A nyugati vezetők elismerték, hogy Ukrajna nem nyerheti meg a háborút
Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a nyugati vezetők egymás közt közölték, hogy Ukrajna nem fogja tudni megnyerni a háborút Oroszországgal szemben. Azt tanácsolták számára, hogy a NATO-val való szoros együttműködésért cserébe az idei év folyamán kezdje meg a béketárgyalásokat Moszkvával.
Az államfők magánjellegű tanácskozásai ellentétben állnak hivatalos nyilatkozataikkal, amelyekben továbbra is támogatják Ukrajna törekvéseit.
„A jól csengő nyilvános szónoklatok mögött bizony egyre csak növekvő kétségek bújnak meg. A brit, francia és német politikusok kételkednek abban, hogy az ukrán kormány képes lesz visszaverni az orosz offenzívákat. Nézeteik szerint a nyugati országok se tudják ezt így sokáig folytatni, különösképp akkor, ha kilátástalan patthelyzet alakul ki”, olvasható a The Wall Street Journal beszámolójában.
„Szüntelenül azt isméltelgetjük, hogy Oroszországnak nem szabad nyernie, de mit is jelent ez valójában? Ha a háború ilyen intenzitással zajlik tovább, Ukrajna veszteségei visszafordíthatatlanok lesznek. Senki sem hiszi el, hogy visszaszerzik a Krím-félszigetet”, magyarázta egy francia tisztviselő.
Vajon hallgat majd Zelenszkij a nyugati vezetők tanácsaira?
Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár Zelenszkijjel való februári találkozója során felvetették a béketárgyalások gondolatát az ukrán államfőnek. Az amerikai napilap értesülései szerint Macron azt mondta Zelenszkijnek, hogy „még az olyan ősellenségek mint Franciaország és Németország is békét kötöttek a második világháborút követően”. Ezután elismerte, hogy az ukrán elnök remek katonai vezető, de előbb vagy utóbb változtatnia kell hozzáállásán. Olyan államférfiként kell előlépnie, aki hazája érdekeit helyezi előtérbe és ennek fényében nem zárkózik el a nehéz döntések elől sem.
A múlt hét folyamán a nyugati vezetők a müncheni biztonságpolitikai konferencia keretein belül közös nevezőre jutottak az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatban. Mindannyian úgy vélik, hogy a béke megteremtése a legfőbb szükségesség jelen pillanatban.
Petr Pavel, Csehország megválasztott elnöke és a NATO egykori parancsnoka, realista szemléletmóddal tekint a kialakult helyzetre. Szerinte az ukrán kormánynak át kellene értékelnie az egyes végkifejletek következményeit és arra törekedni, hogy a lehető legkevesebb kárt szenvedje el az ország és lakossága. Emellett azt is szóvá tette, hogy az Oroszországgal szemben tanúsított agresszió nem vezet sok jóra és a NATO nem szeretne összetűzésbe keveredni az oroszokkal.
Ugyanakkor, Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, nemrégiben adott interjújában mondottakkal sokakat meghökkentett. Kerek-perec kijelentette, hogy a szóban forgó háború már 2014-ben kezdetét vette, hiszen a NATO-szövetségesek azóta segítik Ukrajnát katonai szempontból.
Voltaképpen senkinek sem érdeke a béke?
A NATO és Oroszország nézetkülönbségei régre visszanyúlnak s nem éppen azt a békepárti szemléletet tükrözik, amit a kormányközi szervezet prezentálni próbál. Még mielőtt megszállta volna Ukrajnát, Oroszország több ízben a NATO tudtára hozta, hogy nemegyszer átlépte azt a bizonyos képzeletbeli határt. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete azzal, hogy Lengyelországba és Romániába rakétákat telepített, fegyverekkel látta el Ukrajnát, illetve kelet felé terjeszkedett, meglehetősen felbőszítette az orosz kormányt.
Az ukrajnai invázió kitörése óta eltelt 1 évben azonban úgy tűnik a nyugati vezetők is más véleményre jutottak. Példának okáért, Macron Münchenben teljességgel elutasította az orosz rendszerváltás erőszakos kieszközlését.
Amerika eddig nem reagált a The Wall Street Journal-ban megjelent állításokra. Antony Blinken, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere, azt mondta, hogy az elkövetkezendőkben s a háború után is biztosítanak majd fegyveres segítséget Ukrajnának. A béketárgyalásokat egy szóval sem említette.
Jóllehet, a NATO a béke megkötésére ösztönzi Ukrajnát, csakhogy viszonzásul még jobban felfegyverezné az országot. Ez Oroszországnak semmiképpen sem érdeke, így valószínűleg inkább kitart majd a hadviselés mellett, ellehetetlenítve a békekötést.