A stabilcoinok lesznek a megfigyelés új eszközei?

Érdekes véleménycikk jelent meg nemrégiben a Bitcoin Magazine oldalán, amely arról írt, hogy bár sokan a Bitcoinra hivatkoznak, mint egy trójai falóra a hagyományos pénzügyi rendszerben, valójában a stabilcoinoktól kell tartani. Mert a stabilcoinok az a trójai faló, amelyet a világ megmentőjeként hirdetnek, amelyek megmentenek bennünket a hanyatló hagyományos pénzügyi rendszerektől és a gyengélkedő fiat pénzektől. Pedig a véleménycikknek van igazsága, hiszen a stabilcoinok csapdát jelentenek. Egy stabilcoin esetén nincs szó decentralizációról vagy pénzügyi szabadságról.
A stabilcoinokkal is óvatosan kell bánni
A stabilcoinokat profitszerzésre hajtó cégek bocsátják ki centralizált okosszerződéseken keresztül, ráadásul képesek bármikor befagyasztani vagy elkobozni a stabilcoinjainkat. Persze vannak decentralizált kivételek, de a világ vezető stabilcoin-kibocsátói nagyjából bármit megtehetnek a coinjainkkal. Ezek a blokkláncok szinte mind számlamodell alapján működnek, ami azt jelenti, hogy az alapértelmezett viselkedés a felhasználó minden egyes tranzakcióját egyetlen nyilvános címazonosítóhoz társítja, így a teljes tranzakciós előzményeink nyilvánosak és hozzáférhetőek lehetnek.
Nincs szükség UTXO-klaszterezésre, nincs szükség bonyolult elemzésekre, csak a címet kell nézni. Miközben tehát a CBDC-től, a központi banki digitális valutáktól rettegnek sokan, a stabilcoinok már a spájzban vannak. Rendkívül centralizált blokkláncokról van szó, a tárcák minden esetben néhány központi szerverhez csatlakoznak a fiókon keresztül. Így pedig az IP-cím is társítva van a fiókhoz. Pontosan ezért nincs szüksége az Egyesült Államoknak sem CBDC-re. A dollárhoz kötött stabilcoinjaik képében már ott vannak az ellenőrzött információk a kormány birtokában.
Az egyén és a láncok közötti tevékenység szépen visszakövethető és azonosítható. Elég egy KYC-azonosítást megkövetelő tőzsdével való interakció vagy egy közösségi fiókhoz való kapcsolódás és kész is. A stabilcoinok ugyanúgy programozhatók, mint egy CBDC. Ugyanúgy képesek korlátozások bevezetésére, mint a csak bizonyos dolgokra bizonyos ideig elkölthető pénz. Mi az egyetlen különbség a kettő között? Az elfogadás. A stabilcoinokat masszívan használják és dicsérik, míg a legtöbb helyen a CBDC-k ellenségképként jelennek meg. Amivel egyébként nincs is baj, de a stabilcoinok sem annyira nagy megmentői a pénzügyi szabadságnak, mint gondolják sokan. Megvan a központi kontroll, a teljes felügyelete a coinoknak, plusz az azonosítás a tranzakciók és az egyén között.
Emellett pedig a stabilcoin-kibocsátó cégek profitorientált vállalkozások, amelyek bizonyos joghatóság törvényei szerint működnek. Tehát kényszeríthetőek. Ráadásként mivel masszív kölcsönhatásban vannak a hagyományos pénzügyi rendszerrel, dollárt és kincstárjegyeket tartanak, ténylegesen rá vannak utalva a hagyományos pénzügyi rendszerre. A Bitcoin ezzel szemben tényleg valódi szuverenitást és szabadságot kínál. A bitcoinokat csak úgy nem lehet befagyasztani. Szóval a CBDC egy mumus, de valójában a decentralizációra kell koncentrálni, az adja meg a szabadságot.