A világ leggazdagabbjainak vagyona 30 év alatt megduplázódott

OECD: „A leggazdagabbak vagyona 30 év alatt megduplázódott. Ha jobban megadóztatjuk őket, az növeli az igazságosabb adózás érzetét.”

1995 és 2022 között a leggazdagabb 0,001% vagyonának aránya több mint kétszeresére, 3,3%-ról 6,9%-ra nőtt. Eközben a világ népességének legszegényebb 50%-a csak kis mértékben, az 1995-ös 1,3%-ról 2022-re 1,9%-ra tudta növelni vagyonát. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet a G20-ak pénzügyminiszteri találkozójára júliusban készített Adózás és egyenlőtlenség című jelentésében , amely a szupergazdagok nagyobb mértékű megadóztatásának szükségességéről is tárgyalt, felsorolja azokat az adatokat, amelyek „a vagyon koncentrációjának növekvő tendenciájáról” tanúskodnak világszerte. A tanulmány szerint az adózási rendszer minden országban ezer sebből vérzik, aminek révén a gazdagok még inkább megszedik magukat, míg a szegények semmilyen érdemi változást nem tapasztalnak anyagi helyzetüket illetően.

A legtöbb országban az egyének leggazdagabb 1%-ának tulajdonában lévő vagyon aránya a teljes vagyon 15%-a és 50%-a között mozog. A legnagyobb koncentráció Dél-Afrikában tapasztalható, ahol a vagyon 54,4%-a a lakosság legfelső 1%-ának kezében van. Ezzel szemben Hollandiában a leggazdagabb 1% „csak” 13,1%-át birtokolja az összes nemzeti vagyonnak. A 0,001% azonban az igazi nyertes, mivel részarányuk világszerte jelentősen nőtt. Miközben adóterheik nagyon alacsonyak maradtak az alacsony adókulcsoknak, mentességeknek és levonásoknak köszönhetően a jövedelmi és vagyoni kategóriák esetében, beleértve a tőkejövedelmek kedvezőbb adóügyi kezelését a munkajövedelmekhez képest – emlékeztet az OECD. A szupergazdagok esetében ráadásul az adókulcsok és -kedvezmények országonkénti különbségei, valamint a megnövekedett mobilitás növelhetik az agresszív nemzetközi üzleti tervezés lehetőségeit. Az adórendszerek befolyásolhatják az egyenlőtlenséget.

Ami az örökösödési adókat illeti, ebben az esetben is komoly adóterhektől lehet megszabadulni, ha a vagyont olyan országba helyezik át, ahol csak bizonyos érték felett kell adót fizetni az örökség  után. Ráadásul sokan még életükben elajándékozzák a vagyonukat, vagy már alapból a leszármazottakra íratják, így ismét egy rakás pénzt spórolnak meg a különféle adókon.

A fejlett országok szervezete ennek megfelelően a magas jövedelmek és vagyonok hatékonyabb megadóztatása mellett érvel.

„Számos tanulmány kiemeli azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják az adófizetési motivációt, beleértve a közszolgáltatások minőségét és a kormányzatba vetett bizalmat, de az adózás igazságosságának vagy progresszivitásának érzékelését is” – magyarázza a szervezet. Szerinte a magasabb jövedelmek és vagyonok megadóztatása pozitívan befolyásolhatja az adórendszerbe vetett bizalmat, amellett, hogy komoly pénz ütheti az államok markát. Emellett az adóterhek igazságos elosztásának biztosítása fontos lehet az olyan strukturális kihívásokhoz kapcsolódó növekvő költségvetési nyomás miatt, mint a népesség elöregedése, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és annak mérséklése. „További bevételekre van szükség a fenntartható fejlődési célok felé való haladás támogatásához is”.