A Rothschild családhoz köthető olajmágnás bitcoin bányászcégbe fektet

Az Argo Blockchain, mely a jobb napokat is látott Argo Mining tulajdonosa, nem sokkal korábban tette közzé, hogy egy a Rothschild családhoz köthető olajmágnás befektetett a kriptopénz bányászcégükbe.

Itt az alja, ha már olajmágnások is kriptóba fektetnek

Az 56 éves román-ausztrál Frank Timiș vagyonát több mint 2 milliárd dollárra becsülik és elsősorban olaj és aranybányászatból szedte meg magát. Az Argo Mining hónapokban lezajlott átszervezése után derült ki, hogy Timiș résztulajdonosává vált a cégnek.

A vállalat egyben átgondolta a teljes üzleti modelljét miután az elhúzódó kriptotél miatt az Argo Blockchain korábbi cash flowja veszteségesnek bizonyult.

Frank Timiș – 14%-ot szerzett a bitcoin bányászcégben – milliárdossal az élen a hashráta csomagok árulása (felhőbányászat) helyett saját magának kezd el bányászfarmot építeni.

Intézményi elfogadottság? Frank Timiș kapcsolatban áll a Rothschild bankkal

A pénzügyi rend őrei árgus szemekkel figyelik a bitcoin és altcoinok emelkedését. 2018-ban megsokszorozódott az intézményi érdeklődés a bitcoin és más digitális eszközök iránt.

2019 pedig még a múlt évinél is több intézményi befektetőt hozhat, ha a hagyományos pénzügyi rendszer vállalatai nem akarják magukat partvonalra állítva találni a dinamikusan növekvő kriptovaluta adoptációnak köszönhetően. A Szilícium-völgy és Wall Street gigászai már több alkalommal is demonstrálták érdeklődésüket.

Frank Timiș integrált része a régi pénzrendszernek. A 90-es években Timiș aranybányász vállalata, a Gabriel Resources, még a Rothschild Banktól kapott egy 3 millió dolláros hitelt egy ausztráliai projektjére.

A Bitcoinra sokan mint digitális arany tekintenek, így nem meglepő, hogy a nemesfémiparban edződött üzletember érdeklődést mutat a digitális arany iránt is.

Hatással lehet a Rothschildok megjelenése a bitcoinra?

Nem az első alkalom, hogy a Rothschildok a kriptók körül kegyeskednek. Még 2017-ben írtuk meg, hogy egy bitcoin befektetési alapon keresztül 210 000 dollár értékben vásároltak BTC-t.

A 20. század politikai és pénzügyi elitjei – köztük az évszázados múltra visszatekintő bankárcsalád – inkább kilóra felvásárolnák a kriptopénz iparágat mivel még mindig nincsenek tisztában vele, hogy a decentralizáció és p2p gazdasági modell jelentette 21. században nincs szükség a bankjaikra, hatóságaikra és közvetítőikre.

Amíg lesznek olyan személyek a világon, akik mindenek fölé helyezik a személyes adatok védelmét, a cenzúramentességet és azt, hogy a privát kulcsaik birtokában senki sem tulajdoníthatja el a bitcoinjukat, addig egyetlen mezei kriptósnak sincs mitől félnie.

Akik meg azt hiszik, hogy továbbra is érdemes vakon bízni a bankokban, bankárcsaládokban és kormányokban, azoknak a hiperbitcoinizáció után is rendben lesz bízni bennük.

A Bitcoin okos architektúrája mindenesetre mindenki számára felkínálja a részbeni exitelés lehetőségét a hagyományos pénzügyi bankrendszerből. Már csak élni kell vele.