hozta le: „A Biden-kormányzat titokban engedélyt adott Ukrajnának, hogy Oroszországon belül – kizárólag Harkiv térségének közelében – csapást mérjen amerikai fegyverekkel – az információ két amerikai tisztviselőtől és további két, a történet hátterét ismerő személytől származik. Ez egy olyan jelentős fordulat, amely segíthet Ukrajnának megvédeni a második legnagyobb városát”.
Amerikai katonák egy amerikai fejlesztésű, mobil, könnyű rakétatüzérségi rakétaindító eszköz előtt (Zuma Press)
A portálon egy névtelenül nyilatkozó amerikai tisztviselőt idéztek, aki azt mondta: „Az elnök a közelmúltban arra adott utasítást, hogy tegyék lehetővé Ukrajna számára az Egyesült Államok által szállított fegyverek használatát ellencsapások céljára Harkivban”.
Ugyanez a tisztviselő leszögezte, hogy továbbra „sem változott” az a politikai álláspont, mely szerint Ukrajna nem használhatja a fegyvereket polgári infrastruktúra ellen. Ez azonban Oroszország szempontjából minden bizonnyal tartalmatlan és értelmetlen megkülönböztetés lesz, mivel ez a döntés most lehetővé tette Oroszország szuverén területének amerikai fegyverekkel való megtámadását. A további részletek szerint ennek a lépésnek következményei lesznek:
Kijev immár amerikaiak által biztosított fegyverekkel, például rakétákkal és rakétavetőkkel lőheti le a Harkiv felé tartó orosz rakétákat vagy az orosz bombázókat, amelyek csapásokat mérnek Ukrajna területére. A tisztviselő szerint azonban Ukrajna nem használhatja ezeket a fegyvereket polgári infrastruktúra ellen. Az amerikai kormányzat egyelőre határozottan kitart amellett, hogy Ukrajna ne használhassa a tőle származó nagy hatótávolságú rakétákat, amelyek akár 300 kilométerre is elérnek.
Ez a döntés megdöbbentő, hiszen a kormányzat eredetileg úgy vélekedett, hogy a háború eszkalálódását eredményezné, ha az Amerikai Egyesült Államokat közvetlenebbül is bevonnák a harcba. Az egyre romló körülmények a harctéren – nevezetesen az orosz erők jelentős előrenyomulása és Harkivban javuló pozíciói – arra késztették az elnököt, hogy meggondolja magát.
Ukrajna a korlátozások lazítását kéri annak érdekében, hogy megvédje magát Oroszország legutóbbi nagyszabású offenzívája ellen, amelyet a határ túloldaláról indítottak Harkivban (az orosz tüzérség a határhoz közeli Belgorod régióban lévő hátsó állásokból tüzelhet). Mindeközben Moszkva továbbra is mélyebbre törekszik Ukrajnában azzal a céllal, hogy „ütközőzónát” hozzon létre – megnehezítve ezzel a Kijev-barát erők számára az orosz városok és falvak lövését.
A Politico friss jelentése egybevág azzal, amit Antony Blinken külügyminiszter nemrégiben mondott. Moldovában tett látogatása során – ahol szintén érzik a szomszédban dúló háború nyomását – Blinken leszögezte, hogy az USA nem „bátorítja vagy teszi lehetővé” az ukrán támadásokat Oroszországon belül. Később azonban változtatott ezen a kijelentésen, és azt hangsúlyozta, hogy az USA a kialakuló harctéri igényekhez „alkalmazkodva igazítja” ezt az álláspontot.
Egy riporter ezt követően megkérdezte, hogy a Fehér Ház mostantól támogatni fogja-e az ukrán támadásokat Oroszországon belül. Blinken így válaszolt: „Az alkalmazkodás és a tervek igazítása pontosan ezt jelenti.”
Titokban ez valószínűleg végig ez volt a terv…
Vlagyimir Putyin orosz elnök a hét elején figyelmeztetett, hogy „súlyos következményekkel” jár, ha a NATO-országok támogatják az orosz területre irányuló nagy hatótávolságú csapásokat. Az már régóta ismert, hogy az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország és más nyugati országok által szállított fegyvereket használtak a Krím ellen, ám hasonló támadás még nem érte Oroszországot. Vagy legalábbis ilyen eset még nem került nyilvánosságra.
Ez a jelentős változás a nyugati szövetségesek kétségbeesését tükrözi, mivel az ukrán erők egyre inkább visszaszorulnak a harkivi régióban. Úgy tűnik, Washington, London, Párizs és Brüsszel egyszerűen képtelen megemészteni egy ukrán vereséget – csakhogy ez a kétségbeesés a konfliktusban való elmélyüléshez és rendkívül veszélyes nyugati szerepvállaláshoz vezet.