Titkos orosz fegyverprogram indult Kínában
Oroszország fegyverprogramot indított Kínában, hogy hosszú hatótávolságú támadó drónokat fejlesszenek és gyártsanak az Ukrajna elleni háborúban való felhasználásra. Állítja egy európai hírszerző ügynökség két forrása.
A Kupol – az orosz állami tulajdonú fegyvergyártó cég – egy dokumentum szerint helyi szakemberek segítségével kifejlesztett és repülési tesztet végzett Kínában egy új, Garpiya-3 (G3) névre keresztelt drónmodelllel. A vállalat arról tájékoztatta az orosz védelmi minisztériumot, hogy képes nagyszabású dróngyártásra, beleértve a G3-at is. Mindezt egy kínai gyárban, hogy a fegyvereket bevethetővé tegyék az Ukrajna elleni “különleges katonai műveletben”, ahogy Moszkva a háborút nevezi.
Sem a Kupol, sem az orosz védelmi minisztérium nem reagált a megkeresésekre. Kína külügyminisztériuma a Reutersnek elmondta, hogy nem tud ilyen projektről, hozzátéve, hogy Peking szigorú ellenőrzési intézkedéseket alkalmaz a drónok vagy a pilóta nélküli légijárművek (UAV) exportja terén.
Reakciók
Fabian Hinz, a londoni székhelyű védelmi szervezet, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének kutatója szerint jelentős fejlemény lenne ha megerősítést nyerne, hogy Kína drónokat szállít Oroszországnak. “Ha megnézzük, mit tudunk eddig Kína szállítmányairól, azok főként kettős felhasználású áruk voltak. Olyan alkatrészek és részegységek, amelyeket fegyverrendszerekben is fel lehetett használni” – mondta a Reutersnek.
Ez áll eddig a jelentésben. Amit azonban nem igazán láttunk – legalábbis a nyilvánosan hozzáférhető forrásokban – azok teljes fegyverrendszerek dokumentált átadásai voltak.
Samuel Bendett, a washingtoni székhelyű New American Security Központ kutatója szerint azonban Peking vonakodna attól, hogy nemzetközi szankcióknak tegye ki magát azzal, hogy segíti Moszkva háborús gépezetét. Szerinte több információra lenne szükség annak megállapításához, hogy Kína valóban helyet ad-e az orosz katonai drónok gyártásának.
A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsa mély aggodalmát fejezte ki a Reuters drónprogramról szóló jelentése kapcsán. Szerintük egy kínai cég halálos segítséget nyújt egy, az Egyesült Államok által szankcionált orosz vállalatnak.
A Fehér Ház nem látott semmilyen bizonyítékot arra, hogy a kínai kormány tudott volna az érintett tranzakciókról. Egy szóvivő hozzátette, hogy Kína felelőssége biztosítani, hogy a cégei ne nyújtsanak segítséget Oroszországnak katonai célokra.
Egy NATO-szóvivő eszerint ezek a jelentések rendkívül aggasztóak, és a szövetségesek konzultálnak az ügyben.
Farah Dakhlallah szóvivő hozzátette:
A kínai kormánynak biztosítania kell, hogy cégei ne nyújtsanak halálos támogatást Oroszországnak. Kína nem folytathatja Európa legnagyobb konfliktusának táplálását a második világháború óta anélkül, hogy ez ne befolyásolná érdekeit és hírnevét.
A brit külügyminisztérium felszólította Kínát, hogy hagyja abba Oroszország háborús erőfeszítéseinek diplomáciai és anyagi támogatását.
Rendkívül aggasztónak találjuk azokat a jelentéseket, hogy Oroszország katonai drónokat gyárt Kínában.
– mondta egy szóvivő.
Ez a bizonyítékok sorát gyarapítja, miszerint kínai cégek elősegítik Oroszország illegális ukrajnai invázióját. A fegyverszállítás közvetlen ellentmondásban állna Kína azon nyilatkozataival, hogy nem szállít fegyvereket a konfliktus érintett szereplőinek.
A G3 drón nagyjából 2 000 km-t (1 200 mérföld) képes megtenni 50 kg-os (110 font) teherbírással, a Kupol által az orosz védelmi minisztériumnak küldött jelentés szerint. A Kupol, amely 2023 decemberében amerikai szankciók alá került, Kínában készült G3 és más drónmodellek mintáit kapta meg, amelyeket további tesztelésekre küldtek Oroszországba, ismét kínai szakemberek bevonásával. A dokumentumok nem nevezik meg a projektben részt vevő kínai drónszakértőket.
