Az OECD rávilágít a kriptovaluta-adózás jövőjére
A kormányok próbálnak megbirkózni a kriptovalutákhoz kötődő technológiájával, és annak minden vele járó kockázatával és lehetőségével. Szerte a világon nagyon különböző megközelítéseket alkalmaznak a kriptopénzek adóztatása és a kriptós adókijátszás büntetéseinek tekintetében. Nem könnyű megtalálni a megfelelő egyensúlyt. Ugyanakkor elengedhetetlen egy olyan kriptovaluta-adózási rendszer kialakítása is, amely igazságos, továbbra is ösztönzi az innovációt, megszünteti az adócsalások kiskapuit, és egyértelmű lehetőségeket kínál a vállalatoknak és a befektetőknek is, hogy pénzügyi terveket készítsenek, és megalapozott befektetési és üzleti döntéseket hozzanak.
„Világos és következetes szabályozásra van szükség a virtuális eszközök kezeléséhez, mert a velük való együttműködéshez a cégeknek meg kell érteniük a kereteket és a szabálykönyvet, amely alatt dolgoznak” – nyilatkozta Douglas Borthwick, az INX digitális eszközök kereskedési platformjának marketing igazgatója. Világos adópolitika nélkül – tette hozzá Borthwick – aligha várható el, hogy a befektetők bízzanak mind saját eszközeik, mind pedig a kriptoipar mögött álló eszközök értékében.
Felismerve, hogy a kriptovaluta-adózás feltörekvő területén sok probléma, hiányosság és megválaszolatlan kérdés van, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a héten megrendezésre kerülő 2020-as globális blokklánc-politikai fórum előtt közzé tette a „Virtuális pénznemek megadóztatása: áttekintés az adózási eljárásokról és a felmerülő adópolitikai kérdésekről” című írását.
Az OECD kevésbé népszerű kérdésekkel is foglalkozik
Ma az OECD blokklánc fóruma egy speciális „Deep Dive” panelbeszélgetést kínál, amelynek címe: „Kripto-adó – Robusztus és átlátható adópolitikai keretek biztosítása”. A testület előadói között lesz a Coinbase alelnöke, az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának vezető tanácsosa, valamint egyéb adójogi és politikai szakértők.
Az OECD kriptovaluta-adójelentését a múlt hónapban mutatták be a G20 pénzügyminisztereinek és a jegybankelnököknek. A jelentés elemzi, hogy 50 különféle törvénykezés hogyan kezeli a kriptoeszközöket. A jelentés olyan felmerülő kérdéseket is áttekint, mint például a DeFi (decentralizált pénzügy) és a központi bank által támogatott digitális pénznemek (CBDC) térnyerése, amelyek idén az egész világon nagyon foglalkoztatják az országokat. Kína, Franciaország, Ausztrália, Kambodzsa és sok más ország versenyez, hogy kifejlesszék és megjelenjenek saját digitális valutájukkal.
Az OECD kriptovaluta-jelentésének egyik legfontosabb megállapítása a kriptovalutával kapcsolatos koherens politika fontossága. A másik fontos megállapítása, ami ritkán kerül említésre a kriptó-makrogazdasági és pénzmosás-elleni törekvések mellett, az a kriptovaluta-adókijátszás következményei.
A kriptopénz természete szintén bonyolítja adóztatását. „A kripto a legtisztább formájában decentralizált és névtelen” – nyilatkozta Borthwick. Míg ezek a tulajdonságok meghatározzák a benne rejlő lehetőségeket, a kihasználásra is lehetőségeket kínálnak. A kihívás, amivel az adóhatóságok szemben állnak, Borthwick szerint az, hogy „meglássák, hogy hol használhatják a kriptó legjobb tulajdonságait, miközben korlátozzák a legrosszabbakat”.
Legtöbbször tőkenyereségként adóztatják meg a kriptovaluta-tőzsdéből származó jövedelmet
Ennek elérésére az országok leggyakoribb módszere az, ha a bányászatból és a kriptovaluta-tőzsdéből származó jövedelmet tőkenyereségként adóztatják meg – áll az OECD jelentésében. Kevés ország tesz különbséget az üzleti és az egyéni tevékenység között. Az OECD szerint a virtuális pénznemek szintén „az adózó vagyonának részét képezik, és a vagyon- és az örökösödési adók szerint kell utánuk adót fizetni”.
Az OECD jelentés politikai döntéshozóknak szóló ajánlásaiban hangsúlyozza annak szükségességét, hogy „egyértelmű útmutatást és jogszabályi keretet biztosítsanak a kriptovaluta eszközök és a virtuális pénznemek adóztatásához”. Valamint azt is kiemeli, hogy lehetővé kell tenni a gyakori frissítéseket és módosításokat, hogy lépést lehessen tartani az ilyen gyorsan változó innovatív területtel. Eszerint a „megfelelő útmutatás” nagyon fontos más blokklánc-újításokkal kapcsolatban is, „amelyek esetében a meglévő adóügyi bánásmód nem megfelelő.”
Az OECD jelentése szintén kiemeli az egyetértés javításának szükségességét, és ennek egyik módjaként javasolja az értékelési szabályok egyszerűsítését.
Összességében az OECD azt ajánlja, hogy a kriptovaluta-adópolitika irányának meg kell egyeznie a kapcsolódó ágazatokban alkalmazott egyéb politikákkal. A jelentés rámutat arra, hogy a kriptovaluta bányászata nagyon energiaigényes lehet. Az adópolitikának összhangban kell lennie azzal a világméretű elmozdulással, amely a készpénz helyett az elektronikus fizetési rendszerek felé tereli a forgalmat. Ez a Covid-19 járvány során még tovább gyorsult.
„Jelentős lehetőség van az adóügyi bánásmód iránymutatásainak javítására. Különösképpen a feltörekvő területeken, mint a stabilcoinok, a proof-of-stake konszenzusok és a decentralizált pénzügy.” – nyilatkozta Grace Perez-Navarro, az OECD Adópolitikai és Adminisztrációs Központjának igazgatóhelyettese. „Az OECD Virtuális Pénznemek Megadóztatása című jelentése figyelembe veszi ezeket a kérdéseket és nehézségeket, és hangsúlyozza, hogy az egyértelműbb útmutatás biztonságot nyújtana az adófizetők számára és megkönnyítené a jogi megfelelést is.”