A Telegram alapítójának a letartóztatása egy újabb politikai játszma epizódja?
Pavel Durovot, a Telegram vezérigazgatóját a héten letartóztatták, miután négynapos kihallgatás után azzal gyanúsították meg, hogy illegális tevékenységeket folytattak a Telegram alkalmazásán, többek között gyermekpornográfia tartalmakat is terjesztettek.
Az ezt követő médiafelhajtás a Telegramot szinte egy szupertitkos, a személyes adatok védelmére fókuszáló alkalmazásnak állította be, ami nem teljesen igaz. Ezek a tudósítások hamis képet adtak a világnak arról, hogy mi is a Telegram és hogyan működik. A zűrzavar és a válaszok hiánya még több kérdést vet fel Durov letartóztatása óta.
Lehet, hogy több van ebben a történetben, mint egy szokásos bűnügyi nyomozás, és ismét egy politikai játszma színterére kerültünk?
A Telegram nem az, aminek jelentették
A Telegramnak nagyszerű PR-je lehet, mert a hírekben mindenhol „titkosított üzenetküldő alkalmazásként” szerepeltek. A probléma? Az alkalmazás alapértelmezés szerint nem kínál végponttól végpontig terjedő titkosítást. Ehelyett manuálisan kell aktiválni a „Titkos beszélgetések” funkcióval minden egyes privát beszélgetésnél. Továbbá a titkosítás csak a személyes beszélgetésekhez érhető el, a csoportos beszélgetésekhez nem. Ráadásul a beszélgetés titkosításához a másik félnek online kell lenni ahhoz, hogy aktiválódjon a Telegram titkosítás. Ez egy szabadalmaztatott kódon alapul, ami a könyvvizsgálóknál piros zászlót vet fel. Egy ilyen komplex folyamat valószínűleg elriaszt sok olyan felhasználót, aki titkosítani akarná a beszélgetést.
„…A Telegram beszélgetések túlnyomó többsége – és szó szerint minden egyes csoportos csevegés – valószínűleg látható a Telegram szerverein. Így az adminok láthatják és rögzíthetik a felhasználók között küldött összes üzenet tartalmát” – írja Mathew Green kriptográfus. „…A Telegram tudja, hogy a titkosítását nehéz bekapcsolni, és továbbra is biztonságos üzenetküldőként reklámozzák a terméküket.”
Ahelyett, hogy javítana a Telegram a végponttól végpontig terjedő titkosítási eljárásán, Durov inkább a versenytárs Signal üzenetküldő alkalmazást vádolta meg, azt állítva, hogy annak kapcsolatai vannak az amerikai kormánnyal.
A Telegram nem csak a modern titkosítási szabványoktól marad el. Téves az a benyomás is, hogy a Telegram nem felel meg a hatósági megkereséseknek. A Spiegel Online 2022-ben arról számolt be, hogy a Telegram hozzáférést biztosított a német Szövetségi Bűnügyi Hivatalnak (BKA) a felhasználók személyes adataihoz gyermekbántalmazási és terrorista ügyekben, miközben az alkalmazás tagadta, hogy ezt tette volna.
Oroszország bújik a Telegramhoz, a Nyugat látja a lehetőséget
Továbbá a Telegram 64 olyan csatornát blokkolt, amelyek tartalmát a kormány „szélsőségesnek” tartotta, miután a német belügyminiszter, Nancy Faeser azzal fenyegetőzött, hogy Németországban blokkolják a Telegram üzenetküldőjét.
2023 októberében a Telegram korlátozta a hozzáférést a Hamászhoz kapcsolódó vagy általa működtetett csatornákhoz, miután az október 7-i izraeli támadásokat követően vizsgálatot indítottak ellene.
Röviden tehát, a Telegram elrejti titkosítási funkcióit, miközben a radikális adatvédelem hírneve mögé bújik. Legalábbis a múltban válaszolt a hatóságok megkereséseire. Most változott ez a politika, vagy csak bizonyos kormányoknak válaszol?
Legalább egy kormánynak tetszik a Telegram. Két év után, miután nem sikerült megállítani az alkalmazás használatát a határain belül, Oroszország 2018-ban feloldotta a Telegramra vonatkozó tilalmát. A Roszkomnadzor kommunikációs felügyelőség szerint a tilalmat azért oldották fel, mert Durov kész volt együttműködni a terrorizmus és a szélsőségesség elleni küzdelemben a Telegramban.
Ma már az orosz kormány eléggé megbízik a Telegramban ahhoz, hogy az orosz hadsereg harctéri kommunikációra használja. Oroszország valószínűleg attól tart, hogy Durov a szabadságáért cserébe beleegyezhet a franciákkal és a NATO-val való együttműködésbe, ami veszélyeztetné Oroszország harctéri műveleteit.
A múlt héten Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megerősítette ezt a félelmet, azt állítva, hogy „Durovot egyértelműen valakinek a tanácsára vitték el, és szörnyű büntetéssel fenyegetik, nyilvánvalóan abban a reményben, hogy valahogy hozzáférhet a titkosítási kódokhoz.”
Durov valóban politikai bábuként került egy geopolitikai játszma fogságába? Alkalmazását titkosítottnak és idealistának hirdeti, miközben mindezt úgy, hogy a színfalak mögött más Big Tech alkalmazásokhoz hasonlóan alantas titkosítási szabványokat biztosít és titokban együttműködik a kormányokkal – legalábbis 2023 októberéig.
A fő kérdés ezen a ponton, úgy tűnik, az, hogy a Telegram most melyik kormányt szolgálja?