Az igazság az antarktiszi jégtakarók olvadásának súlyosságáról
A NASA műholdas megfigyelési azt mutatták, hogy Grönlandon és az Antarktiszon hatszorosan nagyobb a jégveszteség, mint az 1990-es években. Míg a NASA aggódik az olvadás üteme miatt, addig más tudósok úgy reagáltak: “Hatszor szinte semmi az még mindig szinte semmi”.
A NASA állításai
“Grönland és az Antarktisz az elmúlt három évtizedben 6,4 billió tonna jeget veszített. Ha az olvadás üteme nem csökken, az évszázad végére emberek százmillióit érintő áradások következhetnek be” – áll a NASA közleményében.
A Nature című folyóiratban március 12-én online közzétett, 50 szervezet 89 sarkkutatójából álló nemzetközi kutatócsoport által készített megállapítások a jégtakaró változásának eddigi legátfogóbb értékelése. Az Ice Sheet Mass Balance Intercomparison Exercise csapata 26 felmérést kombinált, hogy kiszámítsa a grönlandi és az antarktiszi jégtakaró tömegében az elmúlt 30 évben bekövetkezett változásokat.
„Ez igazán nem jó hír” – hangsúlyozta a BBC-nek a tanulmány vezető szerzője, Andrew Shepherd, az Egyesült Királyságbeli Leedsi Egyetem munkatársa.
Ha a jelenlegi olvadási tendencia folytatódik, a régiók 2100-ra elérik az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) „legrosszabb forgatókönyvét”. Eszerint a tengerszint 2100-ra további 6,7 centiméteres (17 centiméteres) emelkedést fog produkálni. (A tengerszint emelkedésének megállítására, pontosabban növekedési ütemének csökkentésére Alex Westerlund nemrégiben egy érdekes ötletet mutatott be. Tervei szerint Egyiptomban egy olyan mesterséges tavat alakítanának ki, amely a világ hatodik legnagyobb tava lenne.)
“A hatszoros szinte semmi jégveszteség továbbra is szinte semmi jégveszteség”
Az Antarktisz 30 évvel ezelőtt is alig veszített jégtömeget, és ez továbbra is így van. A média 2019-ben és 2020-ban kezdte terjeszteni a fentebb is olvasható állítást, miszerint az Antarktisz jégsapkája hatszor gyorsabban olvad, mint 30 évvel ezelőtt. Azonban a “hatszoros” szinte semmi jégveszteség továbbra is szinte semmi jégveszteség. Ha a közelmúltbeli jégveszteség-méréseket a teljes grönlandi és antarktiszi jégsapkák teljes egészéhez hasonlítjuk, a veszteség olyan kicsi, hogy alig észlelhető.
A Nature című folyóiratban a Columbia Egyetem és a Brit Kolumbiai Victoria Egyetem tudósai írtak:
„Az antarktiszi kontinens nem melegedett az elmúlt hét évtizedben, annak ellenére, hogy az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja monoton módon emelkedett.” A tudósok azt is megfigyelték, hogy az elmúlt évtizedekben az antarktiszi tengeri jég területe szerény mértékben bővült.
A tengerszintmérések ellentmondanak azoknak az állításoknak is, amelyek szerint az antarktiszi jégveszteség a part menti áradásokat fenyegeti. A NASA műholdas műszerei 1993-ig visszanyúló mérésekkel azt mutatják, hogy a globális tengerszint csupán 3 centiméterrel emelkedik évtizedenként. Ez nem különbözik jelentősen az 1800-as évek közepétől az 1950-es évekig tartó tengerszint-emelkedéstől.
Átlagos globális tengerszint-emelkedés (Forrás: U.S. Global Change Research Program)
Több ezer év részletes jégtömeg-adataira lenne szükség ahhoz, hogy pontosan meghatározzuk az antarktiszi és grönlandi jégtömegek természetes tendenciáit és ingadozásait, amelyek lehetővé tennék a jégtömeg-ingadozások pontos összehasonlítását a légköri szén-dioxid 1850 óta bekövetkezett 1,3 ppm-es növekedése óta bekövetkezett jégtömeg-ingadozásokkal.
A tudósok állításai szerint semmi különleges nincs a jelenlegi helyzetben
Az Antarktisz és Grönland valóban veszít jégtömegéből, amit az éves tengerszintek szerény emelkedése is alátámaszt. Ez azonban 20 ezer éve, az utolsó jégkorszaki maximum vége óta így van. Ennek a jégkorszaknak a csúcspontján gigantikus, több mint másfél kilométer vastagságú jégtakarók borították az egész Északi-sarkvidéket, Kanadát és az Egyesült Államokat körülbelül Seattle-től New York -ig. Ezek a hatalmas jégtakarók Észak-Európa és Ázsia nagy részét, valamint Dél-Amerika déli részeit is beborították. Az Antarktiszon és Grönlandon is kiterjedtebb és mélyebb jégtakarók voltak, mint manapság.
A legutóbbi jégkorszak maximuma óta gyakorlatilag az összes jégtakaró elolvadt. Csak az Antarktisz és Grönland, valamint több ezer viszonylag apró gleccser maradt meg. Ez a jégkorszakok közötti, általában körülbelül 10 000 és 30 000 év közötti időszakokban szokásos olvadás.
Valójában az elmúlt 800 000 év során az idő körülbelül 60-75%-ában a Földön kiterjedt jégtakaró volt az északi és déli félteke északi és déli része felett. Ami azt jelenti, hogy az elmúlt 800 000 év során a Földön az idő körülbelül 25-40%-ában olyan meleg éghajlat uralkodott, mint amilyet az elmúlt 11 000 évben tapasztaltunk.
Összefoglalva
A NASA és az azt követő médiatörténetek így fogalmaztak Grönland és az Antarktisz jégéről: „A két régió három évtized alatt 6,4 billió tonna jeget veszített; ha az olvadás üteme nem csökken, ez az ütem 2100-ra emberek százmillióit érintő áradásokat okozhat.”
Más tudósok szerint azonban ez észrevehetetlen mennyiség a grönlandi és antarktiszi jégtömegek hatalmas mennyiségéhez képest. Amint az alábbi ábra jobb oldali grafikonja mutatja, a teljes éves jégveszteség az Antarktisz jégtömegének szinte észrevehetetlen három tízezred százaléka (0,0003%). Annak ellenére, hogy a médiában hatalmas határozottsággal közlik ezeket az állításokat, valójában ez a veszteség jóval a mérési hiba tartományán belül van.
