Bányászok figyelem: új token a láthatáron
Az IronFish (IRON) egy új, adatvédelem-orientált Layer-1 Proof-of-Work kriptoprojekt, amely április 20-án indította el mainnetjét, és kezdődött meg ezzel egyidejűleg az IRON érmék tényleges bányászata.
Az IronFish fejlesztése már hosszú ideje zajlik, és egy tesztnetet is működtet. A tesztnet lényege, hogy a fejlesztők értékes tokenjeik kockáztatása nélkül, valódi értéket nem képviselő érmék használatával tesztelhetik a hálózatot és annak megfelelő működését mielőtt élesbe elindítanák a projektet. Úgymond biztosra mennek, hogy a bányászat a mainneten zökkenőmentesen kezdődjön meg.
Mire van szükséged ahhoz, hogy IRON-t bányássz?
- GPU-val ellátott számítógép/bányászgép
- IronFish tárca
- Bányászszoftver
- Bányászpool
A GPU-s bányászok számára jelenleg három bányászgép áll rendelkezésre, amelyek közül választhatnak az IRON érmék bányászatához: BzMiner v14.2.0 (AMD/Nvidia), Rigel 1.4.1 (csak Nvidia) és a SRBMiner-MULTI v2.2.4 (AMD/Nvidia)
Mit kell tudnod az IRON tokenről?
Az első, IronFish genesis blokk 42 millió tokent fog tartalmazni. Ezeket a bennfentesek (alapítók, tanácsadók, alkalmazottak), az alapítvány és a közösség tagjai között osztják szét, valamint kapnak belőle a tesztelésben résztvevő felhasználók is. Az általuk birtokolt tokenek többsége 1 éves zárolási időhöz lesz kötve, ami azt jelenti, hogy a bányászat megkezdését követő 12 hónapig nem fognak tudni velük kereskedni.
A bányászat blokkonként 20 IRON érmével és 60 másodperces blokkidővel indul, a blokkjutalom pedig évről évre apránként csökken (de nem feleződik, mint a bitcoin esetében).
Az egyik legfőbb tulajdonság, amelyet az IronFish magával hoz, a zero-knowledge proof protokoll, azaz a zéróismeretes bizonyítás. Ennek lényege röviden, hogy a blokkláncon az egyik fél a másiknak anélkül tudja bebizonyítani az állítása igazát, hogy bármilyen más információt osztana meg vele azon kívül, hogy az állítás igaz.
Egyszerű példa a zéróismeretes bizonyításra
A koncepció megértése érdekében vegyünk egy leegyszerűsített példát.
Azt állítom, hogy tudom, hol van a bárány ezen a képen:
Te is nekiállsz keresni, de nem találod. Ezen felbuzdulva azt mondod, ha tényleg tudom hol van, hát mutassam meg. Én azonban úgy döntök, hogy nem árulok el több információt, és nem is mutatom meg a bárányt, de ragaszkodom az eredeti állításomhoz, és bebizonyítom, hogy tudom hol van.
Ekkor megmutatom neked ugyanazt a képet, azonban ezúttal elé helyezek egy hatalmas fehér vásznat, amin van egy lyuk.
Ezen a lyukon keresztül látod a bárányt. Mivel nem tudod, hogy a vászon mögött hogyan helyezkedik el a kép, ezért nem árultam el neked több információt a bárány hollétéről, de az állításomat, miszerint tudom, hogy hol van, sikeresen bebizonyítottam.
A ZKP protokoll alkalmazása
A zéróismeretes bizonyítékot természetesen sokkal fontosabb dolgokra is használhatjuk, főleg a kriptovaluták világában, ahol szeretjük a biztonságot helyezni mindenek elé. A ZKP (zero-knowledge proof) alkalmazásával például egy felhasználó személyazonosságának bizonyításakor nem lenne szükséges semmilyen személyes adat megosztására, ezzel elkerülhetővé válna az adatlopás kockázata.
Számos DeFi projekt már most is használja a zéróismeretes bizonyítás protokollját annak érdekében, hogy a felhasználók számára jobb adatvédelmet és biztonságot nyújtson olyan szolgáltatásokhoz, mint a hitelezés, kölcsönzés és kereskedelem. Mellesleg, az idei év folyamán egy új, zéró ismeret alapú blokkláncot indítását tervezik, amiről bővebben is olvashatsz egy korábbi cikkünkben.