Kettős mérce a fegyverkereskedelemben
A források összesen öt dokumentumot mutattak a Reutersnek, köztük két jelentést, amelyeket Kupol az év első felében küldött az orosz védelmi minisztériumnak, valamint két számlát. Ezekkel támogatták állításaikat arról, hogy egy orosz drónprojekt zajlik Kínában, melyet Ukrajnában való felhasználásra szánnak. A program létezéséről korábban nem számoltak be.
A Kupol jelentései nem adtak közelebbi információt a projekthez kapcsolódó helyszínekről. A Reuters sem tudta megállapítani, hogy a védelmi minisztérium engedélyezte-e a javasolt sorozatgyártás folytatását.
Peking többször tagadta, hogy Kína vagy kínai cégek fegyvereket szállítottak volna Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz. És hangsúlyozta, hogy az ország semleges marad. A kínai külügyminisztérium azt mondta, hogy Kína álláspontja ellentétben áll más nemzetekével, akik kettős mércét alkalmaznak a fegyverkereskedelemben, és olajat öntöttek az ukrán válság tüzére. A minisztérium a hónap elején közölte, hogy a Kína és Oroszország közötti kereskedelemre nem vonatkoznak nemzetközi korlátozások, és a Kupol megkezdte a Garpiya-A1 hosszú hatótávolságú katonai drón gyártását Oroszországban kínai motorok és alkatrészek felhasználásával.
Az új dokumentumok arra utalnak, hogy az állami tulajdonú Kupol még tovább ment, és teljes drónokat szerzett be Kínából. Oroszország és Ukrajna egyaránt versenyt fut a drónok gyártásának fokozásáért, mivel ezek a háborúban rendkívül hatékony fegyverekké váltak.
David Albright, korábbi ENSZ-fegyverellenőr – aki széleskörű kutatásokat végzett a kínai–orosz dróngyártási együttműködésről – azt mondta, hogy a Kupol elkerülheti az Oroszország elleni nyugati szankciókat, ha Kínában hoz létre gyártóüzemet. Ahol fejlett chipekhez és szakértelemhez férhet hozzá.
Samuel Bendett, a Center for a New American Security kutatója azonban arra figyelmeztetett, hogy Pekingnek óvatosnak kell lennie: „Ha hivatalosan létezne egy gyár, amely UAV-ket gyárt az oroszok számára, az Kínát komoly szankciós következményeknek tenné ki. Ezért nem világos, hogy Kína milyen mértékben lenne hajlandó kockáztatni ezt.”
A drón
A G3 a Garpiya-A1 drón továbbfejlesztett változata a Kupol által a védelmi minisztériumnak küldött jelentések szerint. A G3-at kínai szakértők tervezték át a Garpiya-A1 tervrajzai alapján. A Kupol szerint a kínai projekt nyolc hónapon belül készen állna egy kínai tervezésű REM 1 támadó UAV gyártására, amely 400 kg-os teherbírással rendelkezne. A két európai hírszerzési forrás szerint ez a rendszer hasonló lenne az amerikai Reaper drónhoz.
A források szerint egy másik orosz védelmi cég, a TSK Vektor közvetítőként működött a Kupol és a kínai beszállítók között a projekt során. Elmondásuk szerint az orosz cégek egy Redlepus TSK Vector Industrial nevű sencseni székhelyű kínai céggel dolgoztak együtt, de nem határozták meg pontosan a Redlepus szerepét.
Egy külön dokumentum terveket tartalmaz a Kupol, a TSK Vektor és a Redlepus részvételével egy közös orosz-kínai drónkutatási és -gyártási központ létrehozására a kínai Hszincsiang tartomány Kásgar különleges gazdasági övezetében. Az irat szerint a 80 hektáros “Fejlett UAV Kutatási és Gyártási Bázis” évente 800 drón előállítására lenne képes. Az operatív működésre vonatkozó ütemtervet azonban nem adtak meg.
A múlt héten Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte, hogy hadserege 2023-ban mintegy 140 000 drónt kapott. Moszkva idén tízszeresére tervezi növelni ezt a számot.
Az nyer, aki gyorsabban reagál a harctéri követelményekre.
– mondta egy dróngyártással kapcsolatos szentpétervári találkozón.