Az Apple 275 milliárd dollárt „ajándékozott” Kínának
Az Apple vezérigazgatója, Tim Cook a The Information által látott titkos dokumentumok szerint 2016-ban 275 milliárd dollárt adományozott Kínának.
A kínai piac nem kis része az Apple jelenlegi, mintegy 3 billió dolláros piaci kapitalizációjának. Az Apple azonban megfizette annak az árát, hogy bejusson a kínai piacra. A The Information hírportál most néhány bizalmas dokumentum tartalmát fedte fel, amiből kiderült, hogy az iPhone-t gyártó amerikai vállalat 2016-ban először 1 milliárd dollárt fektetett a kínai államvezetés kegyeibe való beférkőzés gyanánt a Didi Globalba, ami az Uber kínai versenytársa.
Nem sokkal később az Apple abba is beleegyezett, hogy 275 milliárd dollárt költ Kínában, többek között technológiafejlesztésre.
Wayne Ma, a The Information munkatársa szerint az alku „az Apple-t arra kötelezte, hogy nagyjából egy tucat, Kína által kedvelt ügyet segítsen. A cég azt ígérte, hogy a legfejlettebb gyártási technológiák kifejlesztését és a magas színvonalú kínai tehetségek képzésének támogatását segíti.”
A Pekinggel kötött titkos megállapodás értelémben az Apple kijelentette, hogy „több kínai beszállítóktól származó alkatrészt fog használni készülékeiben, kínai szoftvercégekkel köt üzleteket, kínai egyetemekkel fog együttműködni a technológia területén, és közvetlenül kínai technológiai cégekbe fektet be”.
A világcégek kettős arca
Eközben az Apple a többi nagy amerikai vállalat – köztük a Nike és a Coca-Cola – mellett lobbizik a Kongresszusban az ujgur kényszermunka kínai alkalmazása ellen. A világ Kína átláthatatlan munkaügyi normái és a szabad sajtó hiánya miatt okkal feltételezi, hogy a Hszincsiangban gyártott termékeket kényszermunkával állítják elő, kivéve, ha a vállalatok ennek ellenkezőjét bizonyítják. A világ gyapotjának és poliszilíciumának nagy része, amelyet az Apple termékeiben is használják, Hszincsiangból származik.
A Hszincsiang régió ujgurjai népírtás áldozatai, amit az amerikai, az Egyesült Királyság, Kanada és több európai kormány is elismer. Ennek a népirtásnak része a kényszermunka, ami az Apple-t nyilvánvalóan nem nagyon érdekli a Kínához kötődő bevételeihez képest.
Az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet (ASPI) 2020-as jelentése szerint az Apple a nagy haszonélvezője az O-Film Technology és a Foxconn beszállítói révén a hszincsiangi kényszermunkaerő-transzferprogramoknak.
„Olyan körülmények között, amelyek erősen kényszermunkára utalnak, ujgurok dolgoznak olyan gyárakban, amelyek legalább 82 ismert globális márka ellátási láncában szerepelnek a technológiai, ruházati és autóipari szektorban, köztük az Apple, a BMW, a Gap, a Huawei, a Nike, a Samsung, a Sony és a Volkswagen” – írják a szerzők, Vicky Xiuzhong Xu, Danielle Cave, James Leibold, Kelsey Munro és Nathan Ruser.
A jelentés szerint az O-Film technológiai cég örömmel fogadja a kényszermunkára kényszerített ujgur munkásokat. Mégis, az O-Film az Apple egyik beszállítója, amit Cook is meglátogatott, és örömmel kommentelt róla a közösségi médiában.
Cook látogatását megelőzően 2017. április 28. és május 1. között állítólag 700 ujgurt helyeztek át a hszincsiangi Hotan prefektúra Lop megyéjéből, hogy egy külön O-Film gyárban dolgozzanak Nanchangban, Csianghszi tartományban.
Egy helyi hszincsiangi lap szerint az O-Filmnél dolgozóknak Lop megyéből származó, politikailag megbízható felügyelőik voltak. A munkásoktól „azt várták, hogy „változtassák meg ideológiájukat, és váljanak modern, rátermett fiatalokká, akik megértik a párt áldását, hálát éreznek a párt iránt, és hozzájárulnak a stabilitáshoz” – áll a jelentésben.
Ez úgy hangzik, mint a kényszermunka, amire a nagy világcégek úgy tűnik magasról tesznek.