A tömeges megfigyelés kiterjesztését tervezi az EU
Az Európai Unió (EU) új, drákói tömeges megfigyelési szabályok bevezetését tervezi röviddel az európai parlamenti választások után – figyelmeztetett az EP egyik tagja, miután a tervekről szóló dokumentumok felbukkantak az interneten.
Az a következtetés, miszerint radikális megfigyelési intézkedések vannak folyamatban, a munkacsoportok üléseit részletező dokumentumokból ered, amelyeket „magas szintű csoport(ok)nak” neveznek, s amelyek célja az „adatokhoz való hozzáférés a hatékony bűnüldözés érdekében”.
A dokumentumok az EU Bizottságától származnak, és számos ajánlást tartalmaznak, beleértve a kommunikációs adatok válogatás nélküli megőrzésének újbóli bevezetését a blokkban, titkosítási hátsó ajtók létrehozását, valamint arra kényszerítik a hardvergyártókat, hogy a telefonoktól az autókon át a bűnüldözésig bármihez hozzáférést biztosítsanak. amit „beépített hozzáférésnek” neveznek.
Patrick Breyer európai parlamenti képviselő bejelentette, hogy a terv 42 pontot tartalmaz, ezeket az EU Bizottsága és a tagországok kormányai dolgozták ki. A telefonokhoz, IoT (például „okosotthon”) eszközökhöz és autókhoz való hozzáférés célja az, hogy éjjel-nappal figyelni lehessen őket.
Eközben az EU Bíróságának korábbi döntése ellenére továbbra is tervben van a vitatott adatmegőrzés visszaállítása, amelyet kiterjeszthetnek akár az olyan over-the-top szolgáltatásokra is, mint az üzenetküldők (ez a meghatározás szerint „minimum” az IP-információs adatok megőrzését jelenti). Ez azt jelenti – magyarázza Breyer –, hogy minden internetes tevékenység nyomon követhetővé válik.
Az utóbbi időben a demokrácia imázsát aktívan aláásó hatóságok kedvenc célpontja a végponttól végpontig terjedő titkosítás. Az EU betiltaná a metaadatok és az előfizetői adatok biztonságos titkosítását, valamint arra próbálja kényszeríteni a titkosítást alkalmazó üzenetküldő szolgáltatásokat, hogy engedélyezzék a lehallgatást.
Az EU továbbá azt tervezi, hogy „fellép” az olyan titkosító eszközök használata ellen, amelyekről kijelenti, hogy „bizonyítottan kizárólag bűnözők használják”. A valóság azonban arról van szó, hogy a telefonok és a számítógépek titkosítására szolgáló hátsó ajtók beépítésének jogával bárki visszaélhet, beleértve a másként gondolkodókat és a kritikusokat is.
A technológiai szolgáltatóknak – ha az igazságügyi hatóságok elrendelik – fel kell törniük a titkosítást, hogy „megkönnyítsék a felhasználók eszközein lévő adatokhoz való hozzáférést”. Lesznek továbbá „mechanizmusok a kommunikációs és technológiai szolgáltatókkal való erőteljes együttműködésre” – ami azt jelenti, hogy meg kell majd osztaniuk az adatokat a kormányokkal és a bűnüldöző szervekkel.
Az érintett ügynökségek igénylésére a szolgáltatóknak aktiválniuk kell a GPS helymeghatározást, az ajánlott „hatékony bűnüldözési megoldások” szerint. A szolgáltatók képviselői, akik ezt megtagadják, börtönbe kerülhetnek.
„Ez a szélsőséges megfigyelési terv nem válhat valósággá, már csak azért sem, mert a megfigyelési fanatikusok egy teljesen egyoldalú, titkos, minden valódi átláthatóság és demokratikus legitimitás nélkül működő csoportja találta ki” – jelentette ki Breyer.