Brazília betiltja a stabilcoinok saját kezelését és megőrzését
Úgy tűnik, hogy Brazília fokozza erőfeszítéseit pénzügyi rendszerének szigorítására és a brazil reál fedezésére a lakosság növekvő bizalmatlansága miatt. Egy, a kriptofelhasználókat célzó lépéssel a Banco Central do Brasil (BCB), a brazil központi bank hivatalosan is javaslatot tett a saját kezelésű stabilcoinok betiltására, ami komoly felháborodást váltott ki. A várhatóan jövőre szabályozássá formálódó kezdeményezés célja, hogy megtiltsa, hogy magánszemélyek olyan kriptovalutákat tartsanak független, saját kezelésű tárcákban, mint az USDT vagy USDC. Ilyen tárcák például a Metamask, a Phantom vagy a Trezor.
A javaslat valószínűleg már legalább október óta a levegőben lóg, amikor Roberto Campos Neto, a brazil központi bank elnöke nyilvánosan beszélt arról, hogy a stabilcoinokat és az eszköz-tokenizációt 2025-ben szabályozni kell az országban. De valószínűleg már legalább egy éve dolgoznak a javaslaton. Neto már 2023-ban arról beszélt, hogy a stabilcoinok hozzájárulnak az adóelkerüléshez és megkönnyítik az illegális tevékenységeket. Plusz amúgy is inkább egy központi banki digitális valutát favorizálna.
Valamit tudnak korlátozni, de megakadályozni a stabilcoinok használatát nem fogja tudni Brazília
A BCB 2023-as adatai szerint a kriptopénzek éves importja 7,4 milliárd dollárt tett ki, miután január és augusztus között 44,2%-kal megugrott az előző év azonos időszakához képest. Az utóbbi időben a brazil felhasználók kereslete a stabilcoinok felé mozdult el, amelyek az amerikai dollárhoz vagy más valós eszközökhöz kapcsolódnak. Ez a tendencia arra utal, hogy a brazil állampolgárok inkább fizetési eszközként használják a kriptovalutákat, nem pedig pusztán befektetésként. Mondjuk nincs ebben meglepő itt sem. Brazíliában évek óta fokozódó infláció tapasztalható, ami lefelé irányuló nyomást gyakorol a reálra. Ezt a politikai instabilitás tovább súlyosbítja. A BCB-nek már többször kellett kamatot emelnie, hogy megfékezze az árnövekedést. A brazil állampolgárok számára tehát természetes lépés volt, hogy a stabilcoinok felé fordultak, hogy megvédjék vagyonukat a leértékelődéstől. Jelenleg nem világos, hogy a BCB hogyan tervezi az elképzeléseit a gyakorlatba átültetni.
A javaslat szerint csak az engedélyezett virtuális eszközszolgáltatók (VASP-k) végezhetnek majd határokon átnyúló kriptotranzakciókat. A külföldi nemzeti valutákhoz kötött stabilcoinok saját letétbe helyezése teljesen tiltott lenne. Szigorúan korlátoznák az ilyen eszközök belföldi fizetésekre való felhasználását is. Ezen túlmenően a BCB fontolóra veszi a külföldi felhasználók által ellenőrzött kriptotárcákba történő minden kriptovaluta átutalás (a stabilcoinokon túl is) betiltását. A brazil VASP-knek csak szabályozott intézmények felé hajthatnának végre külföldi eszközátutalásokat. Ami azonban megelőző intézkedésnek tűnik a brazil gazdaság fenyegető dollárizációjának kezelésére, valójában hozzájárulhat a további decentralizációhoz.
A brazil hatóságok rákényszeríthetik a szabályozott platformokat az eszközátutalások ellenőrzésére, de a DeFi-piac és a peer-to-peer tranzakciók ellenőrzésére gyakorlatilag nincs eszközük. Viszont egy ilyen intézkedés a szigorúbb KYC-eljárások miatt valószínűleg korlátozza a helyi piacon gazdát cserélő stabilcoinok mennyiségét. A brazil kormány jelenleg nyilvános konzultációt tart, amely 2025 februárjában zárul le. Ha az új szabályozást elfogadják, az olyan decentralizált platformok, mint az Uniswap vagy a SushiSwap valószínűleg jól fognak járni. Ezt láthattuk Kínában is, amikor az ottani vezetés betiltotta a központosított kriptotőzsdéket. Vagy amikor Nigéria kriptoellenes intézkedéseket tett és megtiltotta a bankoknak a kriptotranzakciókban való részvételt.