Az örök vita: mennyire környezetszennyező a bitcoin?
Amióta a bitcoin (BTC) a szélesebb köztudatba lépett, az egyik legvehemensebb kritikája a bányászatból adódó túlzott energiafelhasználása és az emiatt kialakuló környezetszennyező hatása volt. Az elmúlt néhány hónap növekvő érdeklődése pedig nem csitított ezeken a hangokon – de valójában mennyire is szennyezük a környezetet a kriptopénzekkel?
Környezetszennyező a bitcoin? Nézzük a számokat!
A bitcoin sok energiát használ fel – ezt az állítást még a legelvakultabb bitcoinfanatikusok sem tagadják. Azonban a kriptovalutákat energiafelhasználásuk miatt azonnal környezetszennyezőnek titulálni sem megoldás. A helyzet ugyanis ennél jóval összetettebb.
Kezdjük a számokkal: a Digiconomist jelenlegi becslései szerint a bitcoin hálózata nagyjából 95 terawattórányi (TWh) energiát használ fel évente. Ugyanez a szám a Cambridge egyetem kutatói szerint inkább a 120 TWh-s érték környékén áll. Ezenfelül a bányászat során kibocsátott szén-dioxid mennyisége körülbelül megegyezik Hong Kong 45,34 tonnás kibocsátásával. (Azt mondjuk itt is mindenképpen emeljük ki, hogy ezek csak becslések, amelyek más kutatások szerint nem reflektálják a valós értékeket.)
Akár hiszünk a Digiconomist által fentebb közölt értékekben, akár úgy gondoljuk, hogy ezek tényleg alulbecsülik a valós felhasználást, a bitcoin energiafelhasználása mindkét esetben magas. Azonban nem elég azt megnéznünk, hogy mennyi energiát használnak fel a bányászat során. Az is fontos, hogy pontosan milyen energiáról van szó. Ha ugyanis ez az energiamennyiség mind fosszilis forrásokból származna, tényleg komoly környezetszennyező hatással kellene szembenéznie az egész kriptoközösségnek.
Bitcoin bányászat és a megújuló energiaforrások
Egy 2019-es CoinShares kutatás szerint, két évvel ezelőtt a bitcoin bányászat 74,1% megújuló energiaforrásokat használt. Ennek egyik fő oka, hogy az akkori becsléseik szerint a globális bányászat csaknem 60%-a Kínában történt, ahol a legtöbb bányászfarmot a nagyon olcsó energiaárakat biztosító tartományokban találhatjuk (pl. Szecsuán). Az olcsó energiaárnak itt nagyon egyszerű oka van. A régióban megépítette hidroelektrikus művek olyan mértékű energiát képesek előállítani, amelyet a tartomány lakói és vállalkozásai képtelenek felhasználni. Ezt a felesleget olcsón tudják megszerezni a bányászfarmok.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne lennének olyan bányászok, akik fosszilis energiával előállított árammal üzemeltetnék máig is bányagépeiket. Azonban a bitcoin magas energiaigénye miatt maguk a bányászok is olyan helyekre települnek inkább, ahol az alacsony energiaárak miatt profitábilis a bányászat. Emiatt a pl. vízenergiához képest relatíve drága fosszilis energia korántsem a legmegfelelőbb megoldás. Ezenfelül több olyan projekt is elindult már, amelyek kifejezetten a fenntartható bitcoin bányászatot célozták meg.
Az e-hulladék nagyobb probléma lehet, mint a bitcoin energiafelhasználása
S bár a környezetszennyező hatásoknál elsődlegesen a bitcoin energiafelhasználása kerül előtérbe, az elektromos hulladékokról sem felejtkezhetünk el. Mivel a bitcoin bányászat rendkívül kompetitív üzlet, ahol csak a legeffektívebb bányászgépek tudnak profitot termelni, az eszközök folyamatosan fejlesztésre szorulnak. A bitcoin korai éveiben a bányászat csak egyszerű GPU-kat és CPU-kat használt. Ma már külön a BTC Proof-of-Work algoritmusára kialakított ASIC bányagépeket használnak, amely jóval nagyobb teljesítményre képes.
A folyamatos fejlesztések következtében azonban a megtermelt elektronikus hulladék mennyisége is folyamatosan növekszik. Bár a bányászok a használt gépeiket megpróbálják újra értékesíteni (főként olyanoknak, akik még most kezdenek bele a bányászatba, és csak a régebbi, olcsóbb gépeket tudják megfizetni), a gyors fejlesztések következtében ezek az esetleges újrahasználat után is nagyon hamar a szemétben végzi.
Mik lehetnek a megoldások?
Ahogy már ezekből is láthattuk, a bitcoin magas energiafelhasználása miatt többféle megoldással előálltak a bányagépek üzemeltetői (mind környezetvédelmi, mind saját önös profitorientált érdekeik miatt). A fentebb említettek mellett arra is indultak már kezdeményezések, hogy a bányászat során termelt melléktermékek hasznosításával csökkentsék a bitcoin ökológiai lábnyomát. A bányászat során termelt hő például épületek fűtésére is alkalmas lehet. De fordítva is elindultak már az innovatív megoldások. Egy Észak-Dakotai energiavállalat például az amúgy elégetésre szánt földgázfelesleget kezdte el bitcoin bányászatra használni.
Mindezek ellenére a bitcoin bányászatnak (ahogy egyébként a teljesen digitalizált társadalmunknak) komoly energiafelhasználási és környezetvédelmi problémákkal kell a következő években szembenéznie. Kutatások szerint maga a zöldenergia sem annyira zöld, mint amennyire eddig tűnt – és akkor még a szén-dioxid kibocsátás melletti egyéb problémákkal nem is foglalkoztunk.
Szóval igen, a bitcoin sok energiát használ fel. Ezt semmi esetre sem söpörhetjük a szőnyeg alá, még akkor sem, ha tudjuk, a bitcoin szerepe a demokratikus technológia és a pénzügyi szabadság védelmében igenis fontos, illetve hogy energiafelhasználásának jelentős része megújuló forrásokból származik. Azonban, ha a bitcoint kritizáljuk az energiafelhasználása miatt, akkor ugyanezt a kritikát a teljes tech szektorra is lehetséges, és nagyon is szükséges kiterjesztenünk.