Az adatvédelem nem szimplán egy termék, valódi lépésekre van szükség

Azt mára már azért mindenki tudja (vagy kellene tudnia), hogy az adatvédelem milyen fontos. Fontos, hogy az ember életének egyes területeit képes legyen egymástól elválasztani, és ez segít a méltóságunk megőrzésében is. De az adatvédelem még ennél is több lehet – létfontosságú a saját biztonságunk és életünk védelme érdekében. A lényeg, hogy kontrolláljuk, hogy kinek milyen adatot adunk át és kiben bízunk meg. Tudnunk kell, hogy mennyire biztonságosan vigyázunk az adatainkra, mennyire könnyen lehet ezt a védelmet áttörni és ki lehet az, aki ezt meg akarja tenni. És itt léptek képbe az olyan coinjoin centralizált mixer projektek, mint a Bitcoin esetén a Wasabi és a Samourai.

A Samourai és a Wasabi története megmutatta, hogy valódi adatvédelemre van szükség

Azért a felhasználók többsége ismeri őket, főleg, hogy a Samourai fejlesztőit egy túlkapásnak tartott ügyben le is tartóztatták. Akkor a letétkezelői szabályozást alkalmazta a hatóság egy teljes egészében nem letétkezelői projektre. A Wasabi erre reagálásként le is állította szolgáltatását. Ez egy sajnálatos helyzet, de a Bitcoin Magazine-ban megjelent egyik véleménycikk szerint a helyzet sosem volt jó. Az elmúlt néhány év a Samourai-ügyet megelőzően is kaotikus volt. Mindkét csapat igyekezett elrejteni a saját szolgáltatásaival kapcsolatos kockázatokat, miközben megállás nélkül támadta a másikat. A projekteknek voltak biztonsági és adatvédelmi problémái, de ezekről nem igazán esett szó. Mindkét csapat elrejtette a két projekt egyszerű valóságát. Akár tudatos tervezési döntések, akár végrehajtási hibák miatt mindkét projekt az egyszerű bizalomra épített. Arra, hogy a felhasználók bíznak benne, hogy a centrális szereplő nem fedi fel kilétüket.

Sokan valószínűleg egyébként annak tudatában is használták volna mindkét projektet, ha tudják, hogy ez nem így van. De a valóság az, hogy a legtöbb ember tájékozatlanul döntött így, amíg ezek a projektek aktívak voltak. Az adatvédelem végső soron arról szól, hogy a viselkedésünk felfedhet dolgokat arról, amit csinálunk. És a kockázat abban, hogy valamit megpróbálunk elrejteni az, hogy nem tettük elég erőfeszítést annak érdekében, hogy tényleg megvédjük ezeket az információkat. És ez következményekkel járhat. Az, hogy nem tettünk meg mindent adataink védelmében, tönkreteheti valakinek az életét, jogi következményekkel járhat, ha megsérti a törvényt. Már nem marketingkampányra van szükség és szlogenekre. A fenyegetettségi modellek objektív és racionális meghatározására van szükségünk. A biztosított adatvédelem valódi matematikai elemzésére van szükségünk. Meg kell határoznunk, hogy milyen pénzügyi és erőforrásköltségekkel jár az adott védelem kijátszása. Racionális tudományos erőfeszítésekre van szükségünk, nem PR-kampányokra és szlogenekre.