A nagy könyvkiadók kalózoldalnak bélyegzik az Internet Archive online könyvtárat
2020 júniusában a nagy amerikai könyvkiadók mint a Hachette, a HarperCollins, a John Wiley és a Penguin Random House beperelték az Internet Archive-ot. A feljelentésben azt állították, hogy az IA Open Library-je gyakorlatilag kalózoldalként működik. Az Internet Archive vitatja ezt az állítást. Most követeli a kiadóktól, hogy adják át neki az értékesítési adataikat. Azt szeretné ezzel bizonyítani, hogy a könyvek kölcsönzése csekély mértékben vagy egyáltalán nem befolyásolta a könyvek kereskedelmi teljesítményét.
A történet háttere
2020 márciusában, a koronavírus-járvány negatív hatásainak tompítása érdekében, az Internet Archive (IA) új szolgáltatással jelent meg a tanulók megsegítésére. A National Emergency Library (NEL) az IA meglévő Open Library-jére épült. Kezdetben több mint egymillió beszkennelt könyvhöz biztosított hozzáférést, hogy az emberek karantén alatt is tanulhassanak. A szolgáltatást a könyvkiadók már akkor sem nézték örömmel.
A kiadók beperelték az IA-t a szerzői jogok megsértése miatt
A 2020. június 1-jén a New York-i Bíróságra benyújtott keresetben a Hachette Book Group, Inc., a HarperCollins Publishers LLC, a John Wiley & Sons, Inc. és a Penguin Random House LLC – azaz az American Publishers Association összes tagja – azzal vádolták meg az IA-t, hogy kalózoldalt üzemeltet.
„Az alperes IA szándékosan tömeges szerzői jogsértést követ el.” – állították a keresetben.
„Az IA engedélyek, vagy a szerzőknek vagy kiadóknak fizetett jogdíjak nélkül szkenneli be a nyomtatott könyveket. Ezután feltölti ezeket a szervereire, és nyilvános weboldalakon keresztül terjeszti a könyvek digitális másolatait.”
Mivel 127 könyvnél egyértelműen bizonyított, hogy közvetlen jogsértést követtek el, a kiadók 150 000 dollár törvényes kártérítést követeltek jogsértés fejében. Azt is állították, hogy az IA másodlagosan felelősségre vonható az online könyvtár felhasználói által elkövetett jogsértésekért.
Az Internet Archive válaszol – A ‘fair use’ nem kalózkodás
Az IA alapítójának, Brewster Kahle-nek a béke megkötésére irányuló felhívásait nyilvánvalóan figyelmen kívül hagyták a könyvkiadók. Éppen ezért az IA válaszolt a kiadók panaszára.
A válasz részletesen ismertette az IA „Ellenőrzött digitális kölcsönzés” (CDL) folyamatát. Kiemelte azt a tényt, hogy a beszkennelt könyveket már kifizették a könyvtárak, amelyek tulajdonában vannak, és a kölcsönzés ellenőrzött jellege azt jelentette, hogy a klasszikus „fair use” célok, mint a megőrzés, a hozzáférés és a kutatás teljesültek.
Ezenkívül az IA védekezésként idézte az Első Értékesítési Doktrínát és a DMCA idetartozó rendelkezéseit.
Az Internet Archive bizonyítani akarja, hogy könyvtára nem okozott kárt
Mivel az ügy több mint egy éve fut már, az IA most azt szeretné, ha a bíróság kötelezné a kiadókat a kereskedelmi információk átadására. Konkrétan az IA hozzáférést szeretne kapni az értékesítési adatokhoz, amelyek a felperesek könyveinek kereskedelmi teljesítményét mutatják.
„A fair use mérlegelésekor az egyik tényező, amit a bíróságok figyelembe vesznek ‘a felhasználás hatása a szerzői joggal védett mű potenciális piacára vagy értékére’.” – írja az IA jogi csapata.
„A felperesek azt állítják, hogy az Internet Archive digitális könyvtári kölcsönzése negatív hatással van a művek piacára vagy értékére. Az Internet Archive ezzel nem ért egyet. Bizonyítékokat kíván előterjeszteni, amelyek azt mutatják, hogy a kölcsönzés kicsit vagy egyáltalán nem befolyásolta a kikölcsönzött könyvek kereskedelmi teljesítményét a nem kölcsönzött könyvekhez képest.”
Annak érdekében, hogy megmutassa, hogy a digitális könyvtár nem okozott kárt, az IA azt mondja, hogy össze szeretné hasonlítani a digitális letöltésre rendelkezésre álló könyvek kereskedelmi teljesítményét azokkal a könyvekkel, amelyeket nem lehet náluk digitálisan kikölcsönözni. Eddig azonban a kiadók nem álltak készen az adatok átadására, legalábbis az IA által kért mértékben.
A kiadók által megtagadott széleskörű adatkérés
Az IA azt mondja, hogy annak bizonyítására, hogy a kölcsönzés nem befolyásolta negatívan az értékesítést, hozzá kell férnie olyan információkhoz, amelyek a kiadók összes könyvének kereskedelmi teljesítményét mutatják 2011 óta lebontva. Az IA szerint azonban a kiadók eddig nem voltak hajlandók semmilyen adatot átadni a keresetben részletezett könyveken kívül, ami az IA szerint nem elegendő.
„Ahhoz, hogy azzal érveljünk, hogy a vitatott könyvtári kölcsönzési gyakorlat nem befolyásolta a kereskedelmi teljesítményt, nemcsak a kölcsönadott könyvek, hanem a kölcsön nem adott könyvek esetében is szükségünk van kereskedelmi teljesítményadatokra. Ezen adatok nélkül az Internet Archive-nak nincs mit összehasonlítania.” – áll a bírósághoz írt levélben.
„A felperesek kifogásolják, hogy más könyvekre vonatkozó adatok irrelevánsak lennének. Azzal érveltek, hogy mivel túl sok más tényező befolyásolhatja kereskedelmi teljesítményüket, az adatokból nem derül ki, hogy az Internet Archive digitális könyvtári kölcsönzése befolyásolta-e a kereskedelmi teljesítményt.” – folytatódik.
„Nincs kétségünk afelől, hogy a felperesek ezt az érvelést fogják gyakorolni az Internet Archive tanúinak keresztkérdései során. Az ilyen becslések azonban szükséges részét képezik az állítólagos szerzői jogok megsértésével kapcsolatos pereknek.”
Kiadók: Az adatok kiadása megterhelő lenne
Az IA levele szerint a kiadók ragaszkodnak ahhoz, hogy az összes könyvükre vonatkozó adat kiadása indokolatlanul megterhelő lenne, mivel csak 127 könyv szerepel a panaszban. Az IA azonban azt mondja, hogy nem feltétlenül szükséges minden könyv összehasonlítása. Elégedett lenne, ha a kiadók adatokat szolgáltatnának az egyes művekről, valamint egy vagy több hasonló műről, amelyek nem voltak elérhetők egyidejűleg a digitális könyvtárban.
Úgy tűnik, ez nem elfogadható a kiadók számára, mivel ragaszkodnak ahhoz, hogy minden könyv egyedi.
„A felperesek, akik rendelkeznek az elemzéshez szükséges adatokkal, nem voltak hajlandók azonosítani azokat a könyveket, amelyeket összehasonlíthatónak tartanak. Mivel, amint azt fentebb tárgyaltuk, azt az álláspontot képviselik, hogy egyetlen könyv sem hasonlítható bármely más könyvvel.” – magyarázza az IA.
„Tekintettel erre a visszautasításra, a felpereseknek adatokat kell szolgáltatniuk minden könyvről, hogy az Internet Archive azonosítani tudja az összehasonlíthatónak ítélt könyveket. Majd a felek egyenlő feltételek mellett vitathassák, hogy ezek a könyvek összehasonlíthatók-e vagy sem.”
Végül az IA ragaszkodik ahhoz, hogy a kiadók által szolgáltatandó adatoknak havi kereskedelmi teljesítményadatokat kell feltüntetniük, nem csak éves adatokat. Egyszerű éves adatok megadása nem lenne elegendő, mivel az IA összehasonlítani szeretné a teljesítményadatokat a digitális kölcsönzési dátumok előtt és után.
Az Internet Archive-nak a bírósághoz intézett levele itt található (pdf).