Több áramot fogyaszt az AI, mint a milliós lakosú országok
A technológiai óriások AI-versenye hatalmas energiaigénnyel jár; adatközpontjaik fenntartása több áramot igényel, mint egyes több millió lakosú országok teljes energiafelhasználása.
Pallavi Rao, a Visual Capitalist munkatársa összehasonlította a Google, a Microsoft, a Meta és az Apple 2023-a villamosenergia-felhasználást az egyes országok fogyasztásával. A közzétett grafikonon látható, hogy a Google és a Microsoft egyenként több áramot fogyasztanak (24 TWh), mint Jordánia, melynek lakossága 11 millió, vagy Ghána, ahol 34 millióan élnek.
A Google 2024-es környezetvédelmi jelentésében arról számolt be, hogy adatközpontjai áramfelhasználása az előző évhez képest 17%-kal nőtt, és várhatóan ez a tendencia tovább folytatódik. A vállalat becslése szerint 2023-ban az adatközpontjaik a globális adatközpontok áramfogyasztásának 10%-át tették ki. Figyelemre méltó továbbá, hogy a Microsoft áramfelhasználása 2020-ban 11 TWh volt, és kevesebb mint négy év alatt megduplázódott, elérve a 24 TWh-t. Hasonlóképpen, a Google áramfogyasztása is megkétszereződött, 2018-ban még 11 TWh-t, míg 2023-ban már 24 TWh-t fogyasztott.
Kapcsolódó: Az otthoni munkavégzés hibáztatja a Google volt vezérigazgatója
Mindkét tendencia szorosan összefügg a szóban forgó cégek AI-fejlesztéseivel, amelyekben mindketten vezető szerepet töltenek be. Ezzel szemben azok a technológiai óriások, amelyek később csatlakoztak az AI-versenyhez – mint például a Meta és az Apple –, energiafogyasztásban valamelyest elmaradtak versenytársaiktól.
Hol van ilyenkor a környezetvédelem?
A mesterséges intelligencia tanítása és fejlesztése hatalmas mennyiségű számítási kapacitást igényel, amelyhez nagy teljesítményű adatközpontok szükségesek. A központok több szervert, hűtési rendszert és egyéb eszközöket működtetnek, amelyek folyamatos és magas szintű energiaellátást követelnek meg. Ezért is van az, hogy a technológiai cégek, amelyek az AI-verseny élén járnak, nagyobb energiafogyasztással bírnak. Ez pedig nem csak a költségvetés növekedésével jár, hiszen komoly környezeti terhelést is jelent. S bár egyre több vállalat megújuló energiaforrásokra támaszkodik, az energiaigény gyors növekedése felveti a kérdést, hogy ez elegendő lesz-e a környezeti hatások csökkentésére. A kibocsátott szén-dioxid mennyisége, illetve az energiaellátáshoz szükséges erőforrások egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a környezetre, ami hosszú távon kihívás elé állíthatja a technológiai ipart.