A nagy techcégek masszívan cenzúráztak az EU-s választások előtt is
Ha nagyon szép felütéssel akarjuk kezdeni, akkor egy választás a demokrácia csúcspontja, ahol az egyszerű emberek szavaznak, és ideális esetben a sorsukról döntenek. De sajnos ma már semmi sem olyan, mint régebben, mert például az idei európai parlamenti választások mögött történt valami, ami nem szimplán plakátokon vagy a nyílt utcán zajlott, hanem algoritmusok tömegével. Mert a cenzúra ezúttal is masszív szerepet játszott, mondjuk a Metánál, a Google-nál és a TikToknál.
Tömeges cenzúra a legnagyobb közösségi oldalakon
Kezdjük a Metával. Egy olyan lépéssel, ami, mintha egy disztópikus szatírából lépett volna elő, a Meta büszkén jelentette be, hogy több tízmillió poszt elérését csökkentette Európa-szerte. Több mint 150000 Facebook tényellenőrző posztot használtak fel, hogy 30 millió poszt/tartalom gyors terjedését csökkentsék. A Meta szerint ez nem cenzúra volt, hanem csak a „független tényellenőrzők munkájának skálázása”. Elmondásuk szerint mindez a „tájékozott és megbízható viták” fenntartása érdekében történt. Azok a megbízható viták, ahol csak az előre jóváhagyott, EU által hitelesített vélemények áramolhatnak szabadon. Természetesen a hivatalos kormányzati nyilatkozatok és a globális egészségügyi szervezetek gondolatmenetei teljesen mentesültek Meta buzgalma alól. Az Instagramon, egy másik Meta-terméken, ugyanez megtörtént.
A platform 39000 tényellenőrző cikket használt fel, hogy közel egymillió posztot fékezzen meg. Azaz a Meta szerint volt ebben az időszakban egymillió „potenciálisan veszélyes” gondolat és vélemény, amelyeket az emberiség érdekében algoritmikusan el kellett fojtani. Nem a Meta volt az egyetlen digitális gigász, aki kordában tartotta az európaiakat. A TikToknál még homályosabbá váltak a szabályok. A platform büszkén ismerte el, hogy korlátozza a félrevezető posztokat, bár a Metával ellentétben a TikTok számokat nem árult el. A stratégiájuk ugyanis inkább a „tudatosságról” szólt, és a tartalomkészítőket egy gyengéd algoritmikus lökéssel távolította el a dezinformáció csábításától. Például elkötelezettségét bizonyítandó, az ír felhasználókat a TheJournal.ie tényellenőrzéseinek irányába terelgette inkább, amely egy olyan portál, amely uniós támogatásban részesül.
A Google sem maradt le a sorban
Aztán ott van a Google, az állítólag semleges keresőmotor, amiről persze már a gyermekek is tudják, hogy nem így van. A jelentések szerint a YouTube automatikusan törölte azokat a videókat, amelyek ugyan megfeleltek a saját szolgáltatási feltételeinek, de ha a téma nem volt megfelelő, egy láthatatlan kéz eltávolította a videót. A Google szerint ezzel a félretájékoztatás terjedését akarták megfékezni. Na de mi is az a félretájékoztatás? Az olyan kritikus hangok, mint Tom Vandendriessche, a Hazafiak Európáért európai parlamenti képviselője, akinek pártja harcolt és győzött a nagy techcégek elhallgattatási törekvései ellen, a kontrollálatlan hatalom rideg képét festik le. A technológiai vállalatok példátlan befolyással rendelkeznek, és eldönthetik, ki kapja meg a szót, és ki nem. Szerinte ez egyfajta technokommunizmus, ahol ha a gondolataink nem illeszkednek a platformok narratívájába, akkor már nem is létezhetnek. Az Európai Unió fejesei pedig örülnek, hiszen a vélemények szerint ők ezt egyfajta sikerként könyvelik el a Big Tech felett. Azt gondolják a vezetőink, hogy a mi érdekünkben zajlik a dezinformáció elleni harc. És ne legyenek illúzióink. Ez az EU példa csak egy volt a világból, napi szintű masszív agymosás világában élünk.