Az utazási szabály vs. decentralizáció: morális paradoxon?
A decentralizált gazdaság folyamatos növekedése mellett a „mennyi a túl sok centralizáció?” kérdés továbbra is fennáll.
Egyesek azzal érvelnek, hogy a decentralizáció aljas tevékenységekhez vezethet. Mások szerint a hagyományos pénzügyi rendszer ugyanannyi problémát hoz, ha nem többet. Ez a cikk a nagymértékű decentralizációt kísérő erkölcsi kérdéseket tárja fel a kriptovaluta szemszögéből.
A pénz decentralizálása
Alapjában véve a pénz egy ember által létrehozott technológia, amely lehetővé teszi az egyének számára, hogy az értékeiket könnyen és kényelmesen cseréljék. Elegendő mennyiségű pénz lehetővé teszi az egyének számára, hogy úgy cselekedjenek, ahogyan azt megfelelőnek tartják. Ergo, a pénz lehetővé teszi a választás szabadságát.
A monetáris rendszer jelenlegi iterációja erősen központosított, és mint mindannyian tudjuk, a központi hatóság szabályokat hoz létre. A szabályok eredendően a választás szabadságának korlátozására szolgálnak.
Tekintettel arra, hogy a központosított gazdaság egy szabályokon alapuló vállalkozás, amely természeténél fogva korlátozza a választás szabadságát, a pénz decentralizációjának gondolata, például kriptovalutával, sok ember számára hihetetlenül vonzó lehet.
Egy valóban decentralizált monetáris rendszer mindenki számára egyenlő és elfogulatlan hozzáférést biztosítana a pénzügyi rendszerhez.
Ez segítene megszabadítani minket a nehéz banki terhektől, elkerülni a diszkriminatív hitelezést és az elfogult hitelminősítéseket. Elszigetelne bennünket az inflációtól, és megvédené termékeinket és szolgáltatásainkat a kereskedelmi tarifák leértékelő hatásaival szemben.
Tehát, ha a pénz jelenti a választás szabadságának legfőbb technológiai lehetőségét, és a decentralizáció ezt a szabadságot hivatott megvédeni a központi tervezők nagyzási mániájától, vajon ez nem teszi a kriptovalutát az igazi szabadság végső megvalósítójává?
A decentralizáció sötétebb oldala
2019-ben az összes kriptotranzakció mennyiségének körülbelül 2%-a kapcsolódott tiltott tevékenységhez, ami jelentéktelennek hangzik, de valójában több mint 20 milliárd dollár értékű transzfernek felel meg. Ez körülbelül megegyezik Bermuda, Liechtenstein és Monaco együttes GDP-jével.
Ezenkívül 2019 és 2020 között a Bitcoinhoz kapcsolódó bűncselekmények száma 2%-ról 13%-ra emelkedett. Ez még nehezebbé teszi a hatóságoknak a nyomon követést, mint korábban.
Ezt a kinyomozhatatlan kriptovalutához kapcsolódó bűntényeket tovább bizonyítják a FinCEN legújabb jelentései, amelyek szerint az illegális kereskedelemmel foglalkozó csoportok egyre inkább alternatív fizetési mechanizmusokat, például virtuális valutát használnak üzleti tevékenységük folytatásához.
Az Egyesült Államok belbiztonsági vizsgálatai során emberkereskedő bandákat is felfedtek, akik üzletük nagy részét Bitcoin használatával bonyolították.
Az USA Igazságügyi Minisztériuma által kiadott 2020-as jelentése szerint több terrorista csoport mosott pénzt bonyolult kriptovaluta-tranzakciókkal mint az előző években, és névtelen kriptovaluta-adományokat is kértek a világ minden tájáról.
Mintha ez nem lenne elég, az illegális kábítószer-kereskedelem közvetlen és közvetett módon évente csaknem egymillió halálesetet okoz. Nem nehéz első kézből megfigyelni ennek hatását a közösségünkre a függőség és az ehhez kapcsolódó bandák közti erőszak révén.
A kriptovaluta „utazási szabály”
Eddig is már nagy erőfeszítéseket tettek a különböző hatóságok ennek a „piszkos pénznek” a felszámolására a pénzügyi rendszerben. Az a tény, hogy az illegális tevékenységhez kapcsolódó kriptovaluta tranzakciók volumene 2017 óta csaknem megnégyszereződött, tanúskodik arról, hogy a fiat világban a bankok és a szabályozók egyaránt kiváló munkát végeztek. A problémák azonban továbbra is fennállnak.
Most a kriptoközösségen múlik, hogy kivegyék a részüket az illegális gazdaság pénzellátásának megszüntetésében.
A jogszabályok, például az „utazási szabály”, az anonimitás felszámolását szolgálják, amelyet az illegális vállalkozások üzleti tevékenységeinek és az észrevétlen tevékenységek megakadályozására hoztak létre. Megköveteli a vállalatoktól, hogy minden értéktranszfer során igazolt részleteket továbbítsanak a digitális eszközök küldőiről és címzettjeiről.
A szabálynak köszönhetően az illegális pénz nyomon követése segítette már több esetben is a bűnözőket rács mögé tenni.
Az utazási szabály segítséget nyújt a hatóságok számára, hogy a pénz forrását megtalálják. Ez leállított olyan illegális tevékenységeket, mint például kábítószer-kartellek működését, emberkereskedelemmel foglalkozó csoportokat és terrorizmus finanszírozási hálózatát.
A decentralizáció kérdése
A nagymértékű decentralizáció ajtókat nyithat az aljas szereplők számára, hogy profitáljanak bűnöző vállalkozásukból.
A fokozott felügyelet és ellenőrzés azonban szükségtelenül és igazságtalanul megakadályozhatja a törvénytisztelő polgárok hozzáférését a decentralizált gazdasághoz. Ennek eredményeként elfojtja a növekedést és az innovációt.
A decentralizált gazdaság által kínált lehetőségeket a mainstream pénzügyi intézmények egyre nehezebben hagyhatják figyelmen kívül.
Ezek az intézmények a világ legszigorúbban szabályozott és ellenőrzött vállalatai közé tartoznak. A következmények katasztrofálisak lehetnek, ha bebizonyosodik, hogy valamilyen részük volt az illegális pénz utalásában.
A kriptopiac viszonylag gyerekcipőben jár, így nem sok következtetést tudunk levonni. Ennek eredményeként a hagyományos pénzügyi piacokon alkalmazott módszerek nem mindig relevánsak a kriptovilágban.
Egy ésszerű mértékű felügyelet csak jó dolog lehet a kriptopiac számára. A centralizáció olyan elemeinek elfogadása, mint az utazási szabály, segít megtisztítani piacot. Ez megkönnyíti a mainstream pénzügyi intézmények részvételét is az ökoszisztémában.
Ez a fajta általános elfogadás segíthet a decentralizált gazdaság terjeszkedésében, és a növekedés következő szakaszába való átlépésben.