Banglades kiadta a lőparancsot, 100-nál is több áldozata van a diákok tüntetéssorozatának

A Bangladesi Népi Köztársaság egy független dél-ázsiai ország India keleti határánál. Az ország 1972-ben bevezette a kvótarendszert, amivel a hátrányos helyzetű csoportok, mint például az 1971-es függetlenségi háborúban harcolók és családjaik, számára kormányzati állásokat biztosítanak. A rendszert a legtöbben diszkriminatívnak tartják, mivel csökkenti a teljesítményalapú foglalkoztatást.

A társadalmi feszültségek ez év júniusában kicsúcsosodtak, és diákprotestálások kezdődtek meg Banglades számos pontján. A hetek óta tartó tüntetések súlyos gazdasági nehézségeket okoznak, ebből kifolyólag a bangladesi kormány keményebben lép fel a tüntetők ellen, és hadiállapotot vezetnek be az országban.

Egyenlőtlen a kvótarendszer

A kvótarendszer olyan hátrányos helyzetű csoportok számára biztosít állami foglalkoztatást, mint az 1971-es függetlenségi háborúban harcoló katonák és azok családjai, bizonyos társadalmi rétegekből érkező nők, etnikai kisebbségek, fogyatékkal élők és a földrajzi eloszlás miatt nehezebb helyzetben lévő rétegek.

A kvótarendszer egyenlőtlen foglalkoztatási esélyeket teremt, mellyel a bangladesi diákok nem értenek egyet, diszkriminatívnak tartják és csökkenti a teljesítményalapú foglalkoztatási esélyeket. A tiltakozások célja a kvótarendszer végleges eltörlése, és a kizárólag érdemeken alapuló munkahely-elosztás bevezetése.

Diáktüntetések a kvótarendszer ellen

A kvótarendszer elleni nemtetszésüket a bangladesi diákok 2018-ban kezdték meg, melynek eredményeként a kormány ideiglenesen felfüggesztette a kvótarendszert, azonban a Legfelsőbb Bíróság nemrég újra bevezette a kvótákat, ami újabb tiltakozási hullámot indított el.

A hetek óta tartó, diákok által vezetett bangladesi tüntetések egyre erősödő erőszakba torkolltak és súlyos gazdasági nehézségekhez vezettek, ami például méltatlanul jutalmazza Sejk Hasina miniszterelnök Awami Liga pártjának a támogatóit. A július eleje óta tartó tiltakozások az ország teljes leállítását és az érdemeken alapuló rendszer bevezetését követelték.

A kezdetben békés egyetemi tiltakozások sorozata egyre kaotikusabb eseményekhez és a rendőrségekkel való összecsapásokhoz vezetett. A tüntetők halálos áldozatainak száma egyes jelentések szerint eléri a 100-at is, ez a szám pedig napról napra emelkedik.

Erőteljes kormányzati fellépés

A fokozódó tüntetéssorozat hatására a hatóságok erőteljesebb fellépésre kényszerülnek, szombattól engedélyezték, hogy élő tüzet alkalmazzanak a tüntetés leverésére. A 170 millió lakosú országban időnként internet- és médialeállásokra lehet számítani, bevezették a szigorú kijárási tilalmat és a fővárosban katonai erők tartják fenn a rendet.

A rendőrség és a katonaság különböző ellenőrző pontokat állított fel Dakka fővárosának az utcáin, hogy a kijárási tilalmat be tudják tartani. A társadalom hadiállapotról számol be, a közvélemény pedig aggódik, mivel nem számítottak arra, hogy a katonaságot is be fogják vetni. Az Al Jazeera tudósítója szerint azonban sok hétköznapi ember támogatja a diákok tüntetését, mivel a kvótarendszer nagy frusztrációt okoz az országban.

A kormány időközben az ellenzéki pártokat vádolta meg a zavargások szításával, melynek következtében nagyjából 300 rendőr sérült meg.