Ezt lehet tudni az USA WHO-ból történő kilépésének okairól
Donald Trump volt amerikai elnök január 20-án rendeletben állította le az Egyesült Államok finanszírozását az Egészségügyi Világszervezet (WHO) számára, miközben megkezdte az ország hivatalos kilépési folyamatát a nemzetközi szervezetből. Trump döntését azzal indokolta, hogy a WHO „rosszul kezelte” a COVID-19 járványt, amely Wuhanból indult, továbbá kifogásolta a szervezet átláthatóságának és politikai függetlenségének hiányát.
A kilépési folyamat során az Egyesült Államok felfüggeszti a WHO-val folytatott tárgyalásokat a világjárványok kezeléséről szóló nemzetközi egyezményekről és az Egészségügyi Szabályzatról. A jogi háttér szerint az USA az 1948-as kongresszusi határozat alapján egy év felmondási idő mellett vonulhat ki a WHO-ból, miközben köteles teljesíteni az aktuális pénzügyi kötelezettségeit.
A WHO legnagyobb finanszírozója
Az Egyesült Államok a WHO legnagyobb támogatója, 2022–2023-ban mintegy 1,28 milliárd dollárt biztosított a szervezet számára, amely az Egészségügyi Világszervezet teljes költségvetésének jelentős hányadát tette ki. A 2024–2025-ös pénzügyi évben is az Egyesült Államok állt az első helyen, előzetes becslések szerint 988 millió dolláros hozzájárulással, amely a WHO 6,9 milliárd dolláros költségvetésének 14 százalékát jelenti.
Az Associated Press által megszerzett dokumentumok szerint az amerikai támogatások biztosították a WHO tuberkulózis elleni munkájának 95 százalékát Európában, 60 százalékát Afrikában és a Csendes-óceáni térségben, valamint a WHO európai irodája is nagymértékben függött az amerikai hozzájárulásoktól. Emellett az Egyesült Államok állta számos WHO-s sürgősségi művelet finanszírozásának 40 százalékát is.
A WHO pánikban, a CDC azonnal lép
Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója „jó modellpartnerségnek” nevezte az amerikai kapcsolatok alakulását, és kijelentette, hogy az USA biztonsága is azon múlik, mennyire biztonságos a világ többi része. A szervezet főigazgatója a döntés után arra kérte a világ vezetőit, hogy gyakoroljanak nyomást az Egyesült Államokra a kilépés visszavonása érdekében.
A WHO vezetője egy zárt ajtós diplomáciai találkozón azt is kifejtette, hogy az Egyesült Államok kilépésével kimaradna a WHO által gyűjtött kulcsfontosságú járványügyi információkból, ami veszélyeztetheti az amerikai közegészségügyi felkészültséget.
Eközben a WHO pénzügyi igazgatója, George Kyriacou, arra figyelmeztetett, hogy az USA támogatásának kiesésével a szervezet 2026-ra pénzügyi nehézségek elé nézhet. Egyes szakértők szerint, ha az Egyesült Államok kilépése végleges marad, a WHO az egyik legnagyobb válságával szembesülhet. A tuberkulózis elleni programok, sürgősségi járványügyi válaszadások és más globális egészségügyi kezdeményezések is finanszírozási válságba kerülhetnek. Bár más donorországok, például az EU vagy Kína, megpróbálhatják pótolni a kieső összegeket, nincs garancia arra, hogy ez sikerül. Egyes szakértők szerint a WHO jelentős átalakításokra és költségcsökkentésekre kényszerülhet, ha nem sikerül biztosítani a hiányzó forrásokat.
Miközben a WHO a finanszírozási válság következményeire készül, az amerikai hatóságok is gyorsan léptek: a CDC hivatalosan megtiltotta alkalmazottainak a szervezettel való együttműködést. John Nkengasong, a CDC globális egészségügyi igazgatóhelyettese január 26-án kiadott belső feljegyzésében utasította az alkalmazottakat, hogy azonnal szüntessék be a WHO-val való kapcsolatot, és várjanak további iránymutatásra. A CDC dolgozói nem tarthatnak személyes vagy virtuális megbeszéléseket a WHO-val, illetve nem látogathatják annak irodáit sem.
Ez áll a döntés hátterében
A Trump-kormányzat álláspontja szerint a WHO nem tudott független maradni az egyes tagállamok politikai befolyásától, és elmulasztotta a szükséges reformok végrehajtását. A Fehér Ház szerint az USA „aránytalanul magas” összegeket fizet a WHO működéséhez képest más nagyhatalmak hozzájárulásához. Trump külön kiemelte, hogy Kína, amely népességben háromszor akkora, mint az Egyesült Államok, 90 százalékkal kevesebbet fizet a szervezetnek.
Ez már a második alkalom, hogy Trump megpróbálja kivonni az USA-t a WHO-ból. Az első próbálkozás 2020-ban történt, amikor a volt elnök a szervezet COVID-19 világjárvány kezelésére adott válaszát bírálta. Trump és republikánus támogatói azzal vádolták a WHO-t, hogy engedett a Kínai Kommunista Párt nyomásának, és politikai érdekeket helyezett előtérbe a közegészségügyi felelősségével szemben.
A Képviselőház Felügyeleti és Koronavírus-járványt vizsgáló Albizottsága 2024 decemberében közzétett jelentése „teljes kudarcként” értékelte a WHO COVID-19 világjárvány kezelését. A dokumentum szerint a szervezet nem vette figyelembe Tajvan 2019 december 31-i figyelmeztetését a Vuhanban felbukkant „atipikus tüdőgyulladás” eseteiről, ami hozzájárulhatott a vírus gyors globális elterjedéséhez.
A jelentés szerint a WHO kezdeti hibái nemcsak a járvány további terjedéséhez járultak hozzá, hanem aláásták az emberek bizalmát a globális közegészségügyi intézményekben is.
Trump döntése nemcsak az Egyesült Államok és az Egészségügyi Világszervezet kapcsolatát határozza meg a következő években, hanem globális politikai és egészségügyi viták középpontjába is helyezi az amerikai szerepvállalást. Miközben a WHO pénzügyi és operatív kihívásokkal néz szembe, a Fehér Ház döntése világos jelzés: az Egyesült Államok újraértékeli, milyen szerepet kíván betölteni a nemzetközi közegészségügy irányításában.