Az oroszok nem bíznak a rubelben, kriptovalutákba menekítik a pénzüket
Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a kriptovaluták az orosz befektetők körében. A hagyományos pénzügyi eszközökkel szembeni alternatívák a nemzetközi szankciók és a gazdasági bizonytalanságok közepette digitális lehetőséget nyújtanak a tőke megőrzésére és a határon átnyúló tranzakciók lebonyolítására.
Az Orosz Központi Bank legfrissebb eredményei szerint az orosz állampolgárok 2022 óta meredeken növelték befektetéseiket, különösen a kriptovalutákba és a nemesfémekbe. Az egy háztartásra jutó medián kriptovaluta-vagyon megközelítette az 50 ezer rubelt.
Ennyivel nőtt a kriptovaluták népszerűsége Oroszországban
Az Orosz Központi Bank legfrissebb tanulmánya szerint az elmúlt három évben, vagyis az orosz-ukrán háború kezdete óta, jelentős népszerűségre tettek szerint az alternatív befektetési eszközök a részvényekkel és kötvényekkel szemben. A kriptovalutákba történő befektetés iránti érdeklődés különösképpen a korlátozott pénzügyi rendszerek miatt növekedett meg drasztikusan. A befektetők nemcsak a spekulatív értéknövekedés, hanem a nemzetközi tranzakciók lebonyolítása és a tőke megőrzése miatt preferálják leginkább a bitcoint a rubellel szemben.
A kutatás eredménye rávilágít, hogy a 2022-ben mért, egy háztartásra jutó medián kriptovaluta-vagyon 18 ezer orosz rubelről (nagyjából 210 dollár – 77 ezer forint) közel 50 ezer orosz rubelre (580 dollár – 214 ezer forint) nőtt. Alekszej Zabotkin, az Orosz Központi Bank (CBR) alelnöke szerint a kriptovaluta-befektetők száma mellett a nemesfém-kereskedők száma is jelentősen nőtt.
Az ő számuk hatszorosára nőtt ugyanebben az időszakban a fogyasztói felmérés alapján. Jelenleg az orosz háztartások 0,5%-a rendelkezik digitális eszközökkel, míg többek között arannyal a háztartások csupán 0,3%-a rendelkezik a nehéz hozzáférés és magas árfolyam miatt.
A kriptovaluta-befektetések elterjedése
Az orosz befektetők a változó makroökonómiai helyzet, valamint a szűnni nem akaró szankciók miatt keresik az alternatív megoldásokat, amik többek között a gyengülő rubelre kínálnak megoldást. Az orosz kormány ezt az igényt felismerte, az elmúlt években pedig olyan törvényeket fogadtak el, amelyek a kriptovaluta-bányászat legalizálása mellett a vállalatok hivatalos regisztrációját teszik lehetővé. Ennek ellenére, bizonyos régiókban, például Dagesztánban és Csecsenföldön, 2031 márciusáig be van tiltva a magas számítási teljesítményt igénylő folyamatok ellátása az energiafogyasztás csökkentése érdekében.
A SWIFT-rendszerből való kizárás szülte azt az igényt is, hogy az orosz kormány szabályozott kriptovaluta-tőzsdék tesztelését kezdje meg a határon átnyúló fizetésekhez. Szintén 2024-ben merült fel annak a gondolata, hogy a kormány egy stratégiai bitcoin-tartalékot hozzon létre a hagyományos valutáktól való függőség csökkentése érdekében. Az ötlet mögött Anton Tkacsev, az Új Néppárt képviselője, áll.
Érdeklődés az arany iránt
Az elmúlt években az arany kifejezetten vonzó befektetési alternatívának bizonyult világszerte. Csak 2025 első negyedévében 18,6%-kal nőtt az arany unciánkénti ára, amely nemrégiben elérte a 3100 dollárt. A 2024-es növekedése a világ vezető nemesfémének megközelítette a 26%-ot, azonban a 2010 és 2020 közötti korreláció tekintetében ez a visszafogott növekedés volt a befektetők minimum elvárása.
Dmitrij Cselicsev, a Rikom-Trust befektetési cég ügyvezető igazgatója, szerint 2025 végére a vezető nemesfém unciánkénti árfolyama akár a 3300-3500 dollárt is elérheti, mivel a gazdasági kockázatok és a geopolitikai feszültség egyelőre nem akar szűnni. Éppen ezért, sokan úgy gondolhatják, hogy a bitcoin, mint digitális arany, képes lehet ezt az értékmegőrző funkciót betölteni. A kriptovaluta-befektetések azonban különösen kockázatosak: 2024 decemberéhez képest a legtöbb altcoin árfolyama több mint 50%-ot esett, és a bitcoin
BTC Price
(BTC) sem volt képes arra, hogy jelentősebb támaszait megtartsa, miközben 109 000 dollárról egészen 74 000 dollárig esett vissza.