Az EU térdre akarja kényszeríteni az X-et
A német sajtó jelentései szerint az EU „hatósági hozzáférést” követel az X belső dokumentumaihoz, amelyek az ajánlási algoritmusok és a programozási interfészek módosításait tartalmazzák. Az Európai Unió mindezt a DSA keretében végzett vizsgálat részeként teszi, amely a „gyűlöletbeszéd” és a „dezinformáció” lehetséges megsértését vizsgálja. A cél annak meghatározása, hogy az X-et a platformok „kockázatos” kategóriájába kell-e sorolni.
Az X ellen indított uniós vizsgálat kérdéseket vet fel az időzítéssel kapcsolatban, különösen a németországi választási kampány és a növekvő politikai feszültségek közepette. Az Európai Unió célja, hogy biztosítsa a digitális szolgáltatók átláthatóságát és védelmét, különösen a nagy hatású platformok, mint az X (korábban Twitter), Facebook és YouTube esetében. Ezzel az EU a globális techcégek szabályozásában is komoly lépéseket tesz, mivel a Digitális Szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) keretében működő szabályozás egyedülállóan szigorú.
A vizsgálat újabb fejezetet nyit a közösségi médiát érintő szabályozásban, amely globálisan is fontos precedenst teremthet. Az EU DSA-ja az egyik legszigorúbb jogszabály a világon, és sokan úgy tekintenek rá, mint a digitális világ új, átláthatóbb szabályozásának élére. A DSA előírja, hogy a nagy platformoknak különleges figyelmet kell fordítaniuk a felhasználói adatok védelmére, a dezinformáció terjedésére és az algoritmusok működésére.
Az X négy hetet kapott, hogy megfeleljen a törvény előírásainak, amelyet a szólásszabadság védelmezői régóta bírálnak. Az EU azonban azzal érvel, hogy a DSA célja egy „tisztességes, biztonságos és demokratikus online környezet” megteremtése a polgárok számára – ahogyan Henna Virkkunen, az Európai Bizottság technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős alelnöke fogalmazott.
Az EU és a digitális szolgáltatók közötti feszültség azonban nem csupán technológiai kérdés. Az algoritmusok, amelyek meghatározzák, hogy milyen tartalom jelenik meg az egyes felhasználók számára, kulcsszerepet játszanak a politikai diskurzus formálásában is. Az X esetében különösen aggasztó, hogy az ajánlási rendszerek segítségével a platformok képesek a politikai diskurzust befolyásolni. A dezinformáció és a politikai manipuláció tehát nemcsak egy jogi, hanem egy társadalmi probléma is, amely a választók szabad döntéshozatalát is veszélyeztetheti.
A kérdéses demokratikus környezet azonban akkor válik igazán érdekessé, amikor kiderül, mi is áll az X ellen irányuló legutóbbi nyomásgyakorlás mögött. A német kormány, élén Olaf Scholz kancellárral, azt gyanítja, hogy Elon Musk támogatása az ellenzéki AfD számára arra utal, hogy az X előnyben részesítheti a párt tartalmát. Az AfD az elmúlt években folyamatosan növekvő támogatottságot élvez, különösen a közösségi médiának köszönhetően, amely ideális platformot biztosít a politikai üzenetek terjesztésére.
Németországban alig több mint egy hónap múlva új parlamenti választásokat tartanak, és a kampány eddig számos ellentmondásos és elnyomó intézkedést hozott, különösen az AfD és annak támogatóival szemben. A pártot gyakran „szélsőjobboldali” jelzővel illetik, és néhány fiókját a német belügyi kémügynökség „szélsőségesnek” nyilvánította. Az, hogy a platformok algoritmusai képesek-e befolyásolni egy párt támogatottságát, komoly kérdéseket vet fel a közösségi média szerepéről a politikai diskurzusban.
Mindezek fényében az AfD épp a Scholz-féle szociáldemokratákat vezeti a felmérésekben, és a második helyen áll a jelenleg szintén ellenzékben lévő Kereszténydemokrata Unió mögött. Emiatt valószínű, hogy az X-szel kapcsolatos panaszok inkább a tisztán politikai célokat szolgálják, semmint hogy valódi aggályokat vetnének fel a „gyűlöletbeszéddel” és „dezinformációval” kapcsolatban. Ez a helyzet rávilágít arra, hogy a közösségi média nem csupán egy technológiai eszköz, hanem egy politikai arénává is vált.
A vizsgálat elindítása arra utal, hogy Brüsszel belépett a német belpolitikai csatározásokba, ahol a kormányzat az X és Elon Musk ellen irányuló dühkitöréseket rendez, míg a külügyminisztérium és a védelmi minisztérium nemrégiben bejelentette, hogy „felfüggeszti” az X-en való kommunikációt. A szabályozás határokon átívelő hatása nemcsak Németországra, hanem világszerte a közösségi média és a politika kapcsolatára is kihat.
Az EU szóvivője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a blokk döntése, miszerint a német politikai követelésekkel szoros kapcsolatban áll, „teljesen független minden politikai megfontolástól vagy konkrét eseménytől”. Az EU tehát próbálja fenntartani a politikai semlegességet, de a közösségi média hatalmas befolyása és szerepe a demokratikus folyamatokban már nem hagyható figyelmen kívül.
Ha bebizonyosodik, hogy az X megszegte a DSA előírásait, a platform globális forgalma akár hat százalékának megfelelő bírságra is számíthat.