Oroszország árnyékflottája egy geopolitikai időzített bomba
Válaszul Oroszország 2022 februárjában végrehajtott teljes körű ukrajnai inváziójára, az Európai Unió és több nyugati ország kiterjedt szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Ezzel az orosz olajkereskedelmet akarták megakadályozni. 2022 decemberében a G7 országai olajár-plafon bevezetése mellett döntöttek. Oroszország azonban megtalálta a módját ezen szankciók kijátszására és létrehozott egy árnyékflottát olajtankerekből.
Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma szigorú szankciókat vezetett be az árnyékflotta ellen, Oroszország tovább bővíti azt új tankerek beépítésével. Lehetővé téve ezzel az exportok stabilitását és az olajár-plafon további megkerülését. Az orosz olajexportoknak csak 36%-át szállították IG-biztosítással rendelkező tankerek. A többi szállításhoz Oroszország az árnyékflottát használta, amely 2024 márciusában napi kb. 2,8 millió hordó nyersolajért és 1,1 millió hordó olajtermékért volt felelős. A Kepler adatai szerint 2024 áprilisában a nyersolaj 83%-át és a kőolajtermékek 46%-át árnyéktankereken szállították. A hagyományos flotta szerepének csökkenése alapjaiban ássa alá az ár-plafon hatékonyságát.
Az árnyékflotta olyan elöregedett és gyakran rossz állapotban lévő hajókból áll, amelyek tulajdonosi struktúrája tisztázatlan, és biztosítással sem rendelkeznek. Az Oroszországból induló régi, elavult hajók száma drámaian megnőtt. Az EU nemrég olyan jogszabályokat vezetett be, amelyek célja a hagyományos tankerek orosz árnyékkereskedelembe való értékesítésének visszaszorítása, de a probléma továbbra is fennáll. Oroszország 35 új tankert szerzett be, hogy helyettesítse azt a 41-et, amelyeket 2023 decembere óta felvettek az OFAC SDN listájára. Ezek a hajók mind 15 évnél idősebbek, és az EU/G7-n kívüli üzemeltetés alatt állnak. Mivel a tankerek 85%-a 15 évnél idősebb, a tengeri olajszennyezés kockázata jelentősen megnő.
Növekvő fenyegetés a környezetre
Az árnyékflotta jelentős és növekvő fenyegetést jelent a környezetre. Az elöregedett és alulbiztosított hajók növelik az olajszennyezések kockázatát, egy potenciális katasztrófa esetén Oroszország valószínűleg nem fizetne kártérítést. Ezek a hajók ütközéseket okozhatnak, olajat szivárogtathatnak, meghibásodhatnak vagy akár elsüllyedhetnek, veszélyt jelentve más hajókra, a vízre és a tengeri élővilágra. Becslések szerint több mint 1400 hajó csatlakozott az orosz árnyékflottához, ami jelentős környezeti károkat okozhat. Például 2022 eleje óta 230 árnyéktanker szállított orosz nyersolajat a dániai szorosokon keresztül 741 alkalommal. Továbbá egy árnyéktanker, amely éppen úton volt, hogy orosz nyersolajat vegyen fel, összeütközött egy másik hajóval a Dánia és Svédország közötti szorosban. Tavaly egy teljesen megrakott olajtanker elszabadult és hat órán keresztül sodródott a dán Langeland szigete mellett. Egy esetleges olajszennyezés utáni helyreállítás évtizedeket vehet igénybe.
A környezeti problémák mellett az orosz tengeri olaj szinte teljes egészében ázsiai piacokra irányul, India, Kína és Törökország a legnagyobb vásárlók. 2023-ban az olajexport 86%-a baráti országokba ment, szemben a 2021-es 40%-kal, és a kőolajtermékek exportjának 84%-ával, míg 2021-ben ez az arány csak 30% volt. Az export célpontok ilyen irányú eltolódása rámutat a geopolitikai helyzet változására az olajpiacon a szankciók és az árnyékflotta felemelkedése miatt.
További szankciók jöhetnek
Számos intézkedést javasoltak az árnyékflotta által jelentett kihívások kezelésére. Ezek közé tartoznak a szigorúbb szankciók egyes hajókra, a pénzintézetek orosz olajügyleteinek fokozott ellenőrzése, valamint a tankereladások korlátozását vagy a hajók kivonását célzó bírságok. A G7 országai lépéseket tesznek az ár-plafon szigorúbb ellenőrzése érdekében, és tovább növelik a nyomást Oroszországra. Az Egyesült Államok szankciók sorozatát vezette be olyan hajók és hajótulajdonosok ellen, akiket az ár-plafon megsértésével gyanúsítanak. Ugyanakkor továbbra is aggályok merülnek fel, hogy ezek az intézkedések magasabb energiaárakhoz vezethetnek és fokozhatják a feszültséget Oroszországgal. A dán külügyminisztérium kijelentette:
Az orosz árnyékflotta nemzetközi probléma, amely nemzetközi megoldásokat igényel.
Az árnyékflotta lehetővé tette Oroszország számára, hogy megkerülje a nyugati szankciókat, és továbbra is profitáljon olajexportjából, ám ez jelentős áron történt. Ezek az elöregedett és rossz állapotú hajók súlyos környezeti kockázatot jelentenek, és az olajkereskedelmi minták eltolódása átalakítja a geopolitikai helyzetet. Ennek az összetett problémának a kezelése összehangolt nemzetközi erőfeszítéseket és egyensúlyt igényel a szankciók fenntartása és az energiapiacok stabilitásának biztosítása között. A helyzet fenntarthatatlan, és az intézkedések szükségessége egyre sürgetőbbé válik.
