A múltheti kékhalál megmutatta a készpénzmentes társadalom igazi veszélyeit
Úgy tűnik, a múlt heti globális informatikai üzemzavar megingatta egyes brit médiumok bizalmát a teljesen készpénzmentes társadalom gondolatában. Amikor a CrowdStrike kiberbiztonsági óriáscég szoftverfrissítése miatt péntek reggel világszerte több millió Microsoft alapú rendszer omlott össze, és ezzel bankok, bankkártyás cégek, légitársaságok, kórházak, klinikák, kiskereskedők és vendéglátóipari vállalkozások operációs rendszerei leálltak, a vállalkozások válaszút elé kerültek: vagy kizárólag készpénzzel fizethetnek a vásárlóik, vagy bezárnak, amíg a rendszerek újra működőképesek nem lesznek.
A közösségi médiát sorra lepték el a képek arról, hogy élelmiszerüzletekben, ahol kizárólag kártyás fizetést lehetővé tévő pénztárgépek vannak, a kék halálos képernyők (BSOD) jelentek meg. Az élelmiszerboltokban az ember által működtetett kasszák előtt a sorok az üzlet hátsó részéig nyúltak. Más áruházak egyszerűen bezártak, ahol nem volt lehetőség készpénzzel fizetni.
A Starbucksot – amelynek akkori vezérigazgatója 2020-ban azt mondta, hogy „a készpénz nélküli élmények irányába mozdulnak el” – úgy tűnik, hogy különösen súlyosan érintette az ügy. A Starbucks dolgozók TikTok videókat tettek közzé, amelyen látható, hogy a mobil rendelési rendszer „teljesen leállt”. A gép, amelyet az üzlet a poharakra való címkék nyomtatására használ, szintén nem működött…. Egy másik Starbucks dolgozó a TikTok-on azt mondta, hogy minden rendelést fel kellett írnia öntapadós cetlikre.
Richard Forno, a Marylandi Egyetem kiberbiztonsági szakértője a WIRED magazinnak elmondta, hogy a pénteki kiesés jól mutatja a jelenlegi felhő- és internetes infrastruktúránk sebezhetőségét. „A szoftverellátási láncok már régóta komoly kiberbiztonsági problémát és potenciális egyetlen hibapontot jelentenek.” – emelte ki Forno. „A mai események fényében, ha szerencsénk van, talán a világ végre rájön, hogy modern információs és gyakran felhőalapú társadalmunk egy nagyon törékeny fundamentumokon alapszik, amely nem a biztonságra vagy a rugalmasságra épül.”
A készpénz nem omlik össze
Ez az egyik legfontosabb érv a készpénz mellett: a rugalmasság, amelyet egy ország átfogó fizetési rendszere számára nyújt. Másképpen fogalmazva: a készpénz nem omlik össze. Nem hibásodik meg áramszünet esetén, nem akadozik egy kibertámadás vagy szoftverhiba során. Ezzel szemben a digitális fizetési rendszereknek általában stabil és folyamatos internetkapcsolatra és áramellátásra van szükségük a tranzakciók feldolgozásához.
Ezt a leckét a világ egyik leginkább készpénzmentes gazdaságában, Svédországban a központi bankárok most tanulják meg újra. Miután a Riksbank komoly szerepet játszott abban, hogy Svédország gazdaságából nagymértékben eltűnjön a készpénz, most megpróbálja visszafordítani az okozott károk egy részét. Nem ez az egyetlen skandináv központi bank, amely felhívta a figyelmet a kizárólag digitális fizetési rendszerek törékenységi kockázataira. A Finn Nemzeti Bank 2022-ben azt javasolta, hogy a készpénzes fizetések használatát törvényben garantálják. Mint minden skandináv ország, Finnország is nagyrészt készpénzmentes gazdaság.
Úgy tűnik, hogy egyes hagyományos médiumok is végre megtanulják ezt a leckét. Csak az Egyesült Királyságban az ország négy legnagyobb újságja – a The Guardian, a The Daily Telegraph, a The Times és a The Daily Mail – cikkeket közölt arról, hogy a globális informatikai kiesés hogyan emelte ki a készpénzmentes társadalom törékenységét. A Daily Mail a címlapján közölte az üzenetet:
A kritikusok szerint ez az ’informatikai pusztítás’ megmutatta a készpénz nélküli világ veszélyeit, mivel a britek csaknem fele ma már csak a telefonjával hagyja el a házat, mint fizetőeszközzel….
A média szerepe a készpénz elleni globális háborúban
Az elmúlt néhány évtizedben a mainstream média döntő szerepet játszott a készpénz elleni globális háború előmozdításában – egy olyan háborúban, amely hivatalos nyilatkozat nélkül kezdődött, de amelyben a propaganda, mint minden háborúban, létfontosságú fegyver volt. A mainstream és a pénzügyi média tökéletes platformot biztosított a propagandának.
Ez csak egy főpróba volt arra, ami 2020-ban következett. A COVID-19 világjárvány kezdetén, amikor a közvélemény pánikba esett, az Egészségügyi Világszervezet egyik tisztviselője arra a kérdésre, hogy a bankjegyek terjeszthetik-e a koronavírust, egy határozott „igen”-nel válaszolt. Az ezt követő órákban és napokban az örökölt médiumok világszerte rávetették magukat a megjegyzésre. Rögtön felnagyították azt, félelmet keltve a készpénzhasználat biztonságával kapcsolatban.
Amint az alábbi grafikon (a Visual Capitalist jóvoltából) mutatja, négy évvel később a legtöbb országban sokkal ritkábban használnak készpénzt tranzakciókra, nagyrészt a média által terjesztett túlzott biztonsági félelmek miatt.
Maguk a központi bankárok is elismerték, hogy a világjárvány kulcsszerepet játszott abban, hogy a készpénz tömeges elhagyása felgyorsult, és az érintés nélküli, mobil és online fizetések terjedtek el. Ahogy a szerző és a készpénz szószólója, Brett Scott megjegyzi, a világjárvány óta a magánszektor felgyorsította a készpénzellenes törekvéseit. „Mivel a Big Finance, a Big Tech cégek és a nagy kiskereskedelmi cégek fegyverként használták a lakosság fizikai érintkezéstől való átmeneti félelmét, hogy felerősítsék a készpénz automatizálás elleni, már meglévő programjukat”.
Meg kell védeni a készpénzt?
Ugyanakkor azonban a forgalomban lévő készpénz mennyisége számos országban megugrott. A világjárvány kezdetén a központi bankok világszerte az ATM-ekből felvett készpénz mennyiségének erőteljes növekedését regisztrálták. Eközben a készpénz tranzakciós felhasználásának erőteljes csökkenése figyelhető meg. Egyszerűen fogalmazva, az emberek továbbra is akarták a készpénzt, de válság idején gyakran a bankrendszeren kívüli pénzmegőrzés eszközeként tekintettek rá.
Tavaly egy évtized óta először nőtt a készpénzfizetés az Egyesült Királyságban. Csökkent azoknak a száma is, akik soha nem, vagy havonta kevesebb mint egyszer használnak készpénzt.
Kínában és az Egyesült Államokban már megbírságolják a vállalkozásokat, ha nem fogadnak el készpénzt. Ezzel szemben az Egyesült Királyságban a vállalkozások szabadon dönthetnek arról, hogy mely fizetési módokat fogadják el (és melyeket nem).
És muszáj ennek így lennie? Muszáj binárisnak lenni? Néha a készpénzzel való fizetés (kisboltok, helyi kis piacok) lehet a legjobb, míg más körülmények között a kártyás fizetés (fogyasztóvédelem az áruk vagy szolgáltatások megvásárlásakor) jobb.
A vállalkozásoknak alaposan át kell gondolniuk, mielőtt megtagadják a készpénzes fizetést. A kormányoknak biztosítaniuk kell, hogy a készpénzre támaszkodó emberek továbbra is használhassák a készpénzt. De még ha a bankjegyek és érmék ellátása biztosítható is, a hatóságoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a szolgáltatók, az üzletek, a hotelek, és minden fizetőhely egyaránt elfogadják azokat